Keresztes Ágnes, született Bezuk Ágnes Mária (Budapest, 1937. január 24. – Dabas, 2024. szeptember 29.) magyar költő, író, rádiós szerkesztő, riporter és dramaturg.
Élete és rádiós munkássága bélyegkép|Keresztes Ágnes 1976-ban
Pályafutása során szorosan kötődött a Magyar Rádióhoz, ahol kezdetben a budapesti stúdiónál dolgozott, később pedig a szolnoki stúdió munkatársa lett. A rádiónál riporterként és szerkesztőként is tevékenykedett, emellett kiterjedt dramaturgi és rádióra alkalmazói munkát végzett. Számos irodalmi művet írt át rádiójátékká, többek között az ő nevéhez fűződik a Döntetlen egy pillanatig (1972), az Egy cirkuszi előadás… (1973), A gépezet (1976), a Garanciális garabonciások (1979), A zöld mocsár (1981) és A púpos lovacska (1981) rádiós adaptációja. Négy unokájának nagymamájaként élte nyugdíjas éveit, életét és irodalmi hitvallását végigkísérte a gondolat szabadságának (Sapere aude) eszméje.
Irodalmi munkássága Első verseit az Élet és Irodalom közölte, de a lapban később riportjai (például a Sorosok) is megjelentek. Szerepelt a Mezei András által szerkesztett, 1968-ban megjelent Első ének című, fiatal költőket felvonultató antológiában, amelyet a korabeli kultúrpolitika és a szakma is nagy figyelemmel kísért. Családi háttere és részben ebből fakadó szociális érzékenysége meghatározta irodalmi munkásságát, ugyanakkor számos kézirata, jegyzete, szociográfiája kiadatlan maradt. Első önálló verseskötete Halálod ellen címmel jelent meg 1969-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában. A kritika elismerően nyilatkozott természetes, köznapi látásmódjáról, formaérzékéről és nyelvi biztonságáról. Verseire jellemző volt a kötött forma, a szeszélyes rímelés, valamint a paraszti és munkásvilágot idéző gazdag képiség. Személyes hangú, intellektuálisan szellemes versek jellemezték indulását.
Tíz évvel később, 1979-ben látott napvilágot második kötete, az Inga (Szépirodalmi Kiadó). A kötet verseinek két fő témája az "inga-sors" – a Budapest és a vidék között ingázó emberek gyökértelensége, illetve kettős kötöttsége –, valamint a fiatalságtól búcsúzó asszony rezignációja és nosztalgiája volt. Költeményei rendszeresen helyet kaptak a rangos Szép versek antológiákban is (például az 1972-es és 1976-os kötetekben).
Hosszú hallgatás után harmadik verseskönyve, az Ügyetlen gyémántköszörűs 2005-ben jelent meg az Orpheusz Kiadónál.
Önálló kötetei Forrás: Halálod ellen (versek, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1969) Inga (versek, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979) Ügyetlen gyémántköszörűs (versek, Orpheusz Kiadó, Budapest, 2005)
Jegyzetek
Források Keresztes Ágnes adatlapja a Csermelyi Sándor Irodalmi Asztaltársaság honlapján
Kategória:Magyar költők, írók Kategória:Magyar rádiósok, televíziósok Kategória:Magyar dramaturgok Kategória:1937-ben született személyek Kategória:2024-ben elhunyt személyek