jobbra|bélyegkép|265px|A 12 pont kinyomtatott plakátja
A 12 pont volt az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom követeléseinek összefoglalása.
Szövege A Landerer & Heckenast nyomdában kiadott kiáltvány szövege:
Története A párizsi forradalom hírére Kossuth Lajos március 3-án felirati javaslatot terjesztett az országgyűlés elé. Ezt az alsótábla azonnal elfogadta, de a főrendi tábla ellenállásképp nem is tárgyalt róla. Ebben az alkotmányos átalakulást, érdekegyesítést és belső reformot jelölte ki célul a korábbi sérelmi taktika helyett. Március 4-én az Ellenzéki Kör is megvitatta a felirati javaslatot. A felirati javaslat alkotmányosságra és nemzeti kormányra vonatkozó részeivel egyetértettek, de hiányolták belőle a sajtószabadság, az évenkénti országgyűlés és más intézmények tételes megnevezését. Március 9-én, miután Irányi Dániel visszatért Pozsonyból, ahol Kossuthtal tárgyalt az ellenzéki mozgalom helyzetéről, a Kör ülésén elhatározták, hogy egy országos petíciós mozgalommal próbálják meg gyorsítani az országgyűlés munkáját.
Ennek hatására fogalmazta meg Irinyi József március 12-éreA szöveg valószínűleg már 11-én elkészült, lásd szerk. Hermann: Az 1848-49-es forradalom... 24. o. a Tizenkét pont első változatát, ami már jóval túlment az eredeti felirati javaslaton. Ez az első változat nem csak a később híressé vált 12 pontot tartalmazta, hanem egy bevezetőt is, amely megindokolta a kiáltvány születését. Ebben arra hivatkoztak, hogy egész Európa mozgásba jött, és Magyarország sem ragaszkodhat régi, elavult viszonyaihoz. Kijelentik, hogy a nemzet immár egyes eredményekkel nem elégszik már meg, az alkotmány átfogó reformját igényli.
Jókai Mór a Fiatal Magyarország tizenkét pontját a nép által megérthető magyarázattal alakította át.Jókai Mór: A márciusi fiatalság (Visszaemlékezés)
A tervek szerint a március 19-i József-napi vásáron tömeggyűlésen erősíttették volna meg, de március 14-én este a 13-ai bécsi forradalom hírére úgy döntött a Pilvax-kör, hogy Pesten is forradalomra van szükség, és nyilvánosságra kell hozni követeléseiket. Ekkor került be a szövegbe a politikai foglyok szabadon engedése, két addigi pontot összevontak. Március 15. reggelén a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták. Másnap petícióként küldték Pozsonyba, a tömeggyűlés megerősítése nélkül, de a forradalom súlyával.
Pest város közgyűlésének plakátja bélyegkép|265px|A kinyomtatott 12 pontot Szepessy Ferenc polgármester és a tanács tagjai aláírták, majd Rottenbiller az ablakon át felmutatta a népnek, ezzel megszületett a szabadsajtó első hivatalos terméke Pesten, 1848. március 15-én A forradalom egyik állomása volt, amikor megnyitották a tanácstermeket. Ott került sor a Tizenkét pont elfogadására. Erről a délután folyamán plakáton értesítették a lakosságot:
Ezek után a tizenkét pont következett a következő kisebb változtatásokkal: az első pont így változott: „Sajtó szabadság a’ censura eltörlésével.” a második pont: „Felelős ministerium Buda-Pesten.” a tizenegyedik pontban a régiesebb Politicai írásmódot használták az utolsó pontot kiegészítették ekképpen: „Unio Erdélylyel.”
Megjegyzések
Jegyzetek
Források
Pest város közgyűlésének plakátja a Budapest Főváros Levéltára oldalán
A 12 pont története - Március 15.
Kategória:1848–49-es forradalom és szabadságharc Kategória:Cenzúra Kategória:Kiáltványok, nyilatkozatok