A Nürnberg (eredeti cím: Nuremberg) 2025-ben bemutatott amerikai történelmi filmthriller, amelynek forgatókönyvírója, társproducere és rendezője James Vanderbilt. A főbb szerepekben Rami Malek, Russell Crowe, Colin Hanks, Wrenn Schmidt, Lydia Peckham, Richard E. Grant és Michael Shannon látható.
Világpremierjére 2025. szeptember 7-én került sor a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál Gala Presentations szekciójában. Az Amerikai Egyesült Államokban 2025. november 7-én mutatta be a Sony Pictures Classics. Magyarországon 2026. január 1-jén jelent meg a Vertigo Média Kft. forgalmazásában. Általánosságban pozitív visszajelzéseket kapott, különösen Crowe alakítását dicsérve.
Cselekmény 1945. május 7-én, egy nappal azelőtt, hogy a náci Németország kapitulál az szövetségesek előtt, Hermann Göring birodalmi marsall – Hitler egykori helyettese – családjával együtt megadja magát az amerikai erőknek Ausztriában. Ugyanekkor Robert Jackson legfelsőbb bírósági bíró értesül Göring letartóztatásáról, ami beszélgetést indít közte és titkárnője, Elsie Douglas között egy nemzetközi törvényszék létrehozásáról, amely a náci vezetést háborús bűnökkel vádolná meg. Douglas óvatos, mivel ilyen jellegű nemzetközi jogi precedens nem létezik, Jackson azonban lelkes: történelmi lehetőséget lát egy ilyen precedens megteremtésére. Az Egyesült Államok kezdetben inkább a náci vezetők azonnali kivégzését támogatná, de Jackson kitart, és még XII. Piusz pápát is maga mellé állítja, finoman utalva a pápa vitatott viszonyára a náci rezsimmel.
Eközben Douglas Kelley alezredes, az amerikai hadsereg pszichiátere Bad Mondorfba, Luxemburgba érkezik, hogy felmérje 22 fogva tartott náci vezető mentális állapotát, köztük Göringét is, akiket vádemelésre választottak ki. Kelley a börtönparancsnok, Burton Andrus ezredes felügyelete alatt kezdi meg munkáját, tolmácsként Howard Triest őrmester segíti. Göringgel az első találkozások udvariasak, más foglyok – például Robert Ley és Julius Streicher – viszont megvetéssel reagálnak. Kelley intelligens, de rendkívül nárcisztikus embernek tartja Göringet, és tervezi, hogy a róla készült jegyzeteiből botránykönyvet ír majd.
Idővel Jackson és Sir David Maxwell Fyfe brit ügyvéd lesznek a frissen létrehozott nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék vezető ügyészei. A vádlottakat béke elleni bűnökkel, háborús bűnökkel, emberiség elleni bűnökkel és összeesküvéssel vádolják. A tárgyalás előkészületei során Kelley és Göring között barátságos viszony alakul ki; Göring még Rudolf Hess vizsgálatában is segít neki, cserébe azért, hogy leveleket írhasson feleségének, Emmynek és lányának, Eddának. Kelley közvetítőként is működik közöttük. Jackson titokban arra kéri Kelley-t, hogy jelentse neki a vádlottak védekezési stratégiáit.
A tárgyalás kezdete előtt Ley öngyilkosságot követ el cellájában, ezért Andrus pszichológust hív: Gustave Gilbertet. A tárgyalás megnyitásakor Jackson erőteljes beszédet mond a felelősségre vonás szükségességéről. Göringet elhallgattatják, és csak a vádlottak padján mondhatja ki: nem bűnös – ahogy a többiek is.
A szünetekben Kelley megtudja, hogy Göring családját letartóztatták műkincslopás miatt, és kéri Andrusszal való közbenjárását. Göring később Gilbert révén értesül erről.
A tárgyalás folytatásakor a vád bemutatja a koncentrációs táborok borzalmairól készült felvételeket. Kelley megrendülve számon kéri Göringet, aki korábban tagadta, hogy tudott volna ezekről. Göring továbbra is tagad, relativizál, és azzal érvel, hogy a szövetségesek is követtek el bűnöket. Kelley csalódottan lerészegedik, és akaratlanul is kitálal a Boston Globe újságírójának, Lila-nak, aki le is hozza a történetet. Andrus dühösen elbocsátja Kelley-t, de előtte közli vele, hogy sikerült elérnie Emmy és Edda szabadon engedését. Távozáskor Triest elárulja Kelley-nek, hogy német származású zsidó, húga Svájcba menekült, de szüleit 1942-ben megölték a nácik.
Triest figyelmezteti: a náci kegyetlenség azért maradhatott következmények nélkül, mert az emberek közömbösek voltak a gonosszal szemben. Ez arra készteti Kelley-t, hogy mégis maradjon, és átadja Göringről szóló jegyzeteit Jacksonnak és Fyfe-nak, előre jelezve, hogy Göring a tárgyalást a rezsim védelmére fogja felhasználni. Jóslata beválik: Göring kijátssza Jackson keresztkérdéseit, és azt állítja, hogy a „végső megoldás” valójában a zsidók kivándorlását célozta, nem kiirtásukat. Jackson elveszíti a türelmét, amiért a bíróság rendre utasítja, így Fyfe veszi át a kihallgatást. Fyfe kihasználja Göring hiúságát, és rábírja, hogy nyíltan vállalja Hitler iránti hűségét – ezzel sarokba szorítja. A tárgyalás végén Göring halálra ítélik akasztás által.
Kelley még egyszer meglátogatja Göringet, és végre tisztán látja annak valódi természetét. 1946. október 15-én, az akasztás előtti éjszakán Göring ciánkapszulával öngyilkosságot követ el, ami feldühíti Andrusszal. A többi kivégzést végrehajtják; Streicher idegösszeomlást kap, Triest pedig – aki el akarta mondani neki, hogy zsidó – végül inkább segít neki felmenni az akasztófára. A kivégzés rosszul sikerül, Streicher csak súlyokkal a nyakán hal meg.
Kelley, akit a nürnbergi élmények mélyen traumatizálnak, visszatér az Egyesült Államokba, és kiadja könyvét, a 22 Cells in Nuremberg-et, amelyet nehezen tud népszerűsíteni. A film záró feliratai elárulják, hogy Kelley alkoholizmusba süllyedt, és élete hátralévő részében hiába figyelmeztetett egy újabb náci-szerű rezsim veszélyére, végül 1958-ban ciánnal öngyilkos lett. Triest újra találkozott a húgával. Jackson nürnbergi munkája pedig megalapozta a háborús bűnök nemzetközi büntetőjogi üldözését.
Szereplők Szereplő Színész Magyar hang Hermann Göring Russell Crowe Kőszegi Ákos Douglas Kelley Rami Malek Fehér Tibor Howie Triest őrmester Leo Woodall Baráth István Burton C. Andrus John Slattery Tarján Péter John Amen Mark O’Brien Szatory Dávid Gustave Gilbert Colin Hanks Hajdu Tibor Elsie Douglas Wrenn Schmidt Haffner Anikó Lila Lydia Peckham Gáspár Kata Robert H. Jackson Michael Shannon Széles Tamás David Maxwell Fyfe Richard E. Grant Hirtling István Emmy Göring Lotte Verbeek Major Melinda Rudolf Heß Andreas Pietschmann Czvetkó Sándor George C. Marshall Steven Pacey Francis Biddle Paul Antony-Barber XII. Piusz pápa Giuseppe Cederna Csuha Lajos Julius Streicher Dieter Riesle Háda János Alben W. Barkley Sam Newman Rosta Sándor Karl Dönitz Peter Jordan Katona Zoltán Robert Ley Tom Keune Horváth Illés Powell őrmester Blake Kubena Ács Balázs Geoffrey Lawrence Michael Sheldon Lux Ádám Edda Göring Fleur Bremmer Schmidt Karolina
Magyar változat Bemondó: Galambos Péter Magyar szöveg: Petőcz István Hangmérnök: Bederna László Vágó: Pilipár Éva Gyártásvezető: Vigvári Ágnes Szinkronrendező: Dobay Brigitta
A szinkront a Direct Dub Studios készítette.
A film készítése 2023 decemberében bejelentették, hogy James Vanderbilt írja és rendezi a filmet, Rami Malek, Russell Crowe és Michael Shannon főszereplésével. 2024 januárjában és februárjában jelentették be a további szereplőket: Richard E. Grant, Leo Woodall, John Slattery és Colin Hanks.
A forgatás 2024 februárjában kezdődött Budapesten, és 2024 májusára fejeződött be.
Bemutató 2025 júniusában a Sony Pictures Classics megszerezte a film észak-amerikai és világszintű forgalmazási jogait, és 2025. november 7-re tűzte ki az amerikai bemutatóját. A film első különleges bemutatója, amelyen Vanderbilt és Crowe kérdésekre válaszoltak, 2025. október 27-én került megrendezésre. A torontói premierjén a film négy perces álló tapsot kapott, ami a TIFF történetének egyik leghosszabb álló ovációja volt.
Jegyzetek
További információk
Kategória:2025 filmjei Kategória:Amerikai háborús filmek Kategória:Amerikai filmdrámák Kategória:Amerikai történelmi filmek Kategória:Amerikai politikai thrillerfilmek Kategória:Második világháborús filmek Kategória:Budapesten játszódó filmek Kategória:Magyarországon forgatott külföldi filmek Kategória:Vertigo Média-filmek