Kócsi (japánul 高知市 Kócsi-si) város Kócsi prefektúrában, Japánban. A város, ahogyan a prefektúra is, Sikoku szigetén fekszik. Kócsi város Kócsi prefektúra székhelye, egyben fő kereskedelmi és ipari központja. 2023. április 1-én a város becsült lakossága 311 224 fő volt 163 479 háztartásban, a népsűrűség pedig 1000 fő/km² volt. A város teljes területe 309 km².
Történelem Ahogyan Kócsi prefektúra egésze, úgy Kócsi mostani területe is a Tosza tartomány része volt a kora középkorban. A folyómenti síkság, ahol ma a városközpont fekszik, eredetileg egy kastélyváros volt a Kócsi várkastély körül, itt volt található a Tosza tartomány daimjójának központja. 1601-ben ezt a területet választotta a kastély helyének Jamaucsi Kazutojo, hogy ez legyen az új központ a korábban a tartományban uralkodó Csószokabe-klán korábbi székhelyei után. A város a nevét is a kastélyról kapta. Ezen név eredete az, hogy az Odakasza-dombot, amire a kastély épült 1603-ban átnevezték Kócsi-dombra, amely név azt jelenti, hogy magasrendű bölcsesség. Mivel Kócsi volt a közigazgatási központ a tartományban, majd az ezután létrehozott prefektúrában is, a város gyorsan fejlődött, és a régió legnagyobb településévé vált.
A Meidzsi-restauráció során Kócsi a császárságot támogató ideológiák központjaként, majd később demokratikus és emberjogi mozgalmak fontos helyszíneként híresült el. A városban született Szakamoto Rjóma szamuráj, a császári hatalom támogatója, aki tetteivel jelentős mértékben hozzájárult a sógunátus hatalmának végéhez vezető folyamatokhoz. A prefektúrának (akkor Tosza tartomány) is jelentős szerepe volt a sóguni hatalom megdöntésében. 1889. április 1-én a várost jegyzékbe vették a modern településrendszer szerint.
1904. május 2-tól villamos közlekedett a városban.
400px|bélyegkép|középre|Kócsi vasútállomás 1925-ben
A második világháború során, mivel a város prefektúraszékhely, illetve ipari és kereskedelmi központ volt, az amerikai hadsereg Kócsit is bombázta. 1945. július 3-án 6:22-kor 129 légijármű indult el bombázni Kócsit. 1060 tonnányi gyújtóbombát dobtak le Kócsira, amivel a város beépített területének 48%-át pusztították el, továbbá a támadások következtében 401 civil személy életét vesztette, és több, mint 40 000 ember maradt fedél nélkül.
1951-ben a várost csatlakoztatták a nemzeti vasúthálózatra.
1970-ben az év 10. tájfunja során kiemelkedően magas hullámok érték el Kócsi partjait, és a város egyharmada víz alá került. A város történetében ez volt a legsúlyosabb ilyen jellegű természeti csapás.
1998-ban a várost Sikoku első magvárosává nevezték ki.
2005-ben Kagami és Toszajama falvakat Kócsihoz csatolták, majd 2008-ban Haruno várost is Kócsihoz csatolták.
Földrajz Kócsi Sikokun, Japán négy fő szigete közül a legkisebben helyezkedik el, az azonos nevű prefektúra csendes-óceáni partján. A város területe három részre osztható földrajzilag. A városközpont az Urado-öbölnél helyezkedik el egy keskeny síkságon, amelyen több folyó halad át. Ezek közül a legfontosabb a Kagami-folyó és a Kokubu-folyó. A síkságot északról hegyek határolják, délre és keletre pedig egy dombság található. A hegyekben a legkisebb a népsűrűség a városon belül, ahol csak keskeny folyóvízi völgyek mentén laknak valamennyien. A város legmagasabb pontja a Kuisi-jama 1176 m-es magassággal. A Kuisi-jama egy mészkőhegy, ahol korábban dolomitot is bányásztak itt. A városközponttól délre az Urado-öböl dombokon vág keresztül a Csendes-óceánhoz vezető kifolyása felé. Az öblöt körülvevő szárazföld és a partvonal egy kis sávja alkotja a város harmadik részét. Habár ez a terület dombosabb és kevésbé sűrűn lakott, mint a síkság, mégis jelentős lakóövezet, illetve a kikötői ipar szempontjából is jelentős. A város határának egy része a Nijodo-folyó mentén halad, amelyet a Japán Föld-, Infrastruktúra-, Közlekedési és Turisztikai Minisztérium 2014 és 2025 között nyolcszor az ország legjobb vízminőségű folyójaként határozott meg. A város Ino, Nankoku, Tosza nagyváros, és Tosza város településekkel határos.
