Az európai nagyhatalmak és az Oszmán Birodalom által aláírt 1858-as párizsi egyezmény, melynek címe Konvenció a dunai fejedelemségek, Moldva és Havasalföld berendezkedéséről (franciául Convention relative à l' organisation des principautés de Moldavie et de Valachie) volt, a dunai fejedelemségek kérdését szabályozta a krími háborút lezáró 1856-os párizsi békeszerződés alapján.

Háttere Az európai nagyhatalmak és Oszmán Birodalom által 1856-ban kötött békeszerződés előírta, hogy a Havasalföldi Fejedelemség és Moldvai Fejedelemség továbbra is a Porta fennhatósága alatt marad mindkét fejedelemségben össze kell hívni egy-egy ad hoc gyűlést, amelynek összetétele tükrözi a társadalom minden rétegét, és amely javaslatot tesz a fejedelemségek közigazgatására vonatkozóan a javaslatokat a szerződő felek egyeztetik, és a végeredményt külön megállapodásban rögzítik.

Az 1857-ben megtartott választások mindkét fejedelemségben egyesüléspárti többséget eredményeztek az ad hoc gyűlésekben. A moldvai ad hoc gyűlés 1857. október 19-i (Julián naptár szerint október 7-i) határozata a két fejedelemség egyesítését kérte a védnökhatalmaktól. Az egyesült ország élére egy európai uralkodóházból származó fejedelmet javasoltak. Kérték továbbá az államhatalmak szétválasztását, felelős kormányt, valamint a megyék, a városok és községek önkormányzatiságát. 1857. október 21-én (Julián naptár szerint október 9-én) a havasalföldi ad hoc gyűlés is hasonló értelmű határozatot hozott.

Ezt követően a nagyhatalmak konferenciája 1858. május 22-én kezdte meg munkálatait Párizsban. Már az első ülésen kirajzolódtak az ellentétes álláspontok: Franciaország támogatta a fejedelemségek egyesülését, mert a nemzeti mozgalmak pártolásával a rivális Oroszországot és Ausztriát akarta gyengíteni, az Oszmán Birodalom és Ausztria viszont ellene volt.

Az augusztus 19-éig tartó konferencia végül kompromisszumos megoldásra jutott: névlegesen egyesítették a két fejedelemséget, de két külön fejedelem megválasztását és két külön intézményrendszer kialakítását írták elő.

