A miniszterelnöki rendszer, vagy közvetlenül választott miniszterelnöki parlamentáris rendszer olyan kormányforma, amelyben a választók mind a törvényhozás tagjait, mind az annak felelős végrehajtó hatalmat vezető miniszterelnököt közvetlenül választják.
A rendszert a francia politológus Maurice Duverger azonosította és javasolta a hagyományos parlamentáris rendszerektől eltérő rendszerként, majd később, 1996 és 2001 között Izraelben is használták ezt a modellt. Ez a struktúra elvileg alkotmányos monarchiában is lehetséges, de eddig csak köztársaságokban létezett. Liechtenstein 2024-ben népszavazáson utasította el a közvetlenül választott kormány lehetőségét. Olaszországban országos szinten tett rá javaslatot Georgia Meloni kormánya.
A félprezidenciális és a végrehajtó elnöki parlamentáris rendszerekhez hasonlóan a választott miniszterelnöki rendszerek is a parlamentáris rendszerek variációi. Az előbbivel ellentétben azonban a miniszterelnöki rendszerben nem kettős fejű végrehajtó hatalom (nem része az államfő a végrehajtó ágnak a miniszterelnök mellett), hanem létezik egy különálló (nem végrehajtó) államfő (ellentétben az utóbbival).
Mióta Izrael 2001-ben eltörölte a miniszterelnök közvetlen választását, a világon nincsenek országosan miniszterelnöki rendszerek. Egy változatát használják izraeli és olasz városokban alkalmazzák polgármesterek és tanácsok megválasztására (külön államfő hiányában "egyfejű" végrehajtó hatalommal). Kiribatiban és Guyanában létezik még ehhez hasonlóan olyan rendszer, ahol az államfő és a kormányfő egy személy, de felelős a parlamentnek (mint egy miniszterelnök).
Duverger javaslata 1956-os javaslatában Maurice Duverger azt javasolta, hogy Franciaországban a kormányzati stabilitást úgy lehetne elérni, hogy a miniszterelnököt közvetlenül válasszák. Erre a törvényhozási választásokkal egy időben, külön szavazólapon került volna sor. Modelléjében a miniszterelnöknek és az őt támogató parlamenti többségnek a törvényhozás teljes időtartama alatt elválaszthatatlannak kellene lennie: bizalmatlansági szavazás, kényszerű lemondás vagy a parlament feloszlatása esetén előrehozott választásokat kellene tartani mind a Nemzetgyűlés, mind a miniszterelnök számára. Charles de Gaulle alatt Franciaország a parlamentáris rendszeren máshogyan változtatott, amely modellt később félprezidenciális rendszernek neveztek. Duverger eredeti javaslata így névtelen maradt, amíg a francia politológus 1996-ban (miután Izrael módosításokkal bevezette) „félparlamentárisnak” nevezte. A félparlamentáris kifejezés azóta Steffen Ganghof munkássága alapján eltérő jelentést vett fel.
Duverger miniszterelnöki rendszerében, a hagyományos parlamenti rendszerekhez hasonlóan, a miniszterelnököt továbbra is fel lehet menteni bizalmatlansági szavazással, ez azonban gyakorlatilag előrehozott választásokat eredményez mind a miniszterelnök, mind a törvényhozás számára (ezt latinul "aut simul stabunt aut simul cadent", magyarul „vagy együtt állnak, vagy együtt buknak” kifejezéssel fejezik ki). Amikor Izrael miniszterelnöki rendszert vezetett be, ezt az elvet nem követték.
A választott miniszterelnöki rendszert az elnöki és a parlamenti modellek két alapvető kombinációjának egyikeként írták le, a másik a törvényhozás által választott, de attól független végrehajtó hatalom (a törvényhozás választja meg az elnököt, de a végrehajtó hatalom a választások után nem függ a bizalmától). Shugart, Matthew Søberg (2005-12-01). "Semi-Presidential Systems: Dual Executive And Mixed Authority Patterns". French Politics. 3 (3): 323–351. doi:10.1057/palgrave.fp.8200087. ISSN 1476-3427. A miniszterelnöki rendszer ennek az ellentéte: az elnöki rendszerhez hasonlóan alkalmazza a külön választást a végrehajtó hatalom feje tekintetében és a parlamentáris rendszerhez hasonlóan a törvényhozás számára lehetővé teszi a miniszterelnök eltávolítását (bizalmatlansági indítvány).
