A Csepeli Szabadkikötő, a közbeszédben gyakran csak Szabadkikötő Budapest egyik legjelentősebb ipari és logisztikai létesítménye, amely a Duna mentén, a Csepel-sziget északi részén lévő Csepel-Szigetcsúcson található.
Elhelyezkedése A Szabadkikötőt délről a Petróleum utcai ipartelepek (korábban az Ásványolajforgalmi Vállalat ipartelepe), nyugatról a Duna, északról a Budapesti Központi Szennyvíztisztító telep határolja. Keleti oldalán a Csepeli HÉV töltése és a Weiss Manfréd út helyezkedik el. A terület mellett külön HÉV megálló van Szabadkikötő megállóhely néven.
Története A kikötő kialakításának gondolata a 19. század végén merült fel, amikor a folyami teherhajózás gyors növekedése miatt egy korszerű, nagy kapacitású fővárosi kikötő megépítése vált szükségessé. A budai és pesti rakpartok azonban a növekvő forgalom kezelésére nem bizonyultak megfelelőnek, ezért a fejlesztés helyszínéül végül a Csepel-szigetet jelölték ki. A kikötő építési munkálatai 1910-ben kezdődtek meg a sziget Nagy-Duna felőli oldalán. A beruházás során a vízi szállítás kiszolgálását vasúti kapcsolatok kiépítésével is támogatták, így a kikötő fokozatosan bekapcsolódhatott az ország szállítási hálózatába. Az első világháború kitörése azonban megszakította az építkezést, és a munkálatok csak a háborút követően folytatódtak. A gazdasági nehézségek miatt a projekt finanszírozásába külföldi – elsősorban francia – tőkét is bevontak, ami lehetővé tette a kikötő fejlesztésének befejezését az 1920-as években.https://welovebudapest.com/cikk/2014/02/24/csepeli-szabadkikoto-gigaepitmenyek-titkai/ Az építési munkálatok (szabadkikötő, kereskedelmi kikötő és petróleummedence) más források szerint csak 1918-ban kezdődtek meg, és befejezésük 10 év után, 1928-ban történt. A kikötőt már ez előtt, 1926-ban megnyitották.Budapest lexikon, i. m. A tervezési munkálatokat Sajó Elemér és munkatársai irányították.https://www.industrialheritagehungary.com/02-Industrial-Heritages/01-Food/csepel-freeport-granary.html
A teljes kiépítettségében eredetileg három medencével üzemelt a kikötő. Ezek közül kettő elsősorban darabáru és ömlesztett áruk kezelésére szolgált, míg a harmadik medencét kőolaj és egyéb folyékony anyagok rakodására alakították ki. A létesítmény rövid idő alatt a Duna egyik legforgalmasabb kikötőjévé vált, és jelentős szerepet töltött be a magyar külkereskedelemben. A kikötő területén több nagyméretű ipari épület is létesült, köztük a hatalmas MAHART Gabonatárház Mihailich Győző és Hültl Dezső tervei alapján,Karácsony Rita: Hültl Dezső, Holnap Kiadó, Budapest, 2020, (Az Építészet Mesterei), 109. o. amelyet 1928-ban adtak át. A több emelet magas, monumentális raktárépület az ország egyik legnagyobb gabonatároló létesítménye volt, és több mint 60 ezer tonna gabona befogadására alkalmas. Az épület ma is fontos szerepet játszik a gabonakereskedelem logisztikai hátterében.
1920-ban a trianoni békeszerződés következtében Magyarország elveszítette tengeri kijáratát, ami alapvetően átalakította a hazai hajózási és kereskedelmi viszonyokat. Ennek hatására olyan speciális, úgynevezett Duna–tengerjáró hajókat fejlesztettek ki, amelyek a folyamon közlekedve közvetlen kapcsolatot biztosítottak a tengeri kikötőkkel, elsősorban a Földközi-tenger keleti térségével. Ezek a hajók a 20. század második feléig rendszeresen megfordultak a csepeli kikötőben.
Napjainkban a tengeri kapcsolat már nem jellemző, azonban a Csepeli Szabadkikötő továbbra is jelentős szerepet tölt be a Duna menti belvízi szállításban, valamint a közép-európai áruforgalom logisztikai rendszerében. A modern rakodási és árumozgatási folyamatok nagyrészt gépesítve zajlanak, így a kikötő ma is fontos eleme Budapest ipari és gazdasági infrastruktúrájának.
