A haymarketi zavargás a chicago-i Haymarket Square-en, 1886. május 4-én történt, miután egy munkásmozgalmi tüntetésen a tüntető munkások közé vegyült ismeretlen anarchista bombát dobott a tüntetőket feloszlató rendőrség sorai közé. Az incidens annak az 1886. május 1-je óta tartó sztrájkhullámnak volt része, amely során a chicagói munkások a nyolcórás munkanap bevezetését próbálták kikényszeríteni. Az ügy kapcsán nyolc anarchistát ítéltek el, akik közül négyet kivégeztek. 1893-ban John Peter Altgeld, Illinois kormányzója a bírósági eljárás elfogultságára és bizonyíték hiányára hivatkozva kegyelmet adott a megmaradt vádlottaknak. Az 1886-os sztrájkok és az elítélt anarchisták tiszteletére a II. Internacionálé 1891-ben nyilvánította május 1-jét a munkások ünnepének.
Események Az amerikai polgárháború utáni években az Egyesült Államok gyors iparosodáson ment keresztül, ami rossz munkakörülmények között dolgozó munkások tömegeit koncentrálta a Chicagóhoz hasonló nagyvárosokban. Az 1880-as évek gazdasági válsága közepette felélénkült a munkásszerveződés a nyolcórás munkanap bevezetése érdekében a szakszervezeti tagság gyorsan nőtt, szocialista és anarchista lapok pedig katalizálták a munkásmozgalmat.
Az amerikai szakszervezeti föderáció (Federation of Organized Trades and Labor Unions, FOTLU) 1884-ben 1886. május 1-jét jelölte ki a nyolcórás munkanap bevezetésének határidejéül. Mivel a megelőző évek során nem sikerült gyakorlattá tenni a nyolcórás munkanapot, a szakszervezetek általános sztrájkot hirdettek május 1-jére, amelyben Egyesült Államok-szerte nagyjából 300 ezer munkás vett részt.
A békés felvonulások és sztrájkőrségek által kísért általános sztrájk 1886. május 3-án vált erőszakossá, amikor egy chicagói mezőgazdasági gépgyár előtt a sztrájkoló munkások és sztrájktörők között kialakult dulakodás során a rendőrség a tömegbe lőtt, egy munkást megölve és többeket megsebesítve.
A helyi anarchisták azonnal hozzáláttak röpiratok nyomtatásához és terjesztéséhez, amelyekben gyűlést hívtak össze május 4-e estéjére a Haymarket Square-re. A téren végül 600–3000 ember gyűlt össze, köztük Carter Harrison III, Chicago polgármestere. A gyűlésen August Spies és Albert Parsons anarchista újságírók (az Arbeiter-Zeitung, illetve a The Alarm szerkesztői), valamint Samuel Fielden keresztény-anarchista lelkész és aktivista szólaltak fel. Fielden beszéde közben a közelben állomásozó rendőrök vonulni kezdtek a ritkuló tömeg felé, és a felszólalók gyülekezési jogra való hivatkozása ellenére megparancsolták az egybegyűlteknek, hogy oszoljanak fel.
Ekkor valaki egy házilag készített bombát dobott a tömeg felé közeledő rendőrsorfal elé, ami egy rendőrt azonnal megölt, továbbiakat pedig súlyosan megsebesített. A robbanást követően lövöldözés alakult ki a rendőrség és a tüntetők között, amiben további hét rendőr és legalább négy tüntető halt meg.
A haymarketi események utáni hetekben leverték a folytatódó sztrájkokat és visszaállították a tízórás munkanapokat. A rendőrség súlyosan lecsapott a szakszervezetekre és munkásmozgalmi aktivistákra, különösen az anarchista kötődésűekre, illetve a német és bohém (cseh) bevándorló közösségekre. Bírósági határozat nélkül razziáztak vélt anarchisták otthonaiban és irodáiban, illetve szakszervezeti helyiségekben, különös tekintettel azokra, amelyek a haymarketi gyűlésen felszólalókhoz vagy az Arbeiter-Zeitung című anarchista laphoz voltak köthetőek.