A miniszterelnöki rendszer jellemzői
a törvényhozást és a kormányfőt a nép egyidejűleg választja meg közvetlenül, vagy külön, vagy kettős (egyesített) választással, létezik külön államfő, ceremoniális (nem végrehajtó) funkcióval (mint a legtöbb parlamentáris rendszerben), a törvényhozó testületnek joga van bizalmatlansági indítvánnyal felmenteni a kormányfőt (mint egy parlamentáris rendszerben), míg az államfőnek nincs ilyen joga. a törvényhozó testület és a kormányfő mandátuma egybeesik: ha a kormányfő lemond vagy a törvényhozó testület felmenti, a törvényhozó testület automatikusan feloszlik, és a választási törvény biztosíthatja, hogy a közvetlenül megválasztott kormányfőt támogató pártok a törvényhozásban a mandátumot többségét megszerezzék meg (lásd a többségi bónuszrendszert).
Példák a miniszterelnöki rendszerekre
Izrael (1996–2001) A tizenharmadik Kneszet (1992–1996) alatt Izrael úgy döntött, hogy bevezetik a közvetlen miniszterelnöki választást, az amerikai elnökválasztás mintájára. Ezt a rendszert részben azért vezették be, mert az izraeli választási rendszer szinte lehetetlenné teszi, hogy egyetlen párt többséget szerezzen. A miniszterelnököt támogató pártnak azonban nem járt többségi bónusz, ezért kénytelen volt megszerezni a Kneszet többi pártjának támogatását. Mivel ez gyakorlatilag merevebbé tette a rendszert anélkül, hogy javította volna annak stabilitását, a miniszterelnök közvetlen választását a 2001-es választások után eltörölték.
Ezt a rendszert egyesek a miniszterelnöki rendszerek antimodelljeként írták le. Izraelben az alaptörvények bizonyos feltételek mellett csak a miniszterelnöknél tették lehetővé az előrehozott választásokat, a Kneszet feloszlatása nélkül: a gyakorlatban nyolc előrehozott választást is tartottak mindössze néhány év alatt, ami jelentős eltérést jelent a simul simul elvtől. Emiatt a miniszterelnöki rendszer izraeli változatát soha nem tekintették funkcionálisan működőképesnek.
Hasonló rendszerek A miniszterelnöki rendszer egy változata (amely szintén a végrehajtó elnökkel rendelkező parlamentáris rendszerek kategóriájába tartozik), ahol a miniszterelnök pozíciója összeolvad az államfővel (elnökkel). Ez az egységes, felelős végrehajtói modell csak Kiribatiban és Guyanában létezik. Kiribatiban az elnököt közvetlen szavazással választják meg, miután az újonnan megválasztott törvényhozás jelölteket jelölt. Guyanában az elnököt és a törvényhozást közvetlenül a nép választja meg kettős egyidejű szavazással.
1993-ban Olaszország új választási törvényt fogadott el, amely bevezette a polgármesterek az önkormányzati tanácsok választásával egyidejű közvetlen választását. Egyetlen szavazólapon a választópolgár két szavazatot adhat le, egyet a polgármesterre, a másikat a képviselő-testületre. A polgármestert kétfordulós rendszerben választják meg: az első fordulóban az a jelölt kerül megválasztásra, aki az érvényes szavazatok abszolút többségét kapja; ha egyetlen jelölt sem kap abszolút többséget, akkor a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között második fordulót tartanak. A képviselő-testületeket félarányos képviselet elve alapján választják meg: a megválasztott polgármesterhez kapcsolódó párt vagy koalíció a helyek legalább 60%-át kapja, míg a többi párt között arányosan osztják el a helyeket. Ez biztosítja a polgármester számára a többséget: a képviselő-testület abszolút többséggel leválthatja a polgármestert, de ebben az esetben ez a saját feloszlatását és előrehozott választásokat is eredményezi. 1999-ben egy alkotmányos reform bevezette a regionális elnökök közvetlen választását, akiknek mandátuma a regionális tanácsok mandátumához kapcsolódik, hasonlóan a polgármesterek és az önkormányzati tanácsok esetéhez.
A kiribati és olasz rendszer a definíció egyetlen pontjában különbözik a miniszterelnöki rendszertől (nevezetesen a külön államfő hiányát tekintve).
Lásd még
Parlamentáris rendszer Elnöki rendszer Félelnöki rendszer Félparlamentáris rendszer
Jegyzetek
Kategória:Lapok ellenőrizetlen fordításokkal Kategória:Kormányformák