Sir Moses Israel Finley amerikai születésű brit akadémikus és klasszika-történész. Az Egyesült Államok Szenátusának Belső Biztonsági Albizottsága által az 1950-es években indított eljárása miatt Angliába költözött, ahol angol ókor-tudós lett, végül pedig a cambridge-i Darwin College mestere. Legjelentősebb publikációja a The Ancient Economy (1973), amelyben azt állította, hogy az ókori gazdaságot a státusz és a polgári ideológia, nem pedig a racionális gazdasági motivációk irányították.

Magánélete Finley 1912-ben született New Yorkban Nathan Finkelstein és Anna Katzenellenbogen gyermekeként. 1946 körül vette fel a Finley vezetéknevet. A Syracuse-i Egyetemen tanult tizenöt éves korában, majd pszichológiából magna cum laude diplomát szerzett a Columbia Egyetemen. Bár közjogból szerezte mesterdiplomáját, publikált munkáinak nagy része az ókori történelemmel, különösen a klasszikus világ társadalmi és gazdasági vonatkozásaival foglalkozott.

1932-ben Finley feleségül vette Maryt (született Moscowitz, akit később anyja vezetéknevére, Thiersre változtattak), egy tanárnőt, és a pár boldog, egymást kölcsönösen támogató házasságban élt. Felesége halála napján Finley agyvérzést kapott, és másnap, 1986. június 23-án meghalt a cambridge-i Addenbrooke's Kórházban. A New York Times gyászjelentése hozzáteszi: „Előző nap, egy órával azután, hogy értesült felesége haláláról, agyvérzést kapott.”

Pályafutása Egyesült Államok Finley a Columbia Egyetemen és a New York-i City College-ban tanított, ahol a Frankfurti iskola amerikai száműzetésben dolgozó tagjai voltak rá hatással. Ezután a Rutgers Egyetemen tanított.

1951. szeptember 5-én egy volt kommunista, Karl Wittfogel a Képviselőház Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottsága előtt azt vallotta, hogy Finley kommunista volt. 1952. március 28-án Finley megjelent a bizottság előtt, és az Ötödik Alkotmánykiegészítésre hivatkozott a kommunizmussal való kapcsolatával összefüggésben. 1952. szeptember 7-én Lewis Webster Jones, a Rutgers Egyetem elnöke bejelentette szándékát, hogy kuratóriumi és kari bizottságokat nevez ki a kormányzati vizsgálatokban érintett professzorok ügyeinek felülvizsgálatára. 1952. november 15-én J. Edgar Hoover, az FBI igazgatója találkozott Jonesszal, hogy megvitassák az ügyeket. 1952. december 12-én a Rutgers kuratóriumának határozata kimondta: „Azonnal elbocsátható a kar vagy a személyzet bármely tagja”, aki nem működik együtt a kormányzati vizsgálatokkal. 1952. december 31-én a Rutgers elbocsátotta Finleyt. A Rutgers Egyetem feljegyzései a következőket mutatják: 1952. december 3-án a Különleges Kari Bizottság jelentést adott ki, amelyben kijelentette, hogy Heimlich vagy Finley ellen nem szabad vádat emelni, és hogy az egyetemnek nem szabad további lépéseket tennie az ügyben. A Kuratórium azonban, akiknek végső szava volt az ügyben, 1952. december 12-én határozatot adott ki: „azonnal elbocsátható minden olyan oktató vagy alkalmazott”, aki az Ötödik Alkotmánykiegészítésre hivatkozva megtagadja a kommunista hovatartozással kapcsolatos kérdések megválaszolását egy vizsgáló testület előtt, és hogy Heimlich és Finley professzorokat 1952. december 31-től elbocsátják, hacsak nem alkalmazkodnak az új politikához. Egyikük sem választotta ezt. A kar tagjai tiltakoztak a döntés ellen, és Vészhelyzeti Bizottságot hoztak létre az ügyben.

1954-ben megjelent az Egyesült Államok Szenátusának Belső Biztonsági Albizottsága előtt, amely megkérdezte tőle, hogy valaha tagja volt-e az USA Kommunista Pártjának. Ismét az Ötödik Kiegészítésre hivatkozva megtagadta a választ.

Nagy-Britannia Finley Nagy-Britanniába emigrált, ahol a cambridge-i egyetemen klasszika-filológia előadójává nevezték ki (1955–1964), majd 1957-ben a Jesus College ösztöndíjasává választották. Az ókori társadalom- és gazdaságtörténet docense (1964–1970), az ókori történelem professzora (1970–1979) és a Darwin College mestere (1976–1982) volt.Article on Finley in the Oxford Dictionary of National Biography, 2004 Ő tartotta az 1974-es Mortimer Wheeler régészeti előadást.

