A félparlamentáris rendszer olyan kormányforma, amelyben a törvényhozás két, közvetlenül választott részre oszlik – az egyiknek joga van a végrehajtó hatalom tagjainak kiválasztására és bizalmatlansági szavazással történő elmozdítására, a másiknak pedig nincs ilyen joga. Az ausztrál és japán félparlamentáris rendszerekben az államfő jogköre ceremoniális.
A kifejezést korábban Maurice Duverger használta Izrael 1996 és 2001 közötti közvetlenül választott miniszterelnöki (egyébiránt parlamentáris) rendszerére, azonban ez a jelentése nem terjedt el.
A félparlamentáris rendszer nem összekeverendő a félelnöki rendszerrel. Míg a félelnöki rendszerben a végrehajtó hatalom oszlik ketté az elnök és a miniszterelnök között, azzal, hogy az elnök (de facto vagy de jure) része annak (kettős fejű végrehajtó ág, duális rendszer), a félparlamentáris rendszerben a parlament oszlik ketté, és csak annak egyik részével szemben felelős a kormány. A félparlamentáris rendszerben a végrehajtó hatalom szerkezete nem duális, hanem egységes.
Definíció Steffen Ganghof német akadémikus a következő elvont definíciót adja a félparlamentarizmusra:
Célok Ganghof szerint a hagyományos parlamentáris rendszer fő hibája a hatalmi ágak szétválasztásának hiánya (amit az elnöki rendszer biztosít), az elnöki rendszer fő veszélye pedig a végrehajtó hatalom túlzott koncentrációjának problémájában található. Egy lehetséges megoldás, ha a törvényhozást két, egyforma erősségű demokratikus legitimitással bíró részre osztják. A kétkamarás modellben az egyik házat gyűlést „bizalmi kamarának” nevezhetjük, amelynek hatásköre kiterjed a miniszterelnök és a miniszterek kiválasztására és felmentésére, míg a másikat „törvényhozási kamarának” nevezhetjük. Ez a kamara hasonló módon működik, mint az elnöki rendszerekben működő független törvényhozási ágak, jogosult törvényeket kezdeményezni és elutasítani, de nem döntheti meg a kormányt. Félparlamentáris rendszer nemcsak kétkamarás struktúrában képzelhető el. Ganghof az Európai Parlament esetében például egy "bizalmi bizottság" kialakítását tartja megfontolandónak, ami a parlamentben nem külön kamarát alkotna, hanem csupán részhalmaza lenne a képviselőknek.
A félparlamentáris kormányzási formát vizsgálta többek között Tarunabh Khaitan, aki a „mérsékelt parlamentarizmus” kifejezést alkotta meg a félparlamentarizmus egy olyan formájának leírására, amely számos jellegzetes vonást mutat: aszimmetrikus kétkamarás rendszer, mérsékelt (de elkülönülő) választási rendszerek mindkét kamarában, súlyozott többpárti rendszer, aszinkron választási ciklusok és a patthelyzetek feloldása konferenciabizottságokon keresztül.
A félparlamentarizmus egyes szerzők szerint segíthet a politika mérséklésében, azonban egy ilyen kormányzati forma számára potenciális kihívást jelenthet a második törvényhozó kamara legitimitásának fenntartása. Van olyan javaslat, miszerint a törvényhozó kamara tagjainak kiválasztására sorsolást érdemes alkalmazni.
Országok Félparlamentáris rendszerek jelenleg (az elméleti archetípusukhoz képest) korlátozott formában léteznek: ilyet találunk az ausztrál államokban, valamint Ausztriáliában a szövetségi szinten is és Japánban is országos szinten.
Lásd még
Ausztrália Japán Parlamentáris rendszer Elnöki rendszer Félelnöki rendszer
Jegyzetek
Irodalom
Kategória:Politikai rendszerek Kategória:Kormányformák