középre|keretnélküli|69x69px Parlamenti választás Szlovéniában 2026. március 22. ←2022következő→Összesen 90 mandátum46 szükséges a többséghezRészvétel: 70,25% ( 0,71%)Pártelnök(ök)Robert GolobJanez JanšaJernej Vrtovec, Tina Bregant, Marko LotričPárt(ok)GSSDSNSi, SLS, FókuszElőző választás 34,45%, 41 fő 23,48%, 27 fő 6,86%, 8 főMandátumok 29 28 9Változás 12 1 1Szavazatok338 102328 923109 201%28,66%27,88%9,26%Változás5,79%4,40%2,40%Pártelnök(ök)Matjaž HanAnže LogarAsta Vrečko, Luka Mesec,Urša Zgojznik, Uroš MacerlPárt(ok)SDDemokratákLevica, VesnaElőző választás 6,69%, 7 fő Új párt 4,46%, 5 főMandátumok 6 6 5Változás 1Új pártSzavazatok79 17578 90267 183%6,71%6,69%5,69%Változás0,02%Új párt1,23%ListavezetőZoran StevanovićPártResni.caElőző választás 2,86%, 0 fő Mandátumok 5 Változás5Szavazatok64 799%5,49%Változás2,63%TérképenMiniszterelnök a választás előtt: Robert GolobGSMiniszterelnök a választás után: Janez JanšaSDS
A 2026-os szlovéniai parlamenti választást március 22-én tartották. A Nemzeti Tanácsnak, a szlovén parlament alsóházának 80 képviselőjét választották meg.
A legtöbb mandátumot a Szabadság Mozgalom (GS) szerezte, amelynek listavezetője Szlovénia a választás ideje alatt hivatalban levő miniszterelnöke, Robert Golob. A második helyen a korábbi miniszterelnök, Janez Janša pártja, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) végzett, mindössze egy mandátumnyi lemaradással. A 2022-es választáshoz képest az Új Szlovénia által vezetett jobbközép pártszövetség 1 további mandátumot szerzett, a Szociáldemokraták egy mandátumot vesztettek, a baloldali Levica–Vesna pártszövetség pedig ugyanannyi képviselőt tudott a Nemzeti Tanácsba juttatni. A 2026-os választás eredményeképp két további párt is bejutott a törvényhozásba: a jobbközép Demokraták és az euroszkeptikus Resni.ca. Mivel Golob pártja nem tudott koalíciót kötni, így a május 22-én Janez Janša lett immár negyedjére Szlovénia miniszterelnöke.
Előzmények A 2022-es szlovéniai választást az újonnan alapított Szabadság Mozgalom nyerte meg, a szavazatok 34,5%-át és 41 mandátumot megszerezve, amely Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta a legjobb eredmény, amelyet párt parlamenti választáson elért. A Szabadság Mozgalom a Szociáldemokratákkal és a Baloldali Párttal kötött koalíciót, a három párt 2022. május 24-én egyezett meg a koalíciós feltételekben, az új kormányt június elsején eskették fel. A kormányfő Robert Golob lett, aki Janez Janšát, a Szlovén Demokrata Párt listavezetőjét és Szlovénia korábbi miniszterelnökét váltotta.
A Golob-kormány megalakulását követően a minisztériumok számának kiterjesztését jelentették be, amely ellen a Szlovén Demokrata Párt népszavazást kezdeményezett. Erre 2022. november 27-én került sor, és a szavazáson megjelenők közel 57%-a támogatta az új minisztériumok létrehozását. A kormány átszervezése végül 2023 januárjában következett be: néhány addigi minisztérium hatásköreit módosították, és létrehozták a Szolidáris Jövő Minisztériumát, a Felsőoktatási, Tudományos és Innovációs Minisztériumot, továbbá a Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztériumot. A Golob-kormány progresszív intézkedései közé tartozik az azonos neműek házasságának és az eutanáziának a legalizálása. A külügy terén Európa-pártiság jellemezte a kormányt, továbbá elismerték a Palesztin Államot, és szankciókat vezettek be izraeli tisztségviselőkkel szemben.
A Golob-kormány főbb törekvései közé tartozott továbbá az egészségügyi rendszer reformja és zöld reformok is, ennek érdekében ezek nagyobb hangsúlyt kaptak a költségvetésben és a törvényhozásban is. Azonban a kormánykoalíció a ciklus alatt veszített népszerűségéből, amely részben annak tudható be, hogy a szavazók nem érezték, hogy a kormány ténylegesen tudta volna tartani az ígéreteit az állami szolgáltatások reformjait illetően. A Szabadság Mozgalom a jóléti intézkedések és az Európai Unió felé való elköteleződés folytatásával, míg a Szlovén Demokrata Párt vállalkozások adókedvezményeivel, a civil szervezetekre, médiára és szociális juttatásokra jutó keretek csökkentésével kampányolt.