A klasszika-tudományok hatókörét a filológiától a kultúrára, a közgazdaságtanra és a társadalomra bővítette. 1962-ben brit állampolgár lett, 1971-ben a Brit Akadémia tagja, II. Erzsébet brit királynő pedig lovaggá ütötte 1979-ben. Doktori tanácsadója volt Paul Millettnek, aki jelenleg a Cambridge-i Egyetem ókortudományi docense.

Munkái Munkái közül a The World of Odysseus (1954, átdolgozott kiadás további esszékkel 1978) bizonyult korszakalkotónak. Ebben etnológusok és antropológusok, például Marcel Mauss megállapításait alkalmazta Homérosz értelmezésére, amely radikális módszerről a kiadók úgy vélték, hogy egy elismert klasszicista, Maurice Bowra által írt megnyugtató bevezetést igényel. Paul Cartledge 1995-ben kijelentette: „...visszatekintve Finley munkássága az ókori görög kultúra és társadalom antropológiai vonatkozású tanulmányainak jelenlegi virágzása magjaként tekinthető”.Cartledge, Paul. "The Greeks and Anthropology", Anthropology Today, Volume 10, Number 3. (1994), page 4 (available online ).

Polányi Károly példáját követve Finley amellett érvelt, hogy az ókori gazdaságot nem szabad a modern közgazdaságtan fogalmaival elemezni, mivel az ókori embernek nem volt fogalma a gazdaságról mint a társadalom elkülönült részéről, és mert az ókorban a gazdasági cselekvéseket elsősorban nem gazdasági, hanem társadalmi megfontolások határozták meg. Ezt a szöveget később többek között Kevin Greene, aki szerint Finley alábecsüli a technológiai innováció fontosságát, valamint C. R. Whittaker, aki elutasítja a „fogyasztói város” koncepcióját, bírálta.

Bibliográfia Studies in Land and Credit in Ancient Athens, 500–200 B.C.: The Horos Inscriptions (1951) Economy and Society in Ancient Greece (1953) The World of Odysseus (1954) Aspects of Antiquity: Discoveries and Controversies (1960) The Ancient Greeks: An Introduction to Their Life and Thought (1963) A History of Sicily: Denis Mack Smith-szel (3 kötet, 1968) Ancient Sicily to the Arab Conquest, vol. 1 Medieval Sicily - 800-1713, vol. 2 Modern Sicily - After 1713, vol. 3 Aspects of Antiquity: Discoveries and Controversies (1968) Early Greece: The Bronze and Archaic Ages (1970) The Ancient Economy (1973) Democracy Ancient and Modern (1973) Studies in Ancient Society, szerkesztő (1974) The Use and Abuse of History (1975) Schliemann's Troy: One Hundred Years After (1975) Studies in Roman Property, szerkesztő (1976) The Olympic Games: The First Thousand Years, H.W. Plekettel (1976) Ancient Slavery and Modern Ideology (1980; bővített kiadás, szerkesztette: Brent D. Shaw, 1998) Economy and Society in Ancient Greece (1981, B.D. Shaw és R.P. Saller szerk.) The Legacy of Greece: A New Appraisal (1981) Authority and Legitimacy in the Classical City-State (1982) Politics in the Ancient World (1983) Ancient History: Evidence and Models (1985) A History of Sicily, Denis Mack Smith-szel és Christopher Duggannal (1986; az 1968-as kiadás rövidített változata)

Finley számos ókori történelemmel foglalkozó esszékötet szerkesztője is volt.

Magyarul megjelent M. I. Finley – H. W. Pleket: Az olimpiai játékok első ezer éve (The Olympic Games: The first thousand years) – Móra, Budapest, 1980 · · Fordította: Szobotka Tibor Odüsszeusz világa (The world of Odysseus: Homer and his age in archeology) – Európa, Budapest, 1985 (Mérleg) · · Fordította: Fridli Judit Politika az ókorban (Politics in the ancient world) – Európa, Budapest, 1995 (Mérleg) · · Fordította: Greskovits Endre

Megjegyzések

Jegyzetek

Fordítás

További információk Moses Finley a Klasszikus Tudósok Adatbázisában

Kategória:1912-ben született személyek Kategória:1986-ban elhunyt személyek Kategória:Amerikaiak Kategória:Brit történészek