bélyegkép|Kasztílianista munkáspárti zászló az ún. Estrelladó-val A kasztíliai nacionalizmus vagy kasztílianizmus () egy baloldali nacionalista ideológia és politikai-társadalmi mozgalom Spanyolországban. Fontos megjegyezni, hogy nem azonos magával a spanyol nacionalizmussal, jóllehet utóbbi sarokköve egyebek mellett a kasztíliai spanyol nyelv. A kasztíliai nacionalisták legfőbb elve, hogy Kasztília nem a hagyományos értelemben vett spanyol nemzet, hanem attól független nemzet, mivel a spanyol nacionalizmus ideológiája Madrid vezető, olykor felsőbbrendű szerepét helyezi előtérbe.
A kasztíliai és spanyol nacionalizmus között olykor kifehéredett a határ, főleg amikor a kasztíliai nacionalisták szembekerültek a baszk és katalán nacionalistákkal. A kasztíliai nacionalizmus általában nincs ellene más nacionalista mozgalmaknak és nemzeteknek Spanyolországban, szemben a madridi spanyol nacionalizmus, amely jobboldali, rendszerint minden más nemzet és etnikai csoport létét tagadja, központosított Spanyolországot akar és megszüntetni minden nemzetiségi, autonómia vagy nyelvi jogot.
Manuel Azaña, a Második Spanyol Köztársaság elnöke maga is kasztíliai nacionalista volt.
Spanyolország nagyon aktív kasztílianista párt és egyesület van, közülük a legnagyobb a Kasztília Párt vagy Közös Föld párt (Partido Castellano-Tierra Comunera).
A kasztíliai nacionalisták gyakran még Kasztília függetlenségét is követelik Spanyolországtól.
Történelmi háttér bélyegkép|Manuel Azaña Számos nacionalista a mozgalom eredetét a 16. századra vezeti vissza: 1521-ben zajlott az ún. comunerók felkelése Kasztíliában V. Károly abszolutizmusa ellen. A modern kasztíliai nacionalizmus a 19. században alakult ki, amelynek oka a Kasztília és Katalónia közötti társadalmi és gazdasági ellentétek, többek között a liszt árának emelkedése, amelyben az ágazatban jelentős érdekeltséggel bíró katalán burzsoáziának is szerepe volt.
Ugyanakkor a madridi centralizmus negatívan érintett számos kasztíliai régiót, kiváltképp a peremvidékeken, így a centralista berendezkedés jóformán csak a fővárosnak tett jót, emiatt is különült el élesen a kasztílianizmus a spanyol nacionalizmustól.
A kasztílianizmus napjainkban bélyegkép|Függetlenségpárti kasztílianista graffiti A történelmi Kasztília ma alapvetően Kasztília és León valamint Kasztília-La Mancha autonóm közösségekre oszlik. A kasztílianisták célja ezért egy Nagy-Kasztília létrehozása, amely magában foglalná a történelmi régiókat. Támogatják ugyanakkor León kiválását és autonóm közösségé szerveződését, amely reményeik szerint elősegítheti céljaikat. Nagy-Kasztília ugyanakkor nemcsak a történelmi Kasztília egyesülését jelentené, mert a kasztíliai nacionalisták ennek részének tekintik Kantábriát, Madrid autonóm közösségét és La Rioját, ahol szintén külön regionális nacionalizmusok vannak (lásd kantábriai nacionalizmus). Továbbá olyan területek megszerzését is akarják a kasztíliai nacionalisták, amelyek ma Aragónia, Valencia és Andalúzia részei. Effajta követelések konfliktusok forrásai baszk, andalúz, valenciai és aragón nacionalistákkal.
La Manchának szintén van saját regionális nacionalizmusa, amely inkább különálló autonóm közösséget szeretne a régióban, Kasztíliától függetlenül.
Jegyzetek
Kategória:Kasztília és León Kategória:Kasztília-La Mancha Kategória:Spanyolország politikai élete Kategória:Nacionalizmus