A bajai könyvtárbotrány egy 2013-ban kezdődött és 2014 elején kicsúcsosodott politikai és szakmai konfliktus volt, amely a bajai Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ igazgatói székéért folyt. Az ügy országos figyelmet kapott, mivel a vádak szerint a regnáló polgármester, Zsigó Róbert (Fidesz) érdekében az Országgyűlés módosította a vonatkozó szakmai törvényt (ún. „Lex Munczigné”), hogy egy konkrét, megfelelő végzettséggel nem rendelkező jelölt is pályázhasson.
Előzmények 2013 májusában járt le Letenai Mária, az intézmény akkori igazgatójának mandátuma. Az első pályázati körben ő volt az egyetlen induló, és bár két szakirányú egyetemi és főiskolai diplomával rendelkezett, szakmailag is támogatták a pályázatát, egy szakértő (Török József) úgy vélte, hogy az 1975 óta a könyvtárban dolgozó Letenainak nincs elegendő közművelődési gyakorlata. Bár a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal később megállapította, hogy Letenai Mária mindkét szakirányú felsőfokú végzettséggel, és az előírt (5 éves) szakmai gyakorlattal is rendelkezik, tehát mindenben megfelel a szigorú követelményeknek, a Zsigó Róbert polgármester által irányított bajai képviselő-testület mégsem nevezte ki, hanem új pályázatot írtak ki.
A törvénymódosítás („Lex Munczigné”) A botrány fő szála az új pályázat kiírása körüli jogalkotási folyamat volt. A sajtóhírek szerint a polgármester favoritja, Munczig Dénesné (az önkormányzat kulturális referense) nem rendelkezett az összevont intézmény vezetéséhez szükséges kettős szakmai végzettséggel. Már önmagában az is jogszabálysértő volt, hogy 2009-ben úgy helyezték művelődésszervezői állásba, hogy ahhoz nem volt semmilyen szakirányú végzettsége.
Zsigó Róbert közbenjárására – aki Halász János kulturális államtitkárnál lobbizott – az Országgyűlés 2013 végén úgy módosította a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényt, hogy az összevont intézmények vezetéséhez elegendő legyen csak az egyik szakterület akár középfokú végzettsége is. A köznyelvben és a sajtóban (Magyar Narancs, Cink) ez a jogszabálymódosítás „Lex Munczigné” vagy „Lex Zsigó” néven vált ismertté.
A 2014-es pályázat és a szakértői jelentés A megismételt pályázaton három jelölt indult:
Munczig Dénesné: a polgármester munkatársa. Zalavári László: az intézmény akkori igazgatóhelyettese. Menczer György: helyi rendezvényszervező.
A kiszivárgott szakértői vélemények alapján Munczigné pályázata több sebből vérzett: a szakértő megállapította, hogy a jelölt valótlan adatokat közölt a szakmai gyakorlatáról, és olyan időszakokat is ide számolt (például a helyi rádió ügyvezetését), amelyek nem minősültek szakirányú közművelődési gyakorlatnak. A szakértő Munczigné 5 évként feltüntetett gyakorlatából csak 3 év 2 hónapot talált igazoltnak, ami még a módosított törvény mellett is kevés lett volna.
A döntés és utóélet A botrány és a szakmai bírálóbizottság elutasító véleménye után a politikai nyomás ellenére a képviselő-testület 2014. január 30-án végül nem a polgármester jelöltjét választotta meg.
A győztes Zalavári László lett (10 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett). Zsigó Róbert a döntés után a „baloldalt” és a sajtót vádolta meg politikai hisztériakeltéssel, ugyanakkor az eredményt a helyi Fidesz-frakció egy részének „kiszavazása” tette lehetővé.
Az eset a 2014-es választási kampány egyik visszatérő témájává vált, mint a „személyre szabott jogalkotás” egyik eklatáns példája.
Jegyzetek
Források Nagy vihart kavart Baján az igazgatóválasztás – Origo.hu (2014.01.29.)
Kategória:2014 politikai eseményei Kategória:Magyarország politikai élete