Lehallgatási botrány A választást megelőző hetekben létrejött egy Maske padajo (Lehullanak a maszkok) nevű oldal a Facebook felületén, amelyen hangfelvételek jelentek meg számos, a Golob-kormányhoz közelinek vélt politikai szereplőről, köztük Vesna Vukovičról, a Szabadság Mozgalom egyik korábbi vezető háttéremberéről, ahol állítólag politikai befolyásról, kinevezésekről és pénzügyi megállapodásokról beszél. A felvételeken említésre került a házelnök, Urška Klakočar Zupančič neve is, aki a felvételek tartalmát „teljes kitalációnak” nevezte. A hangfelvételeket videófelvételek követték, amelyek egy weboldalon jelentek meg, és a korábbi igazságügyi miniszter, Dominika Švarc Pipan és egy ügyvéd beszélgetéseit rögzítették. A felvételeken szó került üzleti kapcsolatokról és a felek politikai befolyásáról, továbbá a ljubljanai polgármesterről, Zoran Jankovićról, akiről azt sugallták, hogy rendszeresen részesedést kér az önkormányzati hatóságokat érintő nagyobb ügyletekből. Ezt a vádat a polgármester később elutasította. A felvételekből kiindulva a jobboldali ellenzék korrupcióval vádolta a kormányt, melyet Golob visszautasított.
2026. március 16-án a Március 8-a Intézet nyilvánosságra hozott egy jelentést, amelyben összekapcsolták a kiszivárogtatott felvételeket a Black Cube izraeli hírszerzőcéggel és Janšával. A jelentés aggodalmat keltett a választásba való esetleges külföldi beavatkozás okán. A Szlovén Demokrata Párt azt nyilatkozta, hogy a jelentésben hallottak először a Black Cuberól. A szlovén hírszerzés a jelentés megjelenése után azt nyilatkozta, hogy izraeli hírszerzési hatóságok négyszer utazhattak Szlovéniába az azt megelőző hat hónapban, továbbá 2025. december 11-én számos Black Cube alkalmazott, köztük Giora Eiland tartózkodott abban az utcában, ahova a Szlovén Demokrata Párt van bejelentve. Janša ezt követően a korábbi nyilatkozatokkal szemben beismerte, hogy Eiland tényleg meglátogatta a pártközpontot, azonban nem emlékszik, hogy pontosan mikor, és kiemelte, hogy Eiland „nem egy Moszad-ügynök”. Robert Golob miniszterelnök az eseményekről értesítette többek között Emmanuel Macron francia elnököt, és kérte az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent, hogy ne csak kivizsgálják az ügyet, hanem készítsenek elő egy hatékony válaszlépést is, hogy ilyen ne fordulhasson elő többé a jövőben.
Választási rendszer Szlovéniában minden 18 év feletti állampolgár szavazásra jogosult, amennyiben nincsenek eltiltva közügyektől. A külföldön élő szlovén állampolgárok szintúgy jogosultak a szavazásra, ők levélben vagy konzulátuson tehetik le a voksukat, amennyiben határidőn belül értesítették az ehhez tartozó szerveket.
A szlovén alsóházba 90 képviselőt lehet bejuttatni, ebből 88-at nyílt listás arányos képviseleti rendszerben választanak meg nyolc választókerületben, amelyek mindegyike 11 képviselőt küld. A fennmaradó két mandátumot az olasz és magyar nemzeti kisebbségek számára tartják fenn, a nemzetiségi képviselőket többségi szavazás útján választják meg. A választáson a pártok vagy pártszövetségek listájára 4% a bejutási küszöb. A választókerületeken belül a Droop-kvóta alapján osztják el a mandátumokat. A választókerületi mandátumelosztás után fennmaradó helyeket országos szinten a D’Hondt-módszer alkalmazásával osztják ki az arányosság fenntartása érdekében. Habár Szlovénia 88 választási körzetre oszlik, nem mindegyik körzet választ feltétlenül képviselőt, mivel egyes körzetekből több képviselő is mandátumhoz juthat a listás eredménytől függően.
A képviselőjelöltek listáját nemi kvóta is szabályozza: mindkét nem legalább 35%-ban kell, hogy reprezentálva legyen. Ez alól egyedül a három jelölttel rendelkező listák kivételek, ebben az esetben legalább egy képviselő kell, hogy szerepeljen mindkét nemből.
