VI. (Szent) Cirill, görögösen Kürillosz, világi nevén Konstantinosz Szerpetzoglou 1813 és 1818 között volt Ökumenikus Pátriárka, görög író. A görög ortodox egyház szentté avatta mártírhalála miatt, amelyet az 1821-es görög szabadságharc kezdetén szenvedett el.
Élete 1769-ben vagy 1775-ben született Adrianopoliszban (Edirne), szegény családban, amely Kaiszáriából származott. Tanulmányait Adrianopoliszban végezte, ahol tehetséges és jó tanulónak bizonyult. A helyi metropolita, majd későbbi pátriárka, V. Kallinikosz pártfogásába került, aki 1791-ben diakónussá szentelte és titkárává tette. 1801-ben, amikor Kallinikosz pátriárka lett, őt nevezte ki a Patriarchátus nagy arkidiakónusává. E tisztségében a Patriarchális Iskola újjászervezésén dolgozott, amelyet ekkor a Kuruçeşme negyedbe költöztettek. 1803 szeptemberében Ikónium metropolitájává választották, ahol hét évig szolgált. Itt iskolák alapítását, szegény diákok támogatását, könyvosztást és az oktatás fejlesztését segítette elő. 1810-ben Adrianopolisz metropolitája lett.
1813. március 4-én, IV. Jeremiás pátriárka lemondása után megválasztották ökumenikus pátriárkává. Korának egyik legműveltebb pátriárkája volt. Törökül is beszélt, és gyakran tanított ezen a nyelven azok számára, akik nem beszéltek görögül. Több művet is írt, köztük egy görög–bolgár szótárt, amelyet bolgár barátai segítségével állított össze. Kiemelten foglalkozott az oktatás fejlesztésével: zeneiskolát alapított, újjászervezte a „Nemzet Kórházát”, könyveket adott ki, és támogatta a Patriarchális Nyomda és a Nagy Nemzeti Iskola működését. Feltételezések szerint kapcsolatban állt a Filiki Eteria szervezettel is. 1815-ben engedélyezte a szantorini Szent Miklós kolostor újjáépítését, 1818-ban pedig a Kykkosz kolostort patriarchális és sztauropégion státuszra emelte.
Feltételezések szerint II. Mahmud oszmán szultán kényszerítette lemondásra, amely 1818. december 13-án történt. Lemondása után Adrianopoliszba vonult vissza. Az 1821-es görög felkelés kitörése után neve felkerült a szultáni rendeletre, amely mintegy 30 pap és előkelő kivégzését rendelte el Adrianopoliszban. A fermán szerint azzal vádolták, hogy részt vett az összeesküvésben. 1821. április 18-án a janicsárok elfogták a metropolitai hivatalban, és felakasztották a püspökség épületének egyik ablakrácsára. A kötél véletlenül elszakadt, és félig eszméletlenül a földre zuhant. A kivégzés látványa miatt egy jelenlévő terhes török nő állítólag meghalt rémületében. Holttestét három napig akasztva hagyták, majd zsidó lakosok a megáradt Marica (Evrosz) folyóba dobták. Később a testet megtalálták, és titokban eltemették Pythio faluban, majd később ismét Adrianopoliszban temették el. A kivégzés helyszíne emlékhelyként fennmaradt.
1993-ban a Görög Ortodox Egyház szentté avatta, emléknapja április 18. Az Ökumenikus Patriarchátus 2022-ben hivatalosan is felvette a szentek közé.
Fordítás
Források Γεδεών, Μανουήλ (1885). Πατριαρχικοί Πίνακες: Ειδήσεις ιστορικαί βιογραφικαί περί των Πατριαρχών Κωνσταντινουπόλεως: από Ανδρέου του Πρωτοκλήτου μέχρις Ιωακείμ Γ' του από Θεσσαλονίκης, 36-1884. Κωνσταντινούπολη: Lorenz & Keil. Κύριλλος, Πατριάρχης Κωνσταντινουπόλεως Άγιοι της επαρχίας Διδυμοτείχου Ανεξάρτητος Σερρών
Kapcsolódó szócikkek Konstantinápolyi pátriárkák listája
Kategória:Ortodox kereszténység Kategória:Konstantinápolyi ortodox egyház Kategória:Konstantinápolyi pátriárkák Kategória:Görög ortodox szentek Kategória:1821-ben elhunyt személyek