Reza Pahlavi, teljes nevén Reza Kürosz Pahlavi (; Teherán, 1960. október 31. –) iráni politikus, Irán utolsó koronahercege, Perzsia (Irán) utolsó sahjának fia. 1978 óta száműzetésben él, az 1980-as évek közepétől az Amerikai Egyesült Államokban. Az iráni ellenzék egyik meghatározó alakja az Iszlám Köztársaság kormányával szemben. Rendszeresen felszólalt az iráni nép ellen elkövetett jogsértések és elnyomás ellen.
Élete Apja az utolsó iráni sah, Mohammad Reza Pahlavi, anyja Farah Diba korábbi császárné. A szülei házasságából első gyerekként született 1960-ban, ezután még három testvére született: Farahnaz (1963), Ali Reza (1966-2011), Lejla (1970-2001). Van egy féltestvére is, Sahnáz Pahlavi (1940).
A születésekor az apja 98 politikai foglyot engedett ki a börtönökből és 20%-kal csökkentette a jövedelemadót. 1967. október 26-án, az apja koronázási ünnepségen hivatalosan Irán trónörökösévé kiáltották ki. Reza Pahlavi hat éves korától a teheráni palotájában élt. Napi elfoglaltságai közé tartozott a nyelvtanulás, történelemtanulmányok, udvari etikett és a sportolás. Nagyrészt egy francia nevelőnő nevelte, és egy apja által kinevezett katonatiszt védte. A palota magániskolájában tanult, ahol a labdarúgócsapat kapitánya volt. Tizenhárom évesen elkezdte a pilótaképzést, majd 1977-ben teljesítette első egyéni repülését egy F-5 vadászgépen a Dezful légibázison, amivel Irán legfiatalabb pilótája lett. 1978 nyarán vadászpilóta továbbképzésre az Egyesült Államokba költözött, ahol a texasi Lubbockban található Reese légibázison tanult. bélyegkép|Családi kép gyerekkorából, 1973 Néhány hónappal később Iránban forradalom tört ki, ezért már nem térhetett vissza hazájába. A családja elmenekült Iránból. A repülési képzését Texasban befejezte, majd csatlakozott családjához, miközben Marokkóból a Bahamákra, majd Mexikóba utaztak. 1980 márciusában a családjával Kairóba költöztek. Az apja Egyiptomban hunyt el rákban. Ezt követően Pahlavi a 20. születésnapján, 1980. október 31-én Kairóban kiáltotta magát Irán új uralkodójának, II. Reza Sahnak. A bejelentését követően az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője, John Trattner egy sajtótájékoztató közölte, hogy az Egyesült Államok nem támogatja Pahlavit és hogy elismerik az új, forradalom utáni iráni kormányt. A massachusettsi Williams College-ban 1979 szeptemberében megkezdett tanulmányait 1980-ban abbahagyta, Kairó után Marokkóba költözött. A kairói Amerikai Egyetemre is beiratkozott, ahol politikatudományt tanult, de azt sem fejezte be. A Dél-Kaliforniai Egyetemen (University of Southern California) levelező oktatásban politikatudományt tanult és 1985-ben szerzett BSc. alapdiplomát. Washington D.C.-ben 1985-ben találkozott Yasmine Etemad-Aminival, akivel a következő évben összeházasodtak. Az iráni-iraki háború alatt Reza Pahlavi önként jelentkezett vadászpilótának hazája hadseregébe, de a papi rezsim elutasította jelentkezését. 1990-ben Pahlavi 24 millió dollár értékben elkövetett pénzügyi csalás miatt beperelte egykori pénzügyi tanácsadóját, Ahmad Ali Massoud Ansarit. A bíróság 1996-ban Ansari ellen hozott ítéletet.
Egyes értesülések szerint amerikai és monacói állampolgárságot is kapott. Síita iszlám vallású. A perzsa nyelven kívül folyékonyan beszél angolul és franciául.
Politikai szerepvállalása bélyegkép Felnőtt életének nagy részét az amerikai főváros, Washington térségében töltötte száműzetésben, ahol Irán számára a rezsimváltást és egy szekulárisabb kormányzást szorgalmazott. Pahlavi találkozókat tart államfőkkel, politikai döntéshozókkal, érdekcsoportokkal és diákcsoportokkal, amelyek során beszámol az iráni iszlám rezsim alatt élő irániak helyzetéről. Folyamatosan felszólal az iráni nép széles körű bántalmazása és elnyomása ellen.