Induló pártok Parlamenti pártok az előző ciklusban A 2022-es választást követő négy éves ciklusban több változás volt Szlovénia Nemzeti Tanácsának mandátumelosztásában. 2023. október 24-én a Szabadság Mozgalom kizárta Mojca Šetinc Pašeket, aki 2025. szeptember 20-án csatlakozott a Szociáldemokratákhoz. 2024 októberében Anže Logar korábbi külügyminiszter, Eva Irgl és Dejan Kaloh kiléptek a Szlovén Demokrata Pártból, majd Logar megalapította a Demokraták nevű pártot, melynek alelnöke Irgl lett. Kaloh Logarral történt konfliktusát követően 2025 júniusában szintén új pártot alapított, Suvereni néven. 2025. március 10-én Miha Kordišt kizárták a Baloldali Pártból, aki ugyanazon év novemberében megalapította a Mi, Szocialisták! pártot. A Baloldali Pártból 2026. január 6-án kilépett Matej Tašner Vatovec, majd csatlakozott a Szociáldemokratákhoz. Név IdeológiaPolitikai pozíció Pártvezető(k) Mandátumok 2022-es választás után 2026-os választás előttGSSzabadság MozgalomGibanje Svoboda Szociálliberalizmus Centrizmus,Balközép Robert Golob SDSSzlovén Demokrata PártSlovenska demokratska stranka Jobboldalhttps://www.dw.com/en/slovenia-election-sees-ruling-party-tied-with-opposition/a-76473130 Janez Janša NSi+SLS+FOKUSNSiÚj Szlovénia – KereszténydemokratákNova Slovenija - Krščanski demokratiKereszténydemokráciaJobbközépJernej VrtovecSLSSzlovén NéppártSlovenska ljudska strankaAgrárizmusJobbközépTina BregantFOKUSMarko Lotrič FókuszaFokus Marka LotričaKonzervativizmusJobbközépMarko LotričÚj pártSDSzociáldemokratákSocialni demokrati Szociáldemokrácia Balközép Matjaž Han Levica+VesnaLevicaBaloldali PártLevicaDemokratikus szocializmusBaloldalAsta VrečkoLuka MesecVesnaVesna – Zöld PártVesna – zelena strankaZöldpolitikaBalközépUrša ZgojznikUroš MacerlDEMDemokratákDemokrati Anžeta LogarjaKonzervatív liberalizmusJobbközépAnže LogarÚj pártMI!Mi, Szocialisták!Mi, socialisti! Szocializmus Szélsőbal Miha KordišÚj párt ZAUZAUKarl Erjavec - BizalompártKarl Erjavec - Stranka Zaupanje Nyugdíjasok érdekképviselete Centrizmus Karl ErjavecÚj párt SUVSuvereniSuvereniNacionalizmus Jobboldal Dejan KalohÚj párt IMNSOlasz és magyar kisebbségPoslanca Italijanske in Madžarske narodne skupnosti Ferenc HorváthFelice Žiža
Előző ciklusban parlamenten kívüli pártok A választáson elindult továbbá többek között egy zöld pártszövetség, a jobboldali populista Resni.ca, a Szlovén Kalózpárt, a Szlovén Nemzeti Párt, a volt elnökjelölt, Vladimir Prebilič által alapított balközép Prerod és több nyugdíjas érdekképviselettel foglalkozó kis párt.
Közvélemény-kutatások
Eredmények thumb|Részvételi arány választási körzetek szerint. thumb|A legtöbb szavazatot szerzett párt választási körzetek szerint. Szabadság Mozgalom Szlovén Demokrata Párt thumb|Mandátumeloszlás a választás után Szlovéniában a szavazás napján volt szavazásra jogosultak száma, ebből leadott szavazatot számoltak össze, melyből (a leadott szavazatok 0,93%-a) volt érvénytelen. A megszámlált szavazatok száma 70,25%-os részvételi arányra következtet. A részletes eredmények a következőek:https://volitve.dvk-rs.si/dz2026/#/rezultati
Párt Szavazatok Szavazatarány Mandátumszám +/– Szabadság Mozgalom 338 102 28,66% 29 12 Szlovén Demokrata Párt 328 923 27,88% 28 1 Új Szlovénia – Kereszténydemokraták, Szlovén Néppárt és Fókusz 109 201 9,26% 9 1 Szociáldemokraták 79 175 6,71% 6 1 Demokraták 78 902 6,69% 6 Új párt Baloldali Párt és Vesna – Zöld Párt 67 183 5,69%5 Resni.ca64 7995,49%55 Prerod – Vladimir Prebilič pártja35 9763,05%0Új párt Szlovén Kalózpárt27 8112,36%0 Szlovén Nemzeti Párt26 3752,24%0Egyéb pártok23 3221,98%0
A táblázatban szereplő pártokon túl egy olasz és egy magyar nemzetiségi képviselő jutott mandátumhoz.
Választókerületenként