bélyegkép|Faravahar, a zoroasztrizmus és az iráni kultúra egyik legkiemelkedőbb jelképe.Az iráni vallások, más néven perzsa vallások, a vallások összehasonlító tanulmányozásának kontextusában az iráni fennsíkon, az úgynevezett „Nagy-Irán” területen kialakult vallások csoportját jelentik.

Háttér Az ókori irániak hiedelmei, tevékenységei és kulturális eseményei összetett kérdések. Az ókori iráni népek több árja és nem árja törzs összeolvadásával jöttek létre. Az iráni vallások dokumentált története a zoroasztrizmussal kezdődik. Az ókori iráni próféta, Zoroaszter, az ókori irániak korai hiedelmeit, a rekonstruált iráni ősvallást henoteizmus/monoteizmus formába alakította át. A gáták, Zoroaszter Avesztájának himnuszai, bevezették az egyistenhit eszméit Perzsiába, míg a jaszták és a jasznák említést tesznek a politeizmusról és a korábbi vallási hiedelmekről. A védák és az aveszta egyaránt fontos forrásként szolgáltak a kutatók számára a korai indoiráni ősvallásiJonathan Z. Smith: relating Religion: Essays in the Study of Religion. hiedelmek és eszmékJahangir Oshidri (1997), Mazdisna encyclopedia , Markaz Publishers, 1st publish.. felfedezésében, amelyekből az iráni és indoárja népek későbbi ősvallásai kifejlődtek.

Az iráni vallások listája

Ókor

Iráni ősvallás: Az iráni népek ősi vallása. Szkíta vallás: A szkíták vallása és a modern asszianizmus elődje. Egyes kutatók azt az elméletet valják, hogy a dévák részben szkíta isteneken alapulhatnak, és így további hatást gyakorolhatnak az iráni vallások egészére.Mary Boyce, A History of Zoroastrianism: 2 kiadás: Under the Achaemenians, 1982. Zoroasztrizmus: a mai napig használt gyűjtőnév az iráni népek őshonos hiedelmére és szokásaira. Míg a mai zoroasztrizmus egységes, a Szászánida birodalom idején a nemesek által gyakorolt vallás formájának folytatása, az ókorban több változatban vagy felekezetben létezett, amelyek helyenként, etnikai hovatartozás és történelmi korszak szerint kissé eltértek egymástól. Egykor nagyon elterjedt és sokszínű volt. Zurvánizmus: Az óperzsa birodalom késői szakaszában a zoroasztrizmus zurvánizmusként (zurvánita zoroasztrizmus) is megnyilvánult, amely egyfajta egyistenhívő-dualizmus volt, mely szerint a végtelen idő és tér, Zurván különféle formákat ölt. Még a szászánida birodalom idején is voltak követői. Mazdakizmus: Az 5. század végén vagy a 6. század elején kialakult gnosztikus ág a zoroasztrizmuson belül, amely a magántulajdon eltörlését tűzte ki célul (ezt egyesek proto-szocializmusnak tartják). Mithraizmus: Mithra, a zoroasztrizmus kialakulása előtt istenként tisztelt alak köré épülő misztériumvallás, amelyet a Római birodalomban az 1. és 4. század között széles körben gyakoroltak (itt az isteni alak neve Mithrász lett). Manicheizmus: 3. századi dualista vallás, amelyre valószínűleg a mandeizmus is hatással volt. A manicheusok hisznek „a nagy atyában” (arámiul: Abbā dəRabbūṯā, perzsául: pīd ī wuzurgīh), és őt tartják a legfőbb istenségnek (a fény istenének). jezidizmus: Kurdisztánban kialakult egyistenhívő etnikai vallás, amelynek gyökerei a zoroasztriizmus kialakulása előtti iráni vallásban, közvetlenül az indo-iráni hagyományokban találhatók.Christine Allison (2004). "YAZIDIS i. GENERAL". Encyclopædia Iranica. New York: Columbia egyetem.

Középkor Egyes vallási vezetők ekkoriban szinkretikus tanokat alkottak az iszlám és a helyi hiedelmek, például az iráni ősvallás, a zurvánizmus, a manicheizmus és a zoroasztrizmus alapján.Hamid Algar (2015). "The Nativist Prophets of Early Islamic Iran: Rural Revolt and Local Zoroastrianism by Patricia Crone". Journal of Shi'a Islamic Studies. 8 (3): 367–378.

A korai iszlám időszakban kialakult a perzsa miszticizmus, a létezés, az élet és a szeretet hagyományos értelmezése, amelynek gyakorlati aspektusa a perzsa-iszlám szufi monoteizmus volt. Ez a fejlemény a spirituális igazság (Isten) közvetlen megismerésében hitt, az isteni szereteten alapuló misztikus gyakorlatok révén. A kurramiták egy 9. századi vallási és politikai mozgalom, amely a 8. században élt Szunpad tanításain alapult, aki a síita iszlám és a zoroasztrizmus egyesítését hirdette. Babak Korramdin vezetésével a mozgalom a magánvagyon újraelosztását és az iszlám eltörlését tűzte ki célul. A behafaridisták egy 8. századi szekta, amely Behafarid próféta köré szerveződött. Bár a mozgalom gyökerei a zoroasztrizmusban keresendők, Behafaridot és követőit a zoroasztrizmus és az iszlám károsításának vádjával kivégezték (a zoroasztriánusok vádolták meg a csoportot). A jarszanizmus egy vallás, amelynek alapítása a 14. század végére tehető. A hit alapja az egyetlen Istenbe vetett hit, aki 1 elsődleges és 6 másodlagos formában nyilvánul meg, ezek a formák együttesen alkotják a szent hét alakját. Drúz vallás: ezoterikus, egyistenhívő etnikai vallás, amelynek tanai között szerepel az újjászületés és a lélek örökkévalósága. Alapítója a perzsa Hamza ibn Ali ibn Ahmad, egy horászánból származó iszmáilita misztikus. A vallás másik fontos korai prédikátora és „prófétája” Muhammad ad-Darzí volt, akiről a vallás a nevét kapta.

Modern kor

Asszianizmus, az oszét etnikai vallás újjáéledése (lásd: oszét mitológia). Roszhaníja mozgalom, Pir Roszan monoteista tanításainak összessége, amelyet a hívei követtek. Bábizmus, 19. századi messiási mozgalom, amelyet a Báb alapított. Bahái hit, egy új keletű, napjainkban feltörekvő monoteista vallás, amelyet Bahá'u'lláh alapított a 19. században. Tanításai a bábizmusból és az ábrahámita vallásokból erednek.

Jegyzetek

Források

Bausani Alessandro, Religion in Iran: From Zoroaster to Bahaullah, Bibliotheca Persica, 2000. Richard Foltz, Religions of Iran: From Prehistory to the Present, London: Oneworld, 2013.

További információk (angolul)

Iranian religions, wikimedia commons.

Fordítás

Kapcsolódó szócikkek Kategória:Irán kultúrája