Tállya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
Fekvése A tokaj-hegyaljai borvidéken fekszik, a vármegye székhelyétől, Miskolctól 45 kilométerre keletre.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Abaújszántó, kelet felől Erdőbénye, délkelet felől Mád, dél felől Rátka és a Szerencshez tartozó Ond, délnyugat felől Monok, nyugat felől pedig Golop.
A térség fontosabb települései közül Golop és Rátka 3-3, Mád pedig 7 kilométerre található; a legközelebbi város a 6 kilométerre lévő Abaújszántó.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 39-es főút, ezen érhető el Encs és Tokaj térsége felől is. Monokkal a 3711-es, Szerenccsel a 3712-es út köti össze, főutcája a 3731-es út.
A hazai vasútvonalak közül a települést a érinti, melynek két megállási pontja is van itt. Tállya vasútállomás a belterület délnyugati széle közelében helyezkedik el, közúti elérését a 3731-es útból kiágazó 37 307-es számú mellékút biztosítja; Golop megállóhely pedig a település északnyugati külterületei között létesült, közvetlenül a 39-es főút és a 3711-es út találkozása mellett, a névadó Golop község központjától jó másfél kilométerre keletre.
Története A környék már az őskorban is lakott volt. A 15. században már városként említik. Nevét feltehetőleg francia nyelvű bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották.
A középkorban vára is volt, de a 16. században már csak romjai álltak, ekkor Lorántffy Zsuzsanna utasítására a kövek nagy részét építkezésekhez használták fel.
A Rákóczi-szabadságharc idején Tállya – a Rákóczi-család birtokaként – a kurucok egyik fő bázisa volt. 1711-et követően a család elveszítette Tállyát, és a Bretzenhein, majd a Sóhalmi család birtoka volt.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Pekó József (független) 1994–1998: Pekó József (független) 1998–2002: Pekó József (független) 2002–2006: Osika József (független) 2006–2010: Osika József (független) 2010–2014: Osika József (független) 2014–2019: Osika József (független) 2019–2020: Osika József (független) 2022–2024: Serfőző Szabolcs (független) 2024– : Serfőző Szabolcs (független)
A településen 2020. november 22-re időközi polgármester-választást írtak ki, mert az előző polgármester július 28-án lemondott, azt követően, hogy hivatali visszaélésekért és a hatóság félrevezetéséért jogerősen 5 év szabadságvesztésre ítélte a Debreceni Ítélőtábla. A 2020. november 22-re kiírt időközi polgármester-választás azonban a koronavírus-világjárványról szóló 2021. évi I. törvény módosítása értelmében elmaradt,http://www.tallya.hu/images/stories/onkormanyzat/valasztas/tajekoztatas_idokozio_valasztas_elmaradasarol.pdf azt csak közel másfél évvel később, a járványhelyzet elmúltával, 2022. május 8-án lehetett megtartani. A köztes időben ügyvezetőként az addigi alpolgármester irányította a települést.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,4% románnak mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59%, református 12,8%, görögkatolikus 3,1%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 4% (19,8% nem válaszolt).Tállya Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,2% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és szlovénnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,2% volt római katolikus, 12,8% református, 3,1% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 4,8% felekezeten kívüli (26,3% nem válaszolt).Tállya Helységnévtár
Érdekességek Egy anekdota szerint IV. Piusz pápa a tridenti zsinat idején megkóstolta a tállyai bort, és ezt a kijelentést tette: „Summum Pontificem talia vina decent!”, azaz: „Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál.” Helyi legenda szerint 1802-ben Tállyán keresztelték meg Kossuth Lajost, mivel Monokon nem volt evangélikus templom. Kossuth születésének anyakönyvi bejegyzése valóban a tállyai evangélikus templomban történt meg, ahol aztán az anyakönyv egy 19. század eleji tűzvészben elpusztult. Kossuth Lajos egy levelében – melyet 1892. szeptember 4-én írt Turinban – maga is a keresztelő templomaként említi az itteni templomot. Az ezredforduló évében a község központjában szobrot állítottak, azt jelezve, hogy egy 1992-es felmérés szerint Tállya Európa földrajzi középpontja. Ezt a címet több település is magáénak vallja, mivel elég szubjektív, hogy tulajdonképpen hol is húzódnak Európa határai.
