A magyar hanglemezgyártás története az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában indult el, a két világháború között számos lemezkiadó működött Magyarországon, majd a második világháború után államosították ezeket, 1951-től egyetlen hanglemezgyártó cég működött Magyarországon és a bináris elektronikus digitális rendszerek megjelenése után sem vesztette el aktualitását a hanglemezek gyártása és kiadása Magyarországon.

A magyar hanglemezgyártás (1908-1951) 1908-ban jelent meg a cégnyilvántartásban a hivatalosan, az összes vármegye által elsőnek, bejegyzett Első Magyar Hanglemezgyár neve, melynek cégtulajdonosa Pete Csongor volt, aki gramophon-lemezeket és gépeket gyártott. A cég hamarosan a Práter utca 53. szám alatt dolgozott, az Első Magyar Hanglemezgyár épületében a hangfelvételtől a központi gramofon- és gramofonlemez-készáruraktárig mindent egy helyen lehetett megtalálni. Klasszikus zenei felvételeket, katonazenekarok előadásait, írók, tudósok prózai felvételeit, sok néprajzi és vallási jellegű felvételeket vettek fel gramofonlemezekre.

Mivel az úgynevezett rablónyomatok forgalmazásában nem vett részt, emiatt 1910-ben tönkrement a gyár. A bécsi Phonographische Zeitschrift, a kor egyik legjelentősebb gramofonszakmai lapja, így búcsúztatta 1910-ben : „Pete Csongor az egyetlen olyan magánember volt, aki sportként, saját szórakozásaként tartott fenn hangfelvevő atelier-t és lemezgyárat, sportimádó volt, valahogy olyképpen, mint ahogyan a mágnások vagy fináncgrófok a lóistállójukat vagy aeroplánjukat tartják. É…Ü A Pete Csongor által felvett első lemezek ma már az imádók körében jelentős értéket képviselnek.”

Az első világháború és a trianoni béke után a magyar gramofonlemez-ipar nehéz helyzetbe került. A His Master's Voice márka csehszlovákiai gyára szerencsére jelentős mennyiségű Bartók-, Kodály-, Lajtha-hangfelvételt készített többek között Basilides Mária, Dohnányi Ernő, Hubay Jenő segítségével.Százéves a magyar hanglemezgyártás. Mult-kor.hu. 2008. szept. 22.

A Magyar Rádió hangfelvételei a második világháború előtt viaszlemezre, filmre (7 mm széles és 32 cm/s sebességű Mille-rendszer), vagy mágnesszalagra (90 cm/s sebességű Stille-rendszer) készültek. A nyersanyaghiány éveiben röntgenlemezeket is használtak erre a célra.

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Magyarországon az ipari lemezgyártásnál csaknem ugyanabban az időben hagytak fel a viaszlemezes technológiával a lakklemez javára és a magnetofon használatára 1952-ben. Ez egybeesett a a kis lemezkiadók (Pátria, Odeon, Durium, Radiola, Tonalit, His Master’s Voice stb.) államosításával, és létrehoztak belőlük egy nagy állami monopolcéget 1951 június 1-jén, amit Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnak (MHV) neveztek el, melynek közel négy évtizeden át Magyarországon szinte kizárólag csak a szocialista országok márkái – Melódia, Eterna, Supraphon – jelentettek konkurenciát. Ennek hatására a magyar komoly- és könnyűzenei előadók és művészeink többsége is itt készítette felvételeit. A hangfelvételeket a Rottenbiller utcai Odeon mozi termeiben végezték. A Magyar Kábel Művek havonta 2000 lemezt volt képes préselni. A mikrobarázdás lemezek gyártása 1956-ban kezdődött. Az első asztereó lemezek között Az első mikrobarázdás hanglemez a Bánk Bán opera néhány részletét tartalmazta. Az első két évben a lemezvágást és préselést a Supraphon gyár végezte, 1958-ról kezdve ez már Magyarországon történt.

Az 1960-as évektől megerősödött az export, így a korábbi Qualiton márkanevet felváltotta a Hungaroton márkanév. A Qualiton a népzenei termékeké maradt, majd az 1970-es évektől kisebb labelek jöttek létre (Pepita, Bravó, Krém, Start).

