300px|bélyegkép Nukleáris láncreakcióról beszélünk, ha egy magreakció terméke újabb magreakciót vált ki. Ez a magreakciók számának exponenciális növekedését eredményezi.
Néhány láncreakció egyenlete: U-235 + neutron → kisebb atommagok + 2,52 neutron + 180 MeV Pu-239 + neutron → kisebb atommagok + 2,95 neutron + 200 MeV
Az atomerőművekben (és a nukleáris fegyverekben) az urán és a plutónium maghasadásának láncreakcióját alkalmazzák. Lényege az, hogy a maghasadás során felszabaduló 2-3 neutron újabb maghasadást váltson ki. A neutronnal a reaktorban alapvetően 3 dolog történhet: újabb maghasadást idéz elő egy hasadásképtelen atommag befogja elhagyja a reaktor aktív térfogatát
Az egy hasadásból származó neutronok számát, amelyek újabb hasadást váltanak ki, k sokszorozási tényezőnek nevezzük. A fentebb felsorolt folyamatok valószínűségeinek aránya határozza meg a k értékét: k < 1 a láncreakció megszűnik – szubkritikus állapot k = 1 a láncreakció stacionárius (a másodpercenkénti hasadások száma állandó) – kritikus állapot k > 1 a másodpercenkénti hasadások száma exponenciálisan növekszik – szuperkritikus állapot
A láncreakció lehetőségét és esetleges katonai alkalmazását Szilárd Leó magyar származású fizikus fedezte föl 1933-ban.
Források SH Atlasz Atomfizika, Springer Hungarica, Budapest, 1995 További információk Magyarított Java szimuláció a neutronok által fenntartott láncreakcióról. Szerző: Wolfgang Bauer
Kategória:Magfizika