Látnivalók
Római katolikus templom (barokkosított, eredetileg gótikus) Református templom (barokk, 1753) Evangélikus templom (késő barokk) A tállyai vár romjai Rákóczi-kúria (17. század) Mailloth-kastély (1720)Mailloth-kastély (Tallya.kornyeke.hu, hozzáférés: 2024-05-09) Közép-európai Művészeti Gyűjtemény (a Maillot-kastélyban) Balogh-kúria (copf stílusú, 18. század vége, magántulajdonban) Postaház (18. század, a településen 1567 óta működik posta) „Európa közepe” szobor Lavotta János síremléke Encsy-gyűjtemény (ásványok, fosszíliák, őskori leletek) Kilátó
Híres emberek Tállyán születtek Fábián Béla, született Feuerman BélaAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 88216/1899. Forrás: MNL-OL 30792. mikrofilm 715. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1899. év 9. oldal 16. sor (1889–1966) ügyvéd, politikus, publicista. Fényes Samu 1881-ig Feierlicht Salamon (1862–1937) magyar író, újságíró, filozófus, ügyvéd. Guthi Soma (Tállya, 1866 – Budapest, 1930) ügyvéd, író Hupka Ödön (1885–1915) könyvtáros.nemzetikonyvtar.blog.hu; Lymbus 2011 Kovács Lajos (1839–1915) miskolci polgármester Pasternák Alfréd, Los Angeles-i szülész és orvostörténeti szakíróMúlt-kor (1930) Sudy János (1844 – 1910 után) elemi iskolai igazgató Zempléni Árpád (1865–1919) költő Tállyán éltek Balassa Imre birtokos Csécsi János református tanár, költő Csuka István plébános, kanonok Itt hunyt el 1567-ben Alaghy János regéci várnagy, magyar főúr. Itt temették el Lavotta Jánost.
Károli Gáspár 1584-ben Göncről ide költözött pár évre református lelkésznek.
Képgaléria
Jegyzetek
További információk Tállya honlapja Száz magyar falu könyvesháza – Tállya. Európai borutak portál Czékus László: A tállyai evang. egyház és a tállyai Kossuth-ünnep története; Bernovits Ny., Kassa, 1894 Hézser Emil: A tállyai ev. reform. egyház története. 1540–1900; Európa Ny., Bp., 1900 Tállya; szerk. Frisnyák Sándor; Tállya, Önkormányzat, 1994 Barna Gábor: A tállyai Fáklyás Társulat dokumentumai / Documents of the Candle-bearers' Confraternity in Tállya; ford. Elayne Antalffy; JATE Néprajzi Tanszék, Szeged, 1996 (Devotio Hungarorum) Takács Péter: Tállya; szerk. Porkoláb Albert; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza) Életëmnek a legszebbik korába'. A Tállyai Kővirág Népdalkör Egyesület 20 éve, 1986–2006; gyűjt., szerk. Kalina Ferencné és ifj. Kalina Ferenc; Tállyai Kővirág Népdalkör Egyesület–Petit Real, Tállya–Bp., 2006 10 éves a Tállyai Nefelejcs Népdalkör Egyesület, 2006–2016; szerk. Mező László; Tállyai Nefelejcs Népdalkör Egyesület, Tállya, 2016 Volt egyszer egy mezőváros... Tállya régi képeslapokon; szerk. Hausel László, Hausel Sándor; Hausel Sándor, Bercel, 2018
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Zemplén vármegye települései
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület