Alekszandr Ivanovics Vvegyenszkij orosz költő és drámaíró, aki a Szovjetunió idején és után is óriási hatással volt a "nem hivatalos" és az avantgárd művészetre. Vvegyenszkijt széles körben (a kortárs orosz írók és irodalomtudósok körében) a korai szovjet időszak egyik legeredetibb és legjelentősebb oroszul író szerzőként tartják számon. Vvegyenszkij saját költészetét „az értelem kritikájának [tartotta], amely erősebb, Kantnál”.
Élete Vvegyenszkij az oroszországi Szentpéterváron született, és már fiatalon érdeklődött a költészet iránt. Vvedenszkij, Velemir Hlebnyikov tisztelője, az orosz futurizmushoz kötődő íróknál keresett gyakornoki állást. Az 1920-as évek elején olyan futurista körökből származó ismert avantgárd művészekkel tanult, mint Matyusin, Tufanov és Terentyev, az újonnan alakult GInHuK állami művészeti iskolában (Kazimir Malevics vezetésével).
Tufanov hangköltészeti körében megismerkedett Danyiil Harmsszal, akivel együtt megalapította az OBERIU csoportot (1928-ban). Harmsz és Vvegyenszkij, valamint számos más fiatal író, színész és művész különféle felolvasásokat, színdarabokat és kabaré jellegű eseményeket rendezett Leningrádban az 1920-as évek végén. Vvegyenszkij, ahogy az OBERIU kiáltványában szerepel, a csoport legradikálisabb költőjének számított.
Vvegyenszkij, akárcsak Harmsz, a gyermekkönyv-kiadóknál dolgozott, hogy boldoguljon, és ezen a területen is elég eredményes volt. Matricákat írt gyermeklapokba, gyermekirodalmi könyveket fordított, és több saját gyerekkönyvet is írt.
1931–1932-ben egy rövid időre letartóztatták azzal a váddal, hogy egy szovjetellenes gyermekírói frakcióhoz tartozott. A kihallgatások során azzal is vádolták, hogy szovjetellenes üzeneteket "zaum"-ba vagy hangköltészetbe kódolt.
Letartóztatása és rövid kurszki száműzetése után visszatért Leningrádba. Az 1930-as évek közepén Harkovba költözött. Ott 1941-ben, a második világháború kezdetén nem tudott felszállni egy zsúfolt evakuációs vonatra.
Harkovban maradt abban a reményben, hogy később utolérheti családját, de 1941 szeptemberében "ellenforradalmi izgatás" miatt letartóztatták. A Harkovból evakuált többi foglyal együtt Kazanyba szállították, de útközben mellhártyagyulladásban meghalt. Temetkezési helye ismeretlen.
Munkássága Művei többsége (leginkább a Gyilkosok, ti bolondok vagytok) örökre elveszett a háború zűrzavarában, és a korabeli légkör eredményeként: az emberek megsemmisítik a birtokukban lévő kétes kéziratokat, mint terhelő bizonyítékokat.
Vvegyenszkij fennmaradt műveinek nagy része Danyiil Harmsz archívumában maradt fenn. Magát az archívumot Jakov Druszkin, mindkét költő közeli barátja mentette meg, aki a leningrádi blokád leghalálosabb telének kellős közepén a letartóztatott Harmsz elhagyott és lepecsételt lakásába érkezett, elhozta a papírokat és mindvégig megőrizte.
Vvedenszkij költészetének nagy részét életében nem ismerték széles körben, és csak jóval később publikálták Oroszországban. Kisebb leningrádi írói körökben ismerték – Anna Ahmatova egyik későbbi versét, az "Elégiát" nagyon dicsérte.Alexander Vvedensky: Elegy
Egy kétkötetes gyűjtemény először Amerikában, majd 1991-ben Moszkvában jelent meg. Sajátságos, betegesen humoros és nyelvileg újszerű munkáit lassan elkezdték angolra fordítani, és az OBERIU más íróival antologizálni.
Megjegyzések
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:1904-ben született személyek Kategória:1941-ben elhunyt személyek Kategória:Orosz költők, írók Kategória:Szovjet költők