A Bogdáni úti vontatóvágány vagy Hévizi úti vontatóvágány (gyakran Bogdáni úti / Hévizi úti összekötővágány) egy ma már nem létező többfunkciós vasúti vonalszakasz, elsősorban vontatóvágány volt Budapest III. kerületében. Korábban a ma már nem létező 5-ös villamos, története utolsó szakaszábanhampage.hu pedig a mai 1-es villamos vonalát kötötte össze a Szentendrei HÉV vonalával, de több iparvágány is kiágazott belőle, továbbá egy időben itt vezetett részben magának az 5-ös villamosnak a vonala. (Az útvonaldiagram az 1980-as évekbeli állapotot mutatja.)

Elhelyezkedése

A vágány a Vörösvári út / Hévízi út találkozásnál ágazott ki ki az 1-es villamos vonalából (bár csak az 1980-as években kapcsolták össze vele), majd a Hévízi útról rákanyarodott a Bogdáni útra, és a Filatorigát teherpályaudvarnál ért véget.Wenczel György: Budapest vasúti hálózata, 1987. márc. (térkép); Wenczel György: Budapest vasúti hálózata (1989. jan.), MÁVTI Kft., Loór Gyula kiegészítéseivel, 1996. jún. (térkép) Az egyvágányú pályának a Bogdáni úton volt egy rövid forgalmi kétvágányos kitérője,veke.hu valamint számos iparvágány csatlakozott hozzá.

Története A vontatóvágány kialakulása a 20. század eleji ipari vasúti fejlesztésekhez kapcsolódik. A Budapesti Helyiérdekű Vasút (BHÉV) 1906-ban iparvágány-hálózatot létesített a Szentendrei HÉV vonalán 1888-1996 között üzemelt Filatorigát teherpályaudvarból kiágazva, a Bogdáni út és a Hévízi út mentén 1881-1882 között emelt árvízvédelmi gáton.Kolundzsija Gábor - A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) A vasútvonal elsősorban a Bécsi úti téglagyárakat és Filatorigát városrész hajdani iparterületét szolgálta ki. A hálózat a későbbi évtizedekben tovább bővült, és több üzem saját iparvágányon csatlakozott hozzá. A Hévízi úti vontatóvágány a két világháború között és az 1950-es évek elejére érte el a legnagyobb kiterjedését, amikor már kiterjedt ipari kapcsolatrendszert alkotott, többek között téglagyárakkal és katonai raktárakkal.

A második világháborút követően a dunai hidak pusztulása miatt a vonal jelentősége ideiglenesen megnőtt, mivel a térség vasúti vágányai fontos szerepet kaptak a kerülő teherforgalomban. Ennek részeként tehervágány létesült Filatorigát és a Flórián tér között, amelyen keresztül a forgalmat az Árpád hídon át a pesti Vizafogó vasútvonal felé vezették. Az Északi összekötő vasúti híd 1955-ös helyreállítása után ez a kapcsolat elvesztette korábbi szerepét, azonban az infrastruktúrát nem bontották el, hanem közforgalmú villamosközlekedés céljára hasznosították.

1955 májusában a meglévő összekötő- és iparvágányok felhasználásával indult meg a villamosforgalom, amely közvetlen kapcsolatot teremtett a HÉV hálózata és a városi villamoshálózat között. A kapcsolat jelentőségét növelte, hogy a villamosvonal 1958-as meghosszabbításakor további HÉV-iparvágány szakaszokat is bevontak a személyforgalomba.

Az összekötővágány azonban végig megőrizte eredeti funkcióját is: a személyszállítás mellett teherforgalom is zajlott rajta, amely a környék ipari üzemeinek kiszolgálását biztosította.

Az Bécsi úti végponton az Újlaki Téglagáyr 1953-ban, a Victoria Téglagyár pedig 1975-ben állította le a termelést. Az 1960–70-es évektől az ipari háttér fokozatos megszűnésével a hálózat jelentősége csökkent. A téglagyárak bezárása és a terület átépítése következtében az iparvágányok nagy része feleslegessé vált, így az összekötővágány szerepe is visszaszorult. A villamosforgalom 1974-es megszűnése után az összekötővágányt még ideiglenesen fenntartották, és egyes szakaszait üzemi, illetve vontatási célokra használták, különösen más HÉV–villamos kapcsolatok megszüntetését követően. A hálózat egyes elemei a villamoshálózathoz is csatlakoztak, például a Vörösvári úti végállomás térségében.

A teherszállítás 1996-os megszüntetésével és a Filatorigát teherpályaudvar felszámolásával a vontatóvágány végleg elvesztette funkcióját, bár 1984-re a Hévízi útnál összekapcsolták az 1-es villamos vonalával, így története utolsó szakaszában ismét összekötővágány lett. Ezt az 1990-es években a pálya fokozatosan elbontásra vagy felhagyásra került, és a 2000-es évekre már csak elszórt nyomai maradtak fenn. A vágány egyik utolsó ismert használatára 1996. szeptember 17-én került sor, amikor a 436-os pályaszámú villamost a Ferencváros kocsiszínből a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumba szállították ki.https://villamosok.hu/balazs/valt/index3.html

A vontatóvágányhoz kapcsolódó iparvágányok

Név Üzem címe 1. a Victoria–Bohn Téglagyár iparvágánya1950-es Budapest térkép Bécsi út 166-168. 2. az Újlaki Téglagyár iparvágánya1912-es térkép1918 utáni térkép Bécsi út 134. 3. a Cserépüzem iparvágánya 4. az Óbudai Malom (korábban Katonai Élelmezési Raktár) iparvágánya1918 utáni térkép1950-es Budapest térkép Hévízi u. 1. 5. az Óbudai Selyemkikészítő Gyár (korábban Óbudai Fehérítő-, Festő- és Impregnálógyár) iparvágánya1950-es Budapest térkép Bécsi út 267. 6. az Óbudai Épületasztalosipari Vállalat iparvágánya1950-es Budapest térkép Hunor utca 7. a Vasútépítő Vállalat iparvágánya

Jegyzetek

Források https://hampage.hu/trams/5-os/ http://veke.hu/2005/05/50-eves-lenne-az-obudai-5-os-villamos/ https://villamosok.hu/balazs/valt/index3.html 1918 utáni térkép 1950-es Budapest térkép

Kapcsolódó szócikkek HÉV összekötő- és iparvágányok listája Budapesti iparvágányok listája

Kategória:Magyarország megszűnt vasútvonalai Kategória:Technikatörténet Kategória:Budapest III. kerületének közlekedése Kategória:Vontatóvágányok