650px|bélyegkép|középre|Kócsi
Klíma Kócsi éghajlata nagyon nedves nedves szubtrópusi; a városban megfigyelhető csapadékmennyiség kétszerese annak, amely Sikoku két másik nagyvárosában, Macujamában és Takamacuban mérhető. A város ezen felül a tájfunok által leginkább veszélyeztetett Japán nagyobb városai közül, mivel közvetlenül kitett a Csendes-óceánnak, ahonnan a tájfunok elérik az országot.
Demográfia Kócsi népességének változása:
2020-ban a város Japán 80-adik legnépesebb települése volt. A városban a medián kor ezen évben 49,7 év volt. A város teljes területe 309 km², ebből 2020-ban 44,56 km² volt sűrűn lakott terület. A város lakosságának megoszlása legmagasabb végzettség szerint: + A város népessége legmagasabb végzettség szerint 2020-ban Végzettség szintje Emberek száma Arányuk a város teljes népességéhez képest Általános iskola és junior középiskola 29 990 9,18% Junior főiskola vagy műszaki főiskola 37 022 11,34% Egyetem vagy legalább mesterfokozatot adó egyéb intézmény 46 059 14,10% A munkanélküliségi ráta 2020-ban 4,1% volt.
Gazdaság A Tosza vasi papírt, amely egy hagyományos papír, már a középkorban is gyártották Kócsi prefektúra mai területén. A Tosza vasi gyártásának egyik központja Kócsi volt, és még ma is gyártják ezt a terméket, amelyet a Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium is elismer, mint hagyományos kézműves terméket. A régió híres még a jó minőségű kések, és vágószerszámok gyártásáról is. A szintén késeket forgalmazó Tokuzo vállalat Kócsiban alapult 1854-ben. Kócsiban található többek közt darukat, esztergákat és gyalukat, csiszoló- és polírozóanyagokat és gépeket, mezőgazdasági gépeket, és szivattyúkat forgalmazó cég is. A városban a termesztett növények közül a zöldségfélék a legjelentősebbek. A város a prefektúra vezető növénytermesztői közt foglal helyet, országos szinten azonban általánosan nem igazán jelentős a termesztett mennyiség. Az uborkatermesztés, és a gyömbértermesztés azonban a legutóbbi adatok szerint országos szinten is a jelentősebbek közé tartozik. 2024-es adatok szerint a város területének 7,48%-a művelt mezőgazdasági terület. Az ipari és kvázi-ipari területek pedig a város területének 2,16%-át fedik le 2023-as adatok alapján. A kereskedelmi termékek éves eladásának értéke 2020-ban 808,983 milliárd jen volt, ez Japán települései közül a 136-odik legmagasabb érték volt.
Oktatás Kócsiban 39 nyilvános általános iskolát, 17 nyilvános junior középiskolát, és egy nyilvános középiskolát működtet a városi önkormányzat. A városban van továbbá 1 magán- és egy nemzeti általános iskola, valamint 5 olyan magániskola, amely junior középiskola és középiskola is. A városban 8 nyilvános, a Kócsi Prefektúrai Oktatási Hivatal által kezelt középiskola is található. A prefektúra üzemeltet továbbá egy nyilvános junior középiskolát, és egy kombinált junior közép- és középiskolát is.
Kócsiban négy egyetem található: A Kócsi Egyetem (nemzeti), a magyarul szintén Kócsi Egyetemként fordítható (prefektúrai) egyetem, és a szintén prefektúrai fenntartású Kócsi Műszaki Egyetem; illetve a Kócsi Gakuen Egyetem, amely magánintézményként működik. Ezen kívül a városban van még négy junior főiskola is.
300px|bélyegkép|jobbra|A prefektúrai Kócsi Egyetem egyik épülete 300px|bélyegkép|jobbra|A Kócsi Ótemae Középiskola épülete
Felsőoktatás Kócsi Egyetem (nemzeti) Kócsi Egyetem (prefektúrai) Kócsi Műszaki Egyetem Kócsi Gakuen Egyetem
Középiskolák Haruno Középiskola Kócsi Középiskola Kócsi Csúó Középiskola Kócsi Kereskedelmi Középiskola Kócsi Marunoucsi Középiskola Kócsi Műszaki Középiskola Kócsi Ótemae Középiskola Kócsi Ozu Középiskola Taiheijó Gakuen Középiskola Kócsi Junior Középiskola és Középiskola Kócsi Gakugei Junior Középiskola és Középiskola Kócsi Kokuszai Junior Középiskola és Középiskola Tosza Junior Középiskola és Középiskola Tosza Junior Középiskola és Középiskola Leányoknak Toszadzsuku Junior Középiskola és Középiskola
Sport 325px|bélyegkép|jobbra|A kócsi lóversenypálya A városban sok sportlétesítmény található, melyek különböző sportok űzésére adnak lehetőséget, mint többek közt a golf, úszás, vagy baseball.
