A Salzspeicher (tükörfordításban Sóraktárak) a németországi Lübeckben a Felső-Trave folyó partján, a város jelképének számító Holstentor (a nyugati városkapu) közvetlen szomszédságában található hat téglaépületből álló történelmi komplexum, amely az óváros részeként 1987 óta a világörökség része.
Története A sóraktárakat 1579 és 1745 között építették:
1. raktár: 1579-ben 2. raktár: 1599-ben 3. raktár: 1600 után nem sokkal 4. raktár: 1594-ben 5. raktár: 1743–1745 között 6. raktár: 1743–1745 között.
A 16–18. században épült házakban a Lüneburg közelében bányászott sót tárolták, amit Lübeckbe szállítottak. A sót ezután a Baltikum számos kikötőjébe szállították, ahol az áru viszonylag ritka volt, de nagy volt a kereslet rá az élelmiszerek tartósítása érdekében. A sókereskedelem a késő középkortól kezdve Lübeck és a Hanza-szövetség hatalmának egyik fő pillére volt.
Az évszázadok során a házakat különböző áruk, például szövet, gabona és fa tárolására átalakították.
A komplexum egy részét Orlok gróf rezidenciájaként használták az 1922-es Nosferatu című horrorfilmben,Loy Arnold, Michael Farin, Hans Schmid: Nosferatu. Eine Symphonie des Grauens. München 2000 (Filmhandbuch mit zahlreichen Zusatzinformationen u. Szenenbildern) valamint annak 1979-es, Nosferatu: Az éjszaka fantomja című feldolgozásában.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Lübeck Kategória:Németország gótikus építményei