Lechner József (Pest, 1832. február 2. — Budapest, 1909. október 15.) magyar órásmester, az 1885-ben alapított Budapesti Órás Ipartestület első elnöke volt 1885 és 1890 között.
Származása Édesapja, a bajorországi Friedbergből származó Lechner József órásmester (k. 1784-1855) aki 1808-ban alapította műhelyét Pesten a Váci utcában. A 369-es számú telken álló egyszintes épületben működött korábban Engelschalk János (k. 1767-1849) prágai származású órásműves híres műhelye.
Az id. Lechner József 1811. július 21-én kapott mesterjogot a pesti óráscéhben.
1813-ban már pesti polgárként kötött házasságot a Belvárosi plébániatemplomban Prandtner Jozefával (k. 1794-1855), aki Prandtner József (k. 1765-1819) pesti ötvösmester lánya volt.
Tizenkét gyermekük született:
Paulina Jozefa (1814-1853) Hermina Jozefina (1815-1820) Jozefa (1817-1818) Leopoldina (1818-1898) Jozefa (1820-1821) Zsuzsanna Mária (1821-1901) Edvárd József (1822-1822) Mária (1827-1919) Amália Jozefa (1828-1829) József (1832-1909) Alojzia (1834-1882) Hermina (1840-k. 1920≤)
Életpályája bélyegkép|Lechner József Pest feliratú zsebóra dobozával 1848. novemberétől 1851. májusáig segédként dolgozott édesapja mellett. Tudását később Svájcban, La Chaux-de-Fonds-ban gyarapította, ahol 1853. szeptemberében szakmai bizonyítványt kapott. Ezt követően (1853-1854) Párizsban és Londonban dolgozott bizonyítványai szerint. A külföldön megszerzett tapasztalatait nem csak saját javára, hanem a magyar órásipar felvirágoztatására is fordította.
Hazatértét követően nyolc év katonai szolgálat várt rá, amire felmentést kapott, édesapja többszöri kérelmezése után.
1855. január 28-án szerzett mesterjogot a pesti óráscéhben. Még ebben az évben, édesapja halálát követően átvette az órásüzlet vezetését. A műhelyében főleg inga-, torony- és utazóórákat készítettek.
bélyegkép|Lechner József Pest feliratú zsebóra Ebből a megfontolásból 1856-ban a híres müncheni toronyóragyárossal, Mannhardt Jánossal együttműködve kívánta „megreformálni” a hazai toronyórákat. A kezdeményezés sikerrel járt, 1867-ban a Hazánk s a Külföld újságírója már úgy nyilatkozott róla, mint az órásmester, aki a falvakat és városokat látja el jó toronyórákkal.
Szorgalmának és szaktudásának köszönhetően rövid időn belül ismertséget szerzett nem csak Pesten, hanem az egész országban is és kitartó munkájának köszönhetően műhelyét rövid időn belül az ország legelső üzletévé fejlesztette.
1888-ban elnyerte a császári és királyi udvari szállító címet.
Budapesti Órás Ipartestület Az 1872-es ipartörvény hatályba lépésével a céhek végleg megszűntek Magyarországon. Helyét a szabad iparűzés, majd az ipartestületek vették át.
A fővárosi órások ipartestülete 1885. június 3-án tartotta alakuló ülését. Mivel a budapesti órásokat, ékszerészeket és aranyműveseket egy ipartestületbe kívánták egyesíteni, az órások kérelmezték, hogy külön testületté alakulhassanak. Ideiglenes elnöknek Lechner Józsefet, jegyzőül Sámuel Ferencet választották. Az alapszabályokat hosszas megvitatás után elfogadták és jóváhagyás végett felterjesztették Széchényi Pál földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszterhez.
Az ipartestület működése sikeresnek bizonyult, 1887-ben már 122 önálló órásmester, 80 segéd és 53 tanonc szerepelt a testület lajstromában.
1890-ben Lechner József lemondott elnöki tisztségéről. Utódjául egyhangúlag Hoser Viktort választották.
„Egy régi cég bukása” bélyegkép|Lechner József számla Az 1890. év elején csődeljárás alá volt cég eladósodása az 1870-es évek végén kezdődött. Lechner József az édesapja által 1808-ban megnyitott szerény kis üzlet helyére egy háromemeletes házat építtetett. A romláshoz hozzájárult még az üzlet forgalmának visszaesése is. A boltot mesés áru díszművekkel rakták meg, a melyeknek nem igen akadt vevőjük, írja a korabeli sajtó. Azonban a csődeljárás elrendelésének közvetlen oka az volt, hogy Lechner József kezességet vállalt sógoráért, Prandtner Józsefért (1836-1895), aki ellen szintén csődöt rendeltek el.
Fél évvel később a váltótörvényszék az óraműves elleni csődöt hitelezőinek beleegyezése következtében, megszüntette.
1903. márciusában a Budapesti Törvényszéken Huber Ede budapesti lakost jegyezték be a Lechner József cég cégvezetői jogosultságára.
1907. tavaszán a Váci utcai ingatlant 244.000 koronáét megvásárolta Havas Antal, majd’ 100 évvel azután, hogy 1808-ban id. Lechner József megnyitotta ott üzletét. Az új órásbolt valamivel szerényebb körülmények között, a Váci utca 8. szám alatt nyílt meg újra.
1908-ban Lechner József üzletének céghasználati- és tulajdonjogát átadta Láng József (1863-1911) arany-, ezüst-, ékszerelárusítási és órásipar-üzlettulajdonosnak.
Ezzel lezárult a Lechner apa-fia órásüzlet 100 éves története.
Magánélete Ifj. Lechner József 1862-ben kötött házasságot Prandtner János aranyműves és Franeck Mária leányával, Henriettával (1838-1900). Nem született közös gyermekük. 1896-ban fogadták örökbe a félárva Prandtner Máriát (1872-1899), Prandtner János somorjai bírósági végrehajtó és Bittó Mária elsőszülött leánygyermekét.
Felesége halálát követően, 1900. novemberében feleségül vette Schneider Emíliát.
Kiállításokon való részvételei +ÉvszámHelyszínKiállított darabJutalmazás1867Párizsi Világkiállításingaórák1872Kecskeméti Országos Iparműtárlatingaórákezüstérem1873Bécsi Világkiállításingaórákelismerő oklevél1879Országos Mű-, Ipar-, Termény-, és Állatkiállítás, Székesfehérváringa-, zseb-, toronyóra1885Országos Kiállítás, Budapestversenyen kívüli kiállító, zsűritag
Jegyzetek
Kategória:1832-ben született személyek Kategória:1909-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek