bélyegkép|Az evangélikus kistemplom (balra) és a nagytemplom (jobbra) 1975-ben Békéscsaba városközpontjában egymástól alig re két evangélikus templom áll: a nagytemplom és a kistemplom (vagy más néven Öregtemplom). Utóbbi (5600 Békéscsaba, Szebényi tér 1.) a város legrégebbi, műemléki védelem alatt álló temploma.
A Kistemplom mellett általános elnevezése az Öregtemplom, melyet a vele szemben álló, kb. ötször akkora Evangélikus Nagytemplomhoz viszonyítva kapta.
Története A város első evangélikus templomát 1718-ban építették a Felvidékről (főként Nógrád, Hont és Gömör megyéből) betelepült szlovák evangélikusok. Ez az épület még rőzséből font, sárral tapasztott, meszelt volt, majd 1723-ban vályogból átépítették. Mivel ez romba dőléssel fenyegetett, ezért id. Tessedik Sámuel lelkész az 1740-es években szorgalmazta egy szilárd anyagú templom építését. A szájhagyomány szerint az építési engedélyért Bécsbe ment gyalog, Mária Terézia királynőhöz. 1745-ben a csabaiak fél év alatt felépítették az első téglatemplomot a Tiszántúlon.
A város lakosságának és a gyülekezet növekedése miatt 1773-ban a templomot kereszthajóssá alakították át. II. József türelmi rendelete nyomán 1783-ban felépülhetett a templom tornya, ami az ország első evangélikus kőtornya, valamint az Alföld első evangélikus templomtornya volt. Az ötszintes torony legfelső részén a tűzőr számára búboskemencével fűtőszobát is kialakítottak. A következő években a gyülekezet száma meghaladta a 10 ezer főt, így a Kistemplom befogadóképessége szűkössé vált. Ezzel kapcsolatban három javaslat született: az első szerint a község határaiban egy-egy templomot építenek, a másik szerint a régi templom helyére egy új, nagyobb épüljön. Végül Milecz Mihály lelkész javaslata győzött, mely szerint a Kistemplommal szemben épül fel a Nagytemplom. 1858 és 1860 között a templom belső terét, valamint berendezéseit és ablakait kicserélték, a homlokzatot újrameszelték. Az 1896-os millenniumi ünnepségekre készülvén a templom barokk homlokzatát neoreneszánsz elemekkel felújították, a torony új kupolát és kerengő erkélyt kapott. 1896-ban készült el a templom orgonája is.
1994-ben a templom nagyharangja leszakadt, amelyet egy év múltán állítottak helyre. Egy év múlva a 250. évfordulóra teljesen felújították, valamint újraszentelték, a kupolát 2010-ben javították, festették újra.
2021-ben az épület tetejét kicserélték, a külső homlokzata megújult, valamint a belső padozata.
Az épület
Berendezése Az orgona, az oltár és a szószék a 19. század végén készült el.
Orgonája 1896-ban készült Aradon, Dangl Antal császári és királyi orgonakészítőnél. Ez egy kis méretű, egy manuálos, 12 regiszteres hangszer. Az oldalsó bejáratnál helyezkedik el.
Az 1773-ban készült eredeti oltárképe ma a jaminai (erzsébethelyi) városrész evangélikus templomába található meg. Ezt az oltárat 1728-ban szerezte be a község Besztercebányáról. A rokokó stílusú oltár két olajfestménnyel (melyet Haan Antal alkotott) rendelkezik: az alsón Jézus lóg a keresztfán, a felső pedig Jézust a szamáriai asszonnyal ábrázolja. Az alsó kép két oldalán két szobor van: Szent Péter a mennyország kulcsaival és Szent Pál a hit karjával, egy Bibliával a kezében. A felső oltár felett két oldalt harsonát fújó puttók találhatóak, a tetején Isten-motívum díszeleg oldalsó kővázákkal.
A legújabb oltára 1876-ban készült el, melynek képén Jézus látható az az Olajfák hegyén. Az oltár melletti keresztelőkút 1859-ből származik, öntöttvas akantuszlevelekkel díszített. A fedelén Keresztelő Szent János szobra látható, amit csabai csizmadia céhek készítettek. Az oltár közepén helyezkedik el a csillár, melyet 1975-ben vásárolt meg az egyházközség.
A karzat és a padok copf stílusúak, melyek utólag világosbarna festést kaptak.
Harangjai A templomban régen 4 harang is megtalálható volt. Az I. világháborúban (a nagyharang kivételével) 3 harangot, a második világháborúban a negyedik, 1425 kg-os, Szlezák László budapesti mesternél készült harangját rekvirálták. Jelenleg három harangja van az épületnek.
Nagyharang (vagy Marik-harang)
Tömege: Átmérője: Magassága:
Hazánk legnagyobb tömegű evangélikus harangja, melyet 1874-ben adományozott Marik Pál és felesége. Először Hizler Ignác öntötte Bécsújhelyben (ekkor 2912 kg-ot nyomott), mely 1875-ben megrepedt. Egy évvel később Seltenhofer Frigyes öntötte újjá. A kedvező árajánlat miatt a soproni mester megnagyobbította az eredeti harangot. A külsején szlovák nyelvű felirat olvasható:
A Marik - harangon található felirat (szlovák nyelven)
"Kdyz libl hlas zwonu proniká oblohu srdecne nábozne vzdychni k Pánu Bohu"
Zwon tento cyrkvi evang. b. cabenské darovai Pavel Márki s prowow manzelkow Máriow Ondrejcik a s druhow Helenow Poljak. R. P. 1874 A felirat magyar fordítása
"Mikor e harang szól, s hangja égig hatol, hittel, áhítattal sóhajts Istenhez"
Ezt a harangot a b. csabai evang. Egyháznak adományozták Marik Pál s első felesége, Ondrejcsik Mária és második felesége, Poljak Ilona. Az Úrnak 1874. esztendejében. bélyegkép A harang pártázatán ez a magyar felirat szerepel: "Öntötte Seltenhofer Frigyes harangöntő Sopronban 1876-ban"
Középharang
Tömege: Átmérője:
1922-ben készült Szlezák László budapesti műhelyében. Felirata:
A vállon népies díszes, a pártázaton szőlőmotívum, alatta növényindák futnak körbe.
Kisharang
Tömege: Átmérője: kb.
Szlezák László műhelyében készült 1923-ban. Mivel ez a harang van legfelül, ezért feliratát nem lehet elolvasni.
Hitélet, rendezvények A Nagytemplom megépítése óta továbbra is tartanak istentiszteleti alkalmakat.
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyarország 18. századi keresztény templomai, kolostorai Kategória:Magyarország evangélikus templomai Kategória:Békéscsaba építményei Kategória:Békés megye műemlékei Kategória:Békés megye keresztény templomai, kolostorai Kategória:Magyarország barokk vallási építményei