2005-ig Csepeli MAHART Szabadkikötő néven működött.Budapest Szabadkikötő Logisztikai Zrt. , westbay.hu (hozzáférés: 2015. augusztus 24.) A kikötő területének tulajdonosa és vagyonkezelője a MAHART-Szabadkikötő Zrt., amely 2005. május 26-án jött létre a korábbi társaság kiválásával, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. alapítói döntése alapján. Az üzemeltetésért pedig szeptember 1. óta a Budapest Szabadkikötő Logisztikai Zrt. felel. Összesen 18 hajóállás kapacitással rendelkezik, két kereskedelmi – az alsó az 1-es, a felső az 1937-től üzemelő 2-es számú – és a Petróleum-öbölből áll. (Utóbbi medencében a kőolajszállítmányokat fejtik át. Északi oldalán a MOL, a délin a Dunatár OMV tartályaiba, továbbá itt vételezhetnek üzemanyagot a hajók.Bíró Csongor – Kacsák és teknősök között érkezik az osztrák üzemanyag (autopro.hu, 2013. 11. 28.)) A kikötő legnagyobb épülete az 1928-ban felhúzott 13 emeletes Gabonatárház, a legnagyobb forgalmat pedig jellemzően az 1972-ben átadott konténerterminál és a fémhulladék részleg bonyolítja. A harmadik, legészakibb öblöt 1990-1992 között ásták ki és 2009-2016 között töltötték fel. A helyén raktárak épültek.Bárány Tibor – Volt öböl – nincs öböl... (XXI. kerületi Hírhatár, 2019. 11. 14.)
A 2005-ös átszervezés célja az volt, hogy a kikötőhöz tartozó földterületek, építmények és kapcsolódó infrastruktúra egy külön, állami tulajdonban maradó társaság kezelésébe kerüljön. A döntés összefüggött a korábbi vállalat privatizációjáról szóló kormányhatározattal, valamint azzal az intézkedéssel, amely a Csepeli Szabadkikötő számára országos közforgalmú kikötői státuszt állapított meg. A társaság feladata a kikötő infrastruktúrájának fenntartása és fejlesztése. Az egyes létesítmények üzemeltetését pályázati eljárás keretében kiválasztott vállalkozások végzik, azzal a feltétellel, hogy a kikötői infrastruktúra minden felhasználó számára azonos feltételekkel legyen hozzáférhető. A tulajdonosi jogokat 2014 novemberéig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolta, ezt követően a felügyelet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatáskörébe került.https://www.mahartfreeport.hu/
Vasúti kapcsolatok
A Csepeli Szabadkikötő működésében a vasúti szállítás kezdettől fogva fontos szerepet tölt be. A kikötő területén kiterjedt iparvágány-hálózat alakult ki,1937-es Budapest térkép amely lehetővé teszi a vízi és vasúti áruszállítás közvetlen összekapcsolását. A pályarendszer a budapesti országos vasúthálózathoz csatlakozik, és elsősorban a Soroksári út térségében található csomópontokon keresztül biztosít kapcsolatot a fővonalakkal.https://iho.hu/hirek/zajlik-az-elet-csepelen A Szabadkikötő hálózata konkrétan a Soroksári út–Csepel vasútvonalhoz kapcsolódik a Weiss Manfréd úti hármas vasúti elágazásnálhttps://24.hu/fn/gazdasag/2017/07/16/vonatmonstrumok-zarhatjak-el-csepelt-a-kulvilagtol/ (a Szabadkikötő-, a Petróleum utcai korábban Ásványolajforgalmi Vállalat kezelésében lévő ipartelepek-, és a Csepel Művek felé). A kizárólag teherszállításra használt Soroksári út–Csepel vasútvonal pedig a Gubacsi hídon áthttps://iho.hu/hirek/a-vasuti-teherforgalom-felfuggesztesenek-reme-fenyeget-a-gubacsi-hidon halad Pestre, majd észak felé fordulva Soroksári út rendező vasútállomásnál van bekötve a Budapest–Kelebia-vasútvonalba.Wenczel, 1987Wenczel-Loór, 1996
