I. Lipót (mellékneve Erős Lipót vagy Bátor Lipót; németül: Leopold/Liutpold I. der Starke/der Tapfere) a Stájer Őrgrófság őrgrófja 1122 és 1129 között.

Élete 160px|bélyegkép|balra|Bajor Zsófia, Lipót felesége Apja II. Ottokár stájer őrgróf, anyja Babenberg Erzsébet (II. Lipót osztrák őrgróf lánya) volt.

Lipót 1122-ben elhunyt apjától megörökölte az őrgrófi címet, valamint kiterjedt stájerországi birtokait, amikhez hozzátartoztak az abban az évben kihalt Eppenstein család földbirtokai is. Birtokaihoz tartozott Graslupp, amely magába foglalta Neumarkt és Sankt Lambrecht teljes régióját; valamint a Murau régió, amely addig Karintiához (Friesachi grófság) tartozott; a Mura-völgy Leobenig és Brucktól délre Göstingig; a Mürz-völgy a Mariazell régióval; és az egész mai Voitsbergi járás. Mivel a karintiai herceg Eppensteinek kihalásával V. Henrik császár kivette az őrgrófságot a hercegség fennhatósága alól és közvetlenül császári felügyelet alá helyezte, egyes krónikák ezt az évet tekintik Stájerország megszületése évének. Lipót pozitív melléknevét (Erős, ill. Bátor) az egyházi krónikásoktól kapta, mert az invesztitúraharcban a salzburgi érseket támogatta a császárral szemben.

Lipót alapította Hartberget, az őrgrófság első vásárjoggal bíró mezővárosát. Ő volt a Skt. Lambrecht-i apátság intézője (vogt). 1123-ban társalapítója volt a gleinki bencés apátságnak, 1129-ben Reinben pedig ő felügyelte Ausztria legrégebbi ciszterci kolostorának megalapítását.

1129-ben halt meg. Címeit és birtokait négy éves fia, III. Ottokár örökölte. 2006 szeptemberében, a reini apátság egykori káptalantermének (ma Szűz Mária-kápolna) felújítása során más vallási és világi uralkodók sírjai mellett felfedezték Lipót sírját is.

Családja 1123-ban vagy 1124-ben feleségül vette IX. "Fekete" Henrik bajor herceg lányát, Bajor Zsófiát († kb. 1145), Barbarossa Frigyes császár nagynénjét. Gyermekeik: III. Ottokár, stájer őrgróf Erzsébet, első férje: II. Rudolf von Stade nordmarki őrgróf († 1144), második férje: V. Henrik karintiai herceg Margit

Irodalom Heinz Dopsch, Karl Brunner, Maximilian Weltin: 1122–1278. Die Länder und das Reich. Der Ostalpenraum im Hochmittelalter (= Herwig Wolfram (szerk.): Österreichische Geschichte.). Ueberreuter, Wien 2003, . Karl Brunner: 907–1156. Herzogtümer und Marken. Vom Ungarnsturm bis ins 12. Jahrhundert (= Herwig Wolfram (szerk.): Österreichische Geschichte.). Ueberreuter, Wien 1994, . Hans Pirchegger: Geschichte der Steiermark. 1. kötet: Bis 1283. (= Allgemeine Staatengeschichte. Abt. 3: Deutsche Landesgeschichten. Werk 12, 1). Pertes, Gotha 1920. Franz Xaver Pritz: Geschichte der steirischen Ottokare und ihrer Vorfahren, bis zum Aussterben dieses Stammes im Jahre 1192. In: Beiträge zur Landeskunde von Oesterreich ob der Enns. 5, 1846, , 121–365. oldal, itt 281–282. oldal.

Fordítás

Kategória:Osztrák történelmi személyek Kategória:A 11. században született személyek Kategória:1129-ben elhunyt személyek