Kócsiban játszik a Kōchi Fighting Dogs baseball csapat, amely a Shikoku Island League Plus ligában szerepel.
Kócsi legjelentősebb labdarúgócsapata a Kōchi United SC, amely jelenleg a japán harmadosztályban játszik.
A városban található a Nemzeti Lóversenyszövetség egyik versenypályája.
Különlegességek Kacuo no tataki: Kócsi egyik szimbóluma a város leghíresebb fogása, a kacuo no tataki, azaz a pirított bonito. A bonitót egy rizsszalma tüzelésű kézi grillen pirítják. A fogást Kócsiban a ponzu nevű citrus alapú szósszal tálalják, amely gyakran tartalmaz helyi juzut, ezen kívül gyakran kíséri a kacuo no tatakit többek közt szeletelt nyers fokhagyma, hagyma, vagy gyömbér. Kalapkenyér: Egy kalap formájú sütemény, amelynek a teteje puha, a karimája pedig ropogós, édes piskóta. Ma már több ízben is kapható. A sütemény úgy született meg, hogy amikor a Rinbell pékség 1955-ben egyszer dinnyekenyeret akart készíteni, hiba csúszott a folyamatba, majd végül úgy döntöttek, hogy a kalap formájú végeredmény jól néz ki, ezért elkezdték ezt a receptet követni. Imo Kenpi: Cukkorral megszórt sült édesburgonya. Először a kenpi nevű édességet búzalisztből és cukorból készítették a prefektúrában. Az édesburgonyát a 18. században hozták be Kócsi prefektúrába. Az édesburgonya jó termést hozott a megfelelő időjárási körülmények miatt, ezért széleskörűen elterjedt a régióban. Ennek köszönhetően a cukrozott édesburgonya népszerűvé vált az emberek közt. Ma már sokféle verzióját árulják ennek az ételnek, létezik többek közt édes-sós, juzu ízű, fekete szezámos, sőt újabban szarvasgombás imo kenpi is. Juzu: Ezt a citrusfélét széles körben termesztik Kócsi prefektúrában, és az itteni juzu Japán-szerte ismert. Ennek megfelelően a helyi gasztronómia is gyakran és sokféleképpen használja a juzut, például a szusi helyi változatában juzuval ízesítik a rizst, juzus szószt adnak fogásokhoz, vagy sokféle édességben is felhasználják ezt a gyümölcsöt.
Látványosságok 300px|bélyegkép|jobbra|A Kócsi várkastély öregtornya
Közlekedés 300px|bélyegkép|jobbra|Út Kócsiban 300px|bélyegkép|jobbra|Villamos Kócsiban 300px|bélyegkép|jobbra|Kócsi vasútállomás belülről
Autópálya Kócsi-Tóbu Gyorsútvonal Kócsi-Tóbu Gyorsútvonal 25px 32-es Nemzeti Útvonal 25px 33-as Nemzeti Útvonal 25px 55-ös Nemzeti Útvonal 25px 56-os Nemzeti Útvonal 25px 194-es Nemzeti Útvonal 25px 195-ös Nemzeti Útvonal
Busz A városban kiterjedt buszhálózat üzemel.
Vasút Kócsi a JR Sikoku Doszan vonalára csatlakozik, amely összeköti a várost Sikoku északi részeivel, és csomópontokon keresztül a Tosza Kurosio Vasút által Kócsi prefektúra keleti és nyugati részeivel. A város legfontosabb állomása Kócsi állomás. A városban található állomások: Doszan vonal: – Tosza-Ócu – Nunosida – Tosza-Ikku – Azóno – Kócsi – Iriake – Engjódzsigucsi – Aszahi – Kócsi-Sógjómae – Aszakura – A városban ezenkívül villamoshálózat is üzemel három vonalon, melyek kiszolgálják a város főbb észak-dél és kelet-nyugat irányú tengelyeit. A villamosvonalakon régebbi és újabb járművek is közlekednek.
Vízi közlekedés A városban található egy kikötő. Légiközlekedés A közeli Nankokuban található a Kócsi Rjóma Repülőtér.
Ismert emberek Hiroszue Rjóko, színésznő, énekesnő Szakamoto Rjóma, szamuráj, a Meidzsi-restauráció fontos személye Hamagucsi Oszacsi, korábbi japán miniszterelnök
Testvérvárosok Kitami, Hokkaidó, Japán Surabaya, Kelet-Jáva, Indonézia Vuhu, Anhuj, Kína Fresno, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok
Galéria
Jegyzetek
Fordítás
További információ
Videó, amelyen Kacuo no tatakit készítenek hagyományos módon - YouTube
Kategória:Japán települései Kategória:Kócsi prefektúra