Az 1980-as évek elejétől aktívan foglalkozott az iráni ügyekkel, Irán szabadságának kérdésével. Többször hangsúlyozta, hogy az iráni nemzet szabadságáért harcol és nem azért, hogy visszaszerezze trónját. 1986-ban egy titkos, 11 perces televíziós műsort sugároztak Iránban, amelyben kijelentette, hogy „Visszatérek”. Egyes források szerint az adás mögött a CIA állt, de Pahlavi később a The Washington Postnak azt mondta, hogy semmilyen módon nem állt kapcsolatban a CIA-val. Az 1990-es és 2000-es években Pahlavi az Iránban szükséges politikai változásokért kampányolt. A családja vagyonán túl más gazdag iráni száműzöttek is támogatták. Rendszeresen szerepelt egy Los Angelesből sugárzó perzsa nyelvű rádió adásaiban, amelyet sok iráni műholdon keresztül nézett. Elsősorban a fiatal irániak körében nőtt a népszerűsége, akik ellenezték a rezsimet. 2001-ben az iráni kormány több ezer műholdas vevőt foglalt el, azért hogy az emberek ne tudják nézni Pahlavi adásait. 2006-ban George W. Bush kormánya létrehozta az Irán Demokrácia Alapot, amely 75 millió dollárt ígért az iráni ellenzéki csoportoknak és a kormány elleni propagandára. Pahlavi még több intézkedést követelt, azonban a katonai beavatkozás ellen szólt, mivel szerinte az csak megerősítené a meglévő rezsimet.
Elmondása szerint a célja, hogy az iráni népnek egy olyan lehetőséget teremtsenek, amely által egy demokratikus elveken alapuló politikai rendszert válasszanak meg. A rezsimváltás iránti felhívásai a 2010-es években is folytatódtak, bár nem hoztak eredményt. Pahlavi bírálta a Barack Obama által tárgyalt iráni nukleáris megállapodást. 2018 decemberében beszédet tartott a Washington Institute for Near East Policy előadásán, ahol kifejtette, hogy az iszlamista rezsimet szekuláris demokráciával kell helyettesíteni.
Mahsa Amini halála miatt 2022-ben országos tüntetések robbantak ki, Pahlaví ekkor is bírálta Irán vezetőit és változást követelt. A feleségével 2023-ban Izraelbe látogatott és tárgyalt Benjámín Netanjáhú miniszterelnökkel, aki katonai akciót folytatott az iráni rezsim ellen.
2024. november 14-én Reza Pahlavi videóközleményben jelentette be, hogy honfitársai kérésére készen áll vezetni a nemzeti forradalmat és az átmeneti időszakot. Ennek megfelelően bemutatta az 5 pontból álló programját a demokratikus átmenet érdekében. Ezen időpontban Pahlavi már az Iszlám Köztársaság megdöntéséért, egy nemzeti kormány megalapításáért, valamint Irán újjáépítéséért dolgozott. Iránban egy népszavazást és erőszakmentes változást szorgalmazott.
2025 januárjában arra kérte Donald Trump amerikai elnököt, hogy kerülje a nukleáris megállapodást az iráni rezsimmel . Miután 2025 közepén Izrael támadást indított Irán ellen, Pahlavi azt nem ítélte el. 2025 június 23-án az X csatornán (volt Twitter)biztosította az irániakat, hogy ha az Iszlám Köztársaság rezsimje bukik, az ország nem süllyedne káoszba, egy átmeneti kormányban kész részt venni. Elmondta, hogy az ellenzéki mozgalom 100 napos átmeneti tervet készített egy demokratikus kormány létrehozására. Felszólította a katonákat, rendőröket és állami dolgozókat, hogy csatlakozzanak az ellenálláshoz. "Ne álljatok szembe az iráni nép ellen egy olyan rezsim érdekében, amelynek bukása már elkezdődött és elkerülhetetlen … Csak egy út van a béke elérésére: egy szekuláris, demokratikus Irán.” -mondta. Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy várja a tüntetések eredményét és azon időpontban nem kívánt találkozni Pahlavival.
