Jelah () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bratunac községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 31, közúton 47 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban és közúton 3 km-re délre, a Čauš-hegy északi lejtőin, 250-350 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-4-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb230Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb10Összesen240
Története A Jelah név a protoszláv „elha” szóból és az indoeurópai „el-” szótőből származik, amely a szil és kőris fák megjelölésére szolgál. A Jelah helynevekből számos más helynév alakult ki Bosznia-Hercegovinában, mint például Jelasi, Jelaš, Jelašak, Jelašci, Jelaška és mások. Ez esetben az ilyen fákkal benőtt területet jelölt.
A mai Bratunac régiója, beleértve Jelah falut is, a középkori időszakban a Boszniai királyság részeként lakott, korai településekkel rendelkezett, amelyeket a folyóvölgyek mentén és a termékeny síkságokon szétszórt vidéki közösségek jellemeztek, támogatva a mezőgazdaságot és a helyi kereskedelmet. A közeli területek régészeti bizonyítékai azt mutatják, hogy a szláv települések a 7. századtól kezdve alakulnak ki, és a 13-14. századra szervezett falvakká fejlődtek. Bosznia 1463-as oszmán meghódítása ezt a területet is integrálta a birodalomba, átalakítva a helyi településeket az iszlám adminisztráció alatt, miközben megőrizte a meglévő vidéki struktúra nagy részét. Jelah egy kis agrárfaluként jelent meg a Srebrenicai kádiluk és a Voljavicai náhije területén, amelyet a késői oszmán feljegyzésekben egyetlen vidéki egységként dokumentáltak. A hódítás fokozatos iszlamizációhoz vezetett, vegyes muszlim és ortodox lakossággal.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Srebrenicai járáshoz és Voljevica községhez tartozó településnek 11 háztartása és 68 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 96. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett.
A második világháború alatt a Bratunac és Srebrenica közelében fekvő kelet-bosnyák régióban található Jelah lakossága is részt vett a jugoszláv partizán felszabadítási mozgalomban a tengelyhatalmak és a kollaboráns erők ellen. A birači terület szélesebb körű offenzíváinak részeként a falu logisztikai és orvosi központként szolgált az ötvenharmadik partizán rohamdandár és a tizennegyedik közép-boszniai csapásmérő dandár egységei számára. 1945. március 7-8-án, a Majevac és Vučjak közelében mintegy 500 csetnikkel való összecsapásokat követően 30 sebesült partizánt – köztük olyan kulcsfontosságú parancsnokokat, mint Stevo Kovačević – szállítottak a Jelahba kezelésre, 150 elfogott csetnik mellett, akiket ideiglenesen ott tartottak. Ezek a műveletek a regionális kampányban bekövetkezett partizán veszteségek közepette, hozzájárultak az ellenséges vonalak megzavarásához és fegyverek, köztük géppisztolyok és a puskák megszerzéséhez. 1945. márciusának elején Jelah elősegítette a 18. közép-boszniai rohamdandár tüzérségi egységeinek újrapozícionálását is, amely a közeli Bobarébe települt át, hogy támogassa a Tešanj-Teslić szektorban maradt usztasa és német pozíciókat. A falu stratégiai pozíciója a Bratunac és Bosznia középső része közötti útvonalak mentén segítette a partizánok előrehaladását. Jelahból nem jelentettek nagyobb harcot, de jelentős volt a regionális történésekre, beleértve a környező települések felszabadítását és a kollaboráns hálózatok semlegesítését. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború alatt (1992–1995) Jelah falu a mozgalmas kelet-boszniai régióban, a srebrenicai enklávé közelében feküdt, amely a boszniai szerb erők és a bosnyák védők közötti etnikai konfliktus középpontjává vált. A Szerb Köztársaság Hadserege (VRS) a Drinai hadtest hadműveleteinek részeként a srebrenicai bosnyák enklávé elleni támadások helyszíneként szolgált. Jelah közelsége Konjević Poljéhoz a menekülő bosnyákok által használt menekülési útvonalhoz meghatározta a srebreniai mészárlásban való részvételét. 1992 elején, ahogy a háború fokozódott, az olyan falvak, mint a Jelah, elmozdulást tapasztaltak a területen nem szerbeket célzó szélesebb körű etnikai tisztogatási kampányok közepette. A legintenzívebb erőszak Jelahban Srebrenica bukása után, 1995 júliusában történt. Miután július 11-én elfoglalták az ENSZ által kijelölt biztonságos területet, több ezer bosnyák férfi alakított ki egy oszlopot, hogy Tuzla felé meneküljön, áthaladva a Jelah közelében lévő erdős területeken. A boszniai szerb erők, beleértve a Jahorina Kiképző Központ és a helyi rendőrség egységeit, megtámadták az oszlopot, és több száz fegyvertelen férfit fogtak el. 1995. július 17-én legalább egy bosnyák foglyot kivégzett Jelahban a VRS katonája, Zoran Ilič, aki közelről lőtte le a foglyot; ez a cselekmény része volt az út mentén elkövetett ad hoc gyilkosságok mintájának, hozzájárulva a srebrenicai népirtáshoz, ahol több mint 8000 bosnyák férfit és fiút öltek meg. A korábbi mészárlások néhány túlélője, mint például a július 13-i kravicai raktári gyilkosságok során, a menekülők áthaladtak a Jelahon a Žepa felé tartó többnapos menekülésük során, elkerülve a további elfogásokat a folyamatban lévő VRS járőrözések közepette.
A háború utáni fejlemények a Jelahban az elszámoltathatóságra, az áldozatok azonosítására és a Szerb Köztársaság korlátozott újjáépítésére összpontosultak. A daytoni megállapodás (1995) a falut szerb ellenőrzés alá helyezte. A Jelahra vonatkozó konkrét adatok a háború utáni teljes elnéptelenedést jelzik, a 2013-as népszámlálásban már nem regisztráltak lakosokat. 2014-ben a Bosznia-Hercegovina Ügyészsége felügyelte az exhumálást egy jelahi helyszínen, ahol háborús áldozatok maradványait találta, melyeket DNS-elemzés céljából a Tuzla Emlékközpontba szállítottak, annak érdekében, hogy azonosítsák a Srebrenicából eltűnt több mint 6.000 eltűntet.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései