Adolf Hitler utolsó napjai Berlinben, a Führerbunkerben zajlottak le, ahol 1945. január 16-a óta volt a főhadiszállása és lakóhelye. Teljesen el volt szigetelve a valóságtól és a Vöröshadsereg legyőzésének hiú reménye, valamint önpusztító impulzusok között ingadozott, miközben tehetetlen volt a főváros szovjet csapatok általi bevételével és egyes környezetéhez tartozó személyek árulásával szemben. Végül arra határozta el magát, hogy öngyilkosságot követ el, hogy ne essen az ellenség kezei közé. Halálának általánosan elfogadott okaként azt tartják, hogy 1945. április 30-án golyó által vetett véget életének, miközben felesége, Eva Braun ciánkálival lett öngyilkos. A Führer öngyilkosságának pontos körülményei, holttestének sorsa és azonosítása vita tárgyát képezik.

bélyegkép|Az Adolf Hitler halálának hírét közlő The Stars and Stripes 1945. május 2-i számának első oldala

1945. április 16-tól április 28-ig Reménykedés és illúziók bélyegkép|A Führerbunker alaprajza; a 30-as számmal megjelölve Hitler szalonja, öngyilkosságának helye

1945. január 16-án Hitler elhagyta a Frankfurt am Main közelében levő főhadiszállását,Beevor 2002, 44. o. ahonnan felügyelte a nyugati fronton megkísérelt két utolsó sikertelen német offenzívát, az ardenneki offenzívát és az elzászi és lotharingiai Nordwind műveletet. A berlini Führerbunkerbe költözött.Fest 1973, 421. o. Akkor már testileg legyengült volt, egyre inkább elhanyagolta öltözékét, teljesen képtelen volt koncentrálni és gyakori elmékezetkihagyásai voltak.Fest 1973, 424–425. o. Ott tudta meg, hogy 1945. április 16-án elkezdődött a Berlin elleni szovjet offenzíva utolsó szakasza.Fest 2002, 17. o. A másnapi helyzetértékelésen azt állította, hogy „Berlin előtt az oroszoknak minden idők legvéresebb vereségében lesz részük”, amit környezete szkeptikusan fogadott.Kersaudy 2009, 599. o.

1945. április 19-én Hitler ingadozást mutatott két lehetőség között: vagy Berlinben marad, vagy Obersalzbergbe megy, hogy ott személyesen vegye át a déli övezet parancsnokságát. Joachim Fest német történész szerint Joseph Goebbels győzte meg, hogy a fővárosban maradjon, mint az egyetlen olyan helyen, ahol a propagandaminiszter szavai szerint „utolsó győzelmet” érhetne el, halálával „erkölcsi példát” mutatva az egész világnak”.Fest 2002, 66–67.

Hitler születésnapja Bár Hitler azt közölte környezetével, hogy senkit sem akar fogadni, április 20-án éjfél feléEz az időpont Hitler szokásos időbeosztásának felel meg, ugyanis általában dél felé kelt fel, majd kései étkezések és esti pihenéssel megszakított összejöveteleken és megbeszéléseken vett részt. Éjjel két és három óra közötti utolsó összejövetel után reggel öt óra felé szokott lefeküdni (Trevor-Roper 1947, 69. o.). környezetének tagjai felköszönteni jöttek ötvenhatodik születésnapjának alkalmából. Ezt a felköszöntést azon katonai vezetőké követte, akik délelőtt bejöttek a nap első helyzetértékelésére. Hitler kilenc óra tájékában feküdt le, azt kérve, hogy ébresszék fel 14 órakor.Kershaw 2001, 1136–1137. o. Ezt a verziót nem osztja Joachim Fest, aki szerint Hitler visszatartani igyekezett a születésnapi ünneplésen részt vevőket.Fest 2002, 66–67. o.

Kora délelőtt Hitler felment az Új Birodalmi Kancellária bombázások által feldúlt kertjébe, ahol szemlét tartott néhány Berlin védelmében részt vevő egység felett. Ezek között Hitlerjugend-tagokból állók is voltak, és egyeseket a Vaskereszttel tüntetett ki.Beevor 2002, 359. o. Ez volt az utolsó nyilvános megjelenése és az utolsó, melyen hivatalos fénykép készült róla.Evans 2009, 838. o.

A délutáni helyzetértékelésen jelen voltak Hermann Göring birodalmi marsall, a légierő parancsnoka, Joachim von Ribbentrop külügyminiszter, Karl Dönitz főtengernagy, a haditengerészet főparancsnoka, Ernst Kaltenbrunner, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal főnöke, Heinrich Himmler belügyminiszter, Albert Speer fegyverkezési miniszter, Wilhelm Keitel, a haderő főparancsnokságának parancsnoka, Alfred Jodl, a Wehrmacht vezérkari főnöke és Hans Krebs, a szárazföldi hadsereg vezérkari főnöke. Hitler bejelentette, hogy az utolsó percig Berlinben marad és csak azután repül délre. Szeretettel búcsúzott el Dönitztől, akit az észak-németországi ellenállás megszervezésével bízott meg, de Göringet, aki azt bizonygatta, hogy Bajorországban szervezi meg az ellenállást, rendkívül távoltartóan, sőt fagyosan kezelte.Trevor-Roper, 1947, 142. o. Mégis megengedte neki, hogy Obersalzbergbe menjen. Különféle ürügyekkel Himmler, Ribbentrop, Kaltenbrunner és mások eltávoztak. Julius Schaub, Hitler egyik szárnysegédje szerint ez csalódást okozott Hitlernek azokkal szemben, akik már csak a maguk és javaik megmentésére gondoltak.Kershaw 2001, 1140. o. Mivel egyre inkább távol volt a katonai helyzet és a szembenálló erők állapotának valóságától, megparancsolta Krebs vezérkari főnöknek, hogy indítsa ellentámadásra Berlintől nyugatra a 3. és a 4. harckocsizó hadseregeket, miközben ezeknek nem volt figyelemre méltó támadó képességük.Beevor 2002, 371. o.

Este Hitler korábban feküdt le a szokásosnál, miközben Eva Braun táncmulatságot szervezett a kancellária szalonjaiban.Junge 2005, 220. o. Volt büfé, pezsgő és zene.Beevor 2002, 360. o. Az utóbbit gramofonon az egyedüli rendelkezésre álló lemez szolgáltatta A piros rózsák boldoggá tesznek című slágerrel.Kershaw 2001, 1141. o.

Ábrándbeli offenzívák Április 21-én 9 óra 30 perc felé Berlin központját erős ágyúzás érte a szovjet nehéz tüzérség részéről. Ez megrendítette Hitlert, aki azon csodálkozott, hogy az oroszok annyira közel vannak.Beevor 2002, 374. o. Hitetlenkedve fogadta Karl Koller tábornoknak, a légierő vezérkari főnökének jelentését telefonon, aki arról értesítette, hogy az ágyúzó szovjet üteg csak 12 kilométerre van a városközponttól.Koller 1950, 22. o. Éjszaka Hitler megparancsolta Felix Steiner SS-Obergruppenführernek, hogy törje át a Vöröshadsereg Berlin körüli gyűrűjét, holott Steiner egységének sem volt semmiféle támadó kapacitása.Beevor 2002, 380–381. o. Azt is megmondta Steinernek, hogy életével felel a parancs teljesítéséért.Fest 2002, 76. o.

Április 22-én az a hír érkezett, hogy Steiner megtagadta parancsa teljesítését, és ettől Hitler könnyes dührohamot kapott. Kijelentette, hogy a háború elveszett, és ezt a tábornokok szemére hányta.Beevor 2002, 390. o. Ulrich de Maizière ezredes szerint, aki tanúja volt a jelenetnek, Hitler elmebeteg volt, és „elmebetegsége a német néppel való hipertrófiás önazonosításában nyilvánult meg”.Idézi Beevor 2002, 391. o. Antony Beevor brit katonai történész szerint ez magyarázhatja azt a hitét, hogy Berlin lakosságának vele együtt kellene öngyilkosnak lennie.Beevor 2002, 391. o. Olyan dühkitörés volt, amilyet környezetéből senki sem látott addig. Hitler felugrott karosszékéből, dühösen az asztalra dobta színesceruzáit, melyektől soha sem vált meg helyzetértékeléseken, és elkezdett üvölteni.Fest 2002, 83. o. Keitel és Jodl, akikkel együtt visszavonult, azt vallották később, hogy Hitler kijelentette nekik: „Abbahagyom, és ez végleges. [...] Ha valóban tárgyalni kell az ellenséggel, amint az most szükséges, arra Göring a legalkalmasabb. Én meg fogok küzdeni Berlinért és vagy győzök, vagy Berlinben fogok meghalni”.Idézi Kersaudy 2009, 606. o. Ugyanakkor világosan kinyilvánította öngyilkossági szándékát.Trevor-Roper 1947, 152–154. o.

bélyegkép|Joseph Goebbels feleségével és gyerekeikkel 1944. január 1-én

Goebbelst hívták, hogy csillapítsa le a Führert és beszélje rá, meneküljön Berchtesgadenbe, a bajorországi Alpokba. Azonban Hitler megkérte, hogy költözzön családjával együtt a kancelláriába. Hitlert vagy a propagandaminiszterével való találkozás lelkesítette újra, vagy Krebs szárnysegédje, Bernd Freytag von Loringhoven szerint az, hogy Martin Bormann, a náci párt főnöke azt állította, nincs minden veszve, és megvédte a katonákat.Freytag von Loringhoven 2006, 156. o. Ezért Hitler újra ellentámadást rendelt el, melyet a 12. és 9. hadseregnek kellett volna elindítaniuk Keitel közvetlen parancsnoksága alatt. Hitler annyira bizalmatlan volt tábornokai iránt, hogy parancsát rádión keresztül is megadta a 12. hadseregnek, holott parancs nyilvános kiadása csata közben teljesen szokatlan volt.Beevor 2002, 401. o. Keitel elhagyta a bunkert és Walther Wenck, a 12. hadsereg parancsnokának főhadiszállására ment, miközben Jodl a Wehrmacht főparancsnokságának Potsdamtól északra levő új tartózkodási helyére indult.

Miközben a bunkerben megszűnt a fegyelem és fogyott az alkohol, ami nem jobbította a közérzetet, április 22-én a bunkerbe érkezett Magda Goebbels gyermekeivel együtt. Goebbelsné tudatta Hitlerrel a házaspár elhatározását, hogy mérgezzék meg gyerekeiket, mielőtt ők is végeznek magukkal, mire Hitler levette zubbonyáról a náci párt aranyjelvényét és neki adta.Beevor 2002, 393. o. Délután Hitler szalonjába vonult Eva Braunnal és odahívta a két titkárnőjét, Gerda Christiant és Traudl Jungét, dietetikusát és szakácsnőjét, Constanze Manziarlyt és Martin Bormann titkárnőjét, Else Krügert. Azt mondta nekik, hogy hagyják el Berlint és menjenek Obersalzbergbe az ő Berghof rezidenciájába. Ezt ők visszautasították, mire Hitler ciánkáli kapszulákat osztott ki nekik.Beevor 2002, 393–394. Amikor Eva Braun azt mondta, hogy mellette marad, a többiek ámulatára Hitler magához vonta és szájon csókolta.Junge 2005, 225. o. Este Hitler megsemmisítette a bunkerben található személyes archívumát és meghagyta szárnysegédjének, Julius Schaubnak, hogy semmisítse meg minden, a müncheni lakásán és Berghof rezidenciáján található személyes tárgyát.Lopez 2015, 88. o.

Az április 23-ai nap történései Hitler valóságérzetének egyre jelentősebb elvesztéséről tanúskodnak. Freytag von Loringhoven visszaemlékezései szerint a Führer „már nem létező hadseregeket és hadosztályokat mozgatott és teljesíthetetlen parancsokat adott ki.”Freytag von Loringhoven 2006, 161. o. Amikor reggel megtudta, hogy Helmuth Weidling tábornok elrendelte a 9. hadsereg 56. harckocsizó hadtestének visszavonulását, Hitler azt közöltette vele, hogy halálra van ítélve, viszont amikor az jelentkezett nála, kinevezte Berlin védelmi övezetének parancsnokává.Beevor 2002, 403. o.Joachim Fest ezt az epizódot április 22-ére teszi (Fest 2002, 79. o.). Délután 15 óra felé Hitler fogadta Keitelt, aki jelentette neki a 12. hadsereg valamennyire jobb helyzetét, és ez hirtelen őrült optimizmust adott neki, mivel újból szétverve látta a Vöröshadsereget.Beevor 2002, 405. o.

A nap vége felé Albert Speer jött a bunkerbe, ahol a fegyelem meglazulását tapasztalta. Egyesek dohányoztak az előszobákban, mindenfelé üres üvegek voltak szétszórva. Amikor Hitler egy helyiségbe lépett vagy egy folyosón haladt el, kevesen voltak azok, akik felálltak, többségük tovább beszélgetett.Fest 2002, 94. o. Ezt a hanyagságot Traudl Junge is megerősíti, azt írva, hogy mindenütt és sokat dohányoztak, akár a helyszínen volt a Führer, akár nem.Junge 2005, 242. o. Kevéssel Speer után Hitler Ribbentropot fogadta, akitől hűvösen vált el.Bahnsen – O'Donnell 1976, 80. o.

Hitler egészségi állapota A bunkerben eltöltött utolsó napjaiban Hitler nagyon legyengültnek mutatkozott. Több év óta már Parkinson-kórban, gyomorbántalmakban és álmatlanságban szenvedett. Ezekhez egyre fokozódó üldözési mánia adódott hozzá.Marchand 2015. Egy akkor a bunkerben tartózkodó vezérkari tiszt pontosan írja le Hitler kinézetét:

Hitleren egyre gyakrabban lett úrrá apátia, és korábbi ízlésével szakítva mindenféle édességet és süteményt kívánt, amiket nagy mennyiségben kezdett fogyasztani. Ruházatát egyre gyakrabban ételtől származó pecsétek éktelenítették. Szavai zavarosak lettek, ami az események tisztánlátásának jelentős csökkenését tükrözte.

Hitler árulói Göring bélyegkép|200px|Hermann Göring 1945. május 9-én