A 2026 elején zajló iráni tüntetéssorozat közepette azt tervezte, hogy a rezsim esetleges bukása esetén átmeneti vezetőként visszatér Iránba. Kijelentette, hogy a bírálatok ellenére kész betölteni egy szimbolikus vezetői szerepet egy demokratikus átmenet során. A Trump-kormányt felszólította a tüntetők támogatására. Az iráni rezsimmel szemben pedig világszerte tüntetésekre szólította fel az embereket. Meggyőződése volt, hogy az Iszlám Köztársaság meg fog bukni, szerinte a rezsim kétségbeesetten igyekezett a hatalomhoz ragaszkodni, mert az összeomlás szélén állt. Követelte többek között az iráni nép védelmét, a rezsimre maximális gazdasági nyomás gyakorlását, korlátlan internet-hozzáférés engedélyezését, az emberiség elleni bűncselekmények elkövetőivel szembeni jogi lépések megtételét, valamint a politikai fogoly szabadon engedését.
Magánélete 1978-ban egy sajtócikk arról számolt be, hogy Pahlavi egy szőke svéd modellel járt, akivel Rómában ismerkedett meg. Később, 1980-ban pedig egy egyiptomi lánnyal járt, aki a kairói Amerikai Egyetemen tanult.
Az Egyesült Államokban elsősorban Washington DC környékén és Los Angelesben élt. 1986. június 12-én feleségül vette Yasmine Etemad-Aminit (1968-), aki később tíz évig gyermekjogi ügyvédként tevékenykedett. A felesége 1991-ben megalapította az Irán Gyermekei Alapítványt (FCI), amely komplex, életmentő, ingyenes egészségügyi szolgáltatásokat nyújt rászoruló iráni gyermekeknek. A Washington DC közeli lakhelyén gyakori látogatója volt a helyi kávézóknak, gyakran felesége, társaságában, látható biztonsági felügyelet nélkül. A házasságukból három gyerek született: Núr Pahlavi (1992), Iman Pahlavi (1993) és Farah Pahlavi (2004).
Középső lánya, Iman az American Expressnél dolgozik New Yorkban. 2025-ben férjhez ment a zsidó származású Bradley Shermanthez, egy drónszállító cég vezetőjéhez. A gyerekei a trónöröklési rendbe tartoznak, ezért ha Irán újra monarchiává válna, akkor akár császárnő is uralkodhatna.
Két, depresszióval küzdő testvére öngyilkos lett, az esetek mélyen megérintették.
A Washington vonzáskörzetében fekvő marylandi Potomacban 1996-ban vásárolt házát 2024-ben 3,1 millió dollárért árulta. Az ingatlant egyes források szerint 2025-ben eladták, azt követően idős édesanyánál, Párizsban töltötte ideje egy részét.
A vagyonára vonatkozóan több forrásból is származtak adatok. A MidEast Report 1981-ben beszámolt arról, hogy iráni sah mintegy 7,2 milliárd dollárnyi vagyonnal rendelkezett. Az iráni kormányzati források akkor azt közölték, hogy a néhai sah 1974-től milliárdokat utalt külföldre, részben családtagjainak nyújtott kölcsönök formájában, amelyeket soha nem fizettek vissza. Állítólag az egyik tranzakció során is több millió dollár került átutalásra Pahlavi számlákra az Omran bankon keresztül, egy milwaukee-i bankon és egy svájci bank New York-i fiókján keresztül. A közlemény szerint az összegek egy részét ingatlanvásárlásra használták fel több amerikai nagyvárosban. 2023-ban az iráni kormány azt állította, hogy az 1979-es iszlám forradalom előtti napokban a Pahlavi család, amikor elhagyták az országot, az ország királyi ékszereiből és pénzből is jelentős mennyiséget magukkal vitték. A közlés szerint „35 milliárd dolláral és 384 bőröndnyi ékszerrel, valamint két koronával és gyémántokkal” távoztak. Azonban ennek ellentmond, hogy a királyi ékszerek gyűjteményének nagy része, beleértve a két koronát, az iráni Központi Bank Nemzeti Ékszerek Kincstárában vannak kiállítva. Az iráni kormány állításait Reza Pahlavi anyja cáfolta, hozzátéve, hogy még a palotában széfben tartott dolgok közül is sok ottmaradt, mivel bíztak abban, hogy visszatérnek az országba.
Könyvei Pahlavi Irán helyzetéről három könyvet írt:
Gozashteh va Ayandeh (2000) Winds of Change: The Future of Democracy in Iran – A változás szele: A demokrácia jövője Iránban (2002) IRAN: L’Heure du Choix – IRÁN: A döntés órája (2009).
Jegyzetek
További információk
Kategória:1960-ban született személyek Kategória:Teherániak Kategória:Iráni politikusok Kategória:Élő személyek