Tartalma bélyegkép A megállapodás a következőket tartalmazta: Moldva és Havasalföld Egyesült Fejedelemségei a Porta fennhatósága alatt marad, és a védnökhatalmak garanciája mellett megtartja mindazokat a kiváltságokat és jogokat, amelyeket előzőleg élvezett, következésképpen szabadon kormányozhatja magát a Porta által meghatározott kereteken belül. A fejedelemségek éves adót fizetnek a szultánnak, amelynek összege Moldva esetében , Havasalföld esetében Külső fenyegetés esetén a Porta és a fejedelemségek közösen szervezik meg a védelmet (1–2. és 8–9. cikkely). A fejedelmet az országgyűlés választja, és a szultán iktatja be hivatalába; a választás élethossziglan érvényes, és nem örökletes. Fejedelemmé olyan legalább 35 éves férfi választható, akinek apja Moldvában vagy Havasalföldön született, ezenkívül legalább hárommillió dukát jövedelemmel rendelkezik, és tíz éven át közhivatalt viselt vagy az országgyűlés tagja volt. A fejedelem civillistáját az országgyűlés szavazza meg (8. és 10–14. cikkely). A közhatalmat mindkét fejedelemségben egy-egy fejedelem és egy-egy választott országgyűlés testesíti meg. A végrehajtó hatalom a fejedelemé, a törvényhozó hatalom a fejedelemé, az országgyűlésé és a Központi Bizottságé. A Foksány székhelyű Központi Bizottság tizenhat tagjából nyolc moldvai és nyolc havasalföldi, ebből négyet-négyet a fejedelem jelöl ki, négyet-négyet az országgyűlés választ; megbízatása hét évre szól. Az egyes fejedelemségek sajátos törvényeit a fejedelem készíti elő, és az országgyűlés szavazza meg. A fejedelemségek közös törvényeit a Központi Bizottság készíti elő, és az országgyűlések szavazzák meg. A bírói hatalmat a fejedelem nevében az általa kinevezett bíróság gyakorolja (3–7., 27., 29. cikkely). A minisztereket a fejedelem nevezi ki, és neki tartoznak felelősséggel. A fejedelem rendelkezéseit egy miniszternek kell ellenjegyeznie (14–15. cikkely). Az országgyűlés tagjait hét évre választják a megállapodás mellékletében meghatározott szabályok szerint; összesen 3800 személy kapott választójogot. A metropolita és a megyéspüspök hivatalból tagjai az országgyűlésnek, az országgyűlés elnöke a mitropolita, az alelnököket és titkárokat az országgyűlés választja. Az országgyűlést a fejedelem hívja össze minden év decemberének első vasárnapjára; a rendes ülésszak három hónap (16–18. cikkely). A fejedelemség költségvetését a fejedelem készíti elő, de csak az országgyűlés jóváhagyásával válik véglegessé. A zárszámadást két éven belül kell elkészíteni. Adót csak az országgyűlés hozzájárulásával lehet kiszabni (22. és 24–. cikkely). A Központi Bizottság létrehozása után felülvizsgálja a Moldvai és a Havasalföldi Fejedelemség alapszabályzatait (Regulamentul Organic), valamint a polgári, büntetőjogi, kereskedelmi és eljárásjogi törvénykönyveket (35. cikkely). A két fejedelemség számára közös kúriát és semmítőszéket állítanak fel Foksányban (38–41. cikkely). A fejedelemségekben létező milíciákat közös törvények alapján kell megszervezni, hogy szükség esetén egyetlen haderővé lehessen összevonni őket. A milíciák létszámát csak a Portával való egyeztetés alapján lehet növelni. A milícia összehívását a fejedelem rendeli el a Portával való egyeztetés alapján, kivéve a hadgyakorlat vagy szemle esetét. A milícia főparancsnokát a fejedelem nevezi ki (42–44. cikkely) A fejedelemségek lakói egyenlők a törvény előtt, és személyi szabadságuk garantált. A keresztény vallás minden felekezete számára biztosított a szabad vallásgyakorlás. A rangokat és előjogokat eltörlik (46. cikkely). Átmeneti időre a fejedelemségekben a kajmakámok átadják a hatalmat egy-egy bizottságnak, amelyet a fejedelmi tanács elnöke, a logofăt és a belügyminiszter alkot. A bizottságok öt héten belül összeállítják és kihirdetik a választói névjegyzéket; a kihirdetéstől számított három hétre országgyűlési választásokat kell tartani. A választások utáni tizedik napon az országgyűlések megválasztják a fejedelmeket (49. cikkely).

Aláírói Az egyezmény aláírói az alábbiak voltak: Ország Aláíró Francia Császárság Alexandre Colonna-Walewski Osztrák Császárság: Alexander Hübner Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága Henry Wellesley, Cowley 1. grófja Porosz Királyság Max von Hatzfeldt Orosz Birodalom Pavel Dmitrijevics Kiszeljov Szárd Királyság Salvatore Pes di Villamarina Oszmán Birodalom Mehmed Fuad pasa

Utóélete 1859. január 17-én (Julián naptár szerint január 5-én) Moldvában, február 5-én (Júlián naptár szerint január 24-én) Havasalföldön uralkodóvá választották Alexandru Ioan Cuza ezredest, így a két fejedelemség perszonálunió révén egyesült. A párizsi megállapodás szövege ezt tételesen nem tiltotta, de a szellemének nem felelt meg. Az európai nagyhatalmak 1859. szeptember 6-án (Julián naptár szerint augusztus 25-én) elismerték a választás eredményét azzal a feltétellel, hogy ez a jövőbeli választásokra nem érvényes. 1861. december 2-án (Julián naptár szerint november 20-án) a Porta is elfogadta a perszonáluniót Cuza életének időtartamára.

Jegyzetek

Források

Kategória:Nemzetközi szerződések Kategória:Románia 19. századi történelme Kategória:1858