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat életében Bors Jenő 1965-ben történt igazgatói kinevezése hozott változást. Bár a préselést továbbra is a Kábel- és Műanyaggyár részeként üzemelő Budapesti Hanglemezgyár végezte, és a készletezés is a RAVILL-nál történt, a szállítandó lemezmennyiségekről már az MHV rendelkezett. A vállalat 1967-től nagykereskedelmi tevékenységet is folytathatott, a klasszikus zenei felvételek exportjából származó valuta így fedezte az import alapanyagok árát

A hanglemezek újraéledése Az első jelek: 2007–2010

A hanglemezek reneszánsza világszerte a 2000-es évek második felében kezdett éledni. Magyarországon ekkor még csak a legelszántabb gyűjtők és DJ-k vásároltak lemezeket, amely azt eredményezte, hogy a formátum továbbra is népszerű maradt. Ennek eredményeképpen kis, és független kiadók kezdtek újra hanglemezeket préselni, megjelent az egyedi lemezgyártás, vágás, és megjelentek az első újrainduló lemezboltok. Ebben az időszakban nem volt még tömeges érdeklődés a formátum iránt, inkább egy underground mozgolódás.

A nagy fellendülés: 2012–2015

Ebben az időszakban Magyarországon szélesebb közönség, köztük a fiatalok is felfedezték a formátum pozitivitását. A nagy nemzetközi kiadók újra elkezdték a hanglemezek gyártását. A hazai zenekarok közül többen is rájöttek, hogy presztízs kiadni bakelit lemezt, mert egyedi, a borítók pedig művészi tervezésűek. Elsősorban kis példányszámok voltak a jellemzőek (100-500 db limitált megjelenések). Újra megjelentek a lemezjátszók a háztartásokban, és egyre többen kezdték újra gyűjteni a lemezeket, vagy felfrissíteni a korábbi gyűjteményt. A lemezlovasok ismét elkezdtek vinyl-t vásárolni. A Record Store Day 2007-es amerikai indulása után 2010-ben Magyarországon is bevezették a lemezboltok, mely 2013-ra érte el a csúcsát. 2021-ben jelent meg erre az eseményre a Bëlga együttes Karnevál című 300 db-os limitált vinyl kiadása.

2016–2021

2016 után már a vinyl mainstream retró-luxus terméknek számít. A magyar piac ekkorra érte el a csúcsát. Évente több tízezer hanglemez talált gazdára, valamint több városban is gyakorta szerveznek lemezbörzéket. Megjelentek a nagy magyar előadók Tankcsapda, Bonanza Banzai, Republic,Ganxsta Zolee és a kartel, TNT vinyl kiadásai, vagy a Rapülők első 1992-ben kiadott albuma 30 év után ismét hanglemezen a második, korábban ki nem adott Rapeta című albummal együtt, de több magyar, és mára ritka limitált kiadású magyar előadók lemezei is elérhetővé váltak.

Több online hanglemezbolt is elkezdte tevékenységét, így kényelmesebbé vált a lemezek beszerzése, valamint megjelentek a Media Marktban is a hanglemezek.

A hanglemezgyártás újraindulása

A Hanaton Kft. a koronavírus idején alakult, majd 2021-ben Zalaegerszegen kezdték meg kis példányszámú hanglemezek gyártását. A présgépet Moszkvából sikerült megvásárolniuk, mely később kiderült eredetileg a dorogi hanglemezgyárban teljesített szolgálatot. A gépet a Hungaroton 1984-ben vásárolta. A mesterlemezek készítése külföldön történik, itthon csupán a préselést végzik. A gép 45 másodperc alatt állít elő egy hanglemezt. A kecskeméti YDM Records szintén foglalkozik egyedi hanglemez vágással, és préseléssel is.

Jegyzetek

További információk Berlász Melinda–Tallián Tibor (szerk.): Iratok a magyar zeneélet történetéhez 1945–1956. Budapest, 1986. MTA Zenetudományi Intézet. II. köt. 269–312. l. Oldal Gábor–Uhrman György: Hanglemezkiadás = Kulturális kisenciklopédia. Főszerk. Kenyeres Ágnes. H. n., 1986. Kossuth Könyvkiadó. 219–221. l. Simon Géza Gábor: Magyar hanglemeztörténet. Budapest, 2008. Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány.

Kategória:Hanglemezgyártás