1886. június 4-én nyolc személy ellen emeltek vádat a robbanásban meghalt rendőr gyilkosságában való bűnrészességért, magáért a gyilkosságért viszont senkit nem tudtak előállítani. A nyolc vádlottból mindössze ketten voltak jelen a robbanás pillanatában a Haymarket Square-en: Spies és Fielden a színpadként szolgáló szekéren álltak. További két vádlott, Albert Parsons és Adolph Fischer korábban szintén jelen volt, de eddigre elhagyták a helyszínt. A fennmaradó négy vádlott, George Engel, Michael Schwab, Louis Lingg és Oscar Neebe nem volt jelen a gyűlésen. Magáért a detonációért senki ellen nem indult eljárás.
A bírósági tárgyalás 1886. június 21-e és augusztus 11-e között zajlott. A per során a bíró nyíltan kinyilvánította ellenszenvét a munkásmozgalommal szemben, az esküdtszékből pedig kizártak mindenkit, aki szakszervezeti tag volt vagy más módon szimpatizált a munkásmozgalommal; végül az esküdtszéket a szokásos véletlenszerű sorsolás helyett egy bírósági végrehajtó válogatta össze társadalmi pozíció és a vádlottakhoz való hozzáállás alapján.
A bíróság Spiest, Fieldent, Parsonst, Fischert, Engelt, Schwabot és Lingget halálra ítélte, Neebe-t pedig 15 év börtönre. Richard James Oglesby Illinois kormányzó 1887. november 10-én életfogytiglani börtönbüntetésre csökkentette Fielden és Schwab büntetését. Ugyanezen a napon Lingg öngyilkosságot követett el a cellájában egy becsempészett gyutaccsal. Engel, Fischer, Parsons és Spies kivégzésére másnap, 1887. november 11-én került sor. A három életben maradt elítélt, Neebe, Fielden és Schwab 1893. június 23-án kegyelmet kapott Illinois kormányzójától, John Peter Altgelttől.
Irodalom
További irodalom
Lieberwitz, Risa, "The Use of Criminal Conspiracy Prosecutions to Restrict Freedom of Speech: The Haymarket Trial," in Marianne Debouzy (ed.), In the Shadow of the Statue of Liberty: Immigrants, Workers, and Citizens in the American Republic, 1880–1920. Urbana: University of Illinois Press, 1992; pp. 275–291.
Messer-Kruse, Timothy. "Strike or anarchist plot? The McCormick riot of 1886 reconsidered." Labor History 52.4 (2011): 483-510. https://doi.org/10.1080/0023656X.2011.632552
Pinta, Saku. "Anarchism, Marxism, and the ideological composition of the Chicago Idea." WorkingUSA: The Journal of Labor and Society. 12.3 (2009): 421-450. onine
További információk
Haymarket Affair Digital Collection, an extensive collection created by the Chicago Historical Society Table of Contents Haymarket Affair Digital Collection The Dramas of Haymarket, Chicago Historical Society The Haymarket Massacre Archive, Anarchy Archives 1886: The Haymarket Martyrs and Mayday, Libcom Haymarket Affair texts at the Kate Sharpley Library The Story of the Haymarket Affair, Illinois Labor History Society Haymarket Martyrs' Monument, Graveyards of Chicago The Trial of the Haymarket Anarchists, Timothy Messer-Kruse's blog Haymarket Trial, Famous Trials, University of Missouri–Kansas City School of Law Chicago Anarchists on Trial: Evidence from the Haymarket Affair 1886–1887, American Memory, Library of Congress The Haymarket Bomb in Historical Context, Northern Illinois University Libraries The Haymarket frame-up and the origins of May Day . World Socialist Web Site Haymarket Affair Collection. Beinecke Rare Book and Manuscript Library, Yale University May 4, 1886: Haymarket Tragedy, teaching materials and resources at the Zinn Education Project
Encyclopedia of Chicago Haymarket and May Day Haymarket Riot Monument, 1889 Haymarket Monument, Waldheim Cemetery Haymarket Memorial, 2005
Kategória:Chicago Kategória:Bűncselekmények az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:1886 Kategória:Anarchizmus