A kikötői vasúti infrastruktúrát elsősorban teherszállítási célokra használják. Az iparvágányokon rendszeresek a tolatási műveletek és a kisebb tehervonatok közlekedése, amelyek a kikötő területén működő ipari és logisztikai létesítményeket szolgálják ki. A vasúti kocsik között gyakoriak az ömlesztett árut, acéltermékeket, konténereket vagy folyékony anyagokat szállító járművek. A területen több logisztikai központ is működik, köztük konténerterminálok, amelyek a vasúti és vízi áruszállítás közötti átrakást végzik. Az ilyen terminálokon nagyméretű daruk segítségével rakodják a konténereket a vasúti szerelvények és a közúti járművek között. A kikötőben működő vasúti kiszolgálást különböző teherszállító vasúttársaságok végzik, amelyek rendszeresen közlekedtetnek rövid tehervonatokat vagy tolatási mozdonyokkal mozgatott kocsicsoportokat. A kikötő területén található iparvágányok kiszolgálják többek között az üzemanyag- és vegyipari telephelyeket, ahol jellemzően tartálykocsikból álló kisebb szerelvények fordulnak meg. A konténerforgalom esetében viszont teljes tehervonatok is érkeznek vagy indulnak a terminálokról. A Csepeli Szabadkikötő vasúti rendszere így fontos szerepet játszik Budapest és a közép-európai régió intermodális áruszállításában, mivel lehetővé teszi a folyami, vasúti és közúti logisztikai láncok összekapcsolását.
A szabadkikötői hálózatnak északon üzemi vasúti kapcsolata van a Csepeli HÉV vonalával.
Érdekesség Érdekesség, hogy az elveszett francia diáklány, Ophélie Bretnacher holttestét végül a Szabadkikötő egyik öblében találták meg hónapokkal 2008 decemberi eltűnése után,https://hirtv.origo.hu/ahirtvhirei/2013/04/ujabb-tanukat-hallgatnak-ki-ophelie-ugyeben 2009. február 12-én.https://index.hu/bulvar/2009/02/16/ophelie-ugy_elkeszult_a_dns-vizsgalat/
Képtár
Jegyzetek
Források https://welovebudapest.com/cikk/2014/02/24/csepeli-szabadkikoto-gigaepitmenyek-titkai/ https://iho.hu/hirek/zajlik-az-elet-csepelen https://www.mahartfreeport.hu/
Wenczel György: Budapest vasúti hálózata, 1987. márc. (térkép) Wenczel György: Budapest vasúti hálózata (1989. jan.), MÁVTI Kft., Loór Gyula kiegészítéseivel, 1996. jún. (térkép)
További irodalom Zielinsky Szilárd: A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő építése és a soroksári Dunaág rendezésének munkálatai, Kikötőügyek Kormánybizottsága (Centrum nyomda), Budapest, 1927.
További információk Ipari építkezések In: Tér és forma, 1930. (3. évfolyam 2. szám), 63. o. Rozsnyay Károly: A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő építése In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 60. évfolyam, 46-47. szám (1926), 271-272. o. A Magyar Vasúti és Hajózási Klub kirándulása a csepeli kikötőbe In: Vasuti és Közlekedési Közlöny, 1927. máj. 29. (58. évf. 44. szám) https://iho.hu/hirek/zsofiaval-jottek-avatni-isten-eltessen-csepeli-szabadkikoto-161020 https://iho.hu/hirek/logisztikaicsarnok-atadoval-unnepeltek-a-szabadkikoto-kilencvenedik-szuletesnapjat-181016 https://iho.hu/hirek/buvar-a-kikotoben-120921 https://iho.hu/hirek/ujra-zold-a-kocur-130106 https://iho.hu/hirek/csereltek-a-csepeli-csokin-is https://magyarepitok.hu/mi-epul/2024/04/megujult-utakon-erheto-el-a-gazdasagilag-fontos-dunai-kikoto Cseh Valentin: A nemzeti és szabadikötő története a XIX. század végétől napjainkig, MAHART-Szabadkikötő Zrt., Budapest, 2018
Kapcsolódó szócikkek Budapesti iparvágányok listája
Kategória:Budapest XXI. kerülete Kategória:Budapest XXI. kerületének közlekedése