John Mercer angol feltaláló és vegyész, a pamutipar úttörője. Ő fejlesztette ki a róla elnevezett mercerezés eljárást, amely során a pamutszálat vagy szövetet feszített állapotban lúggal kezelik. Ez az eljárás fényesebbé, erősebbé és könnyebben festhetővé teszi az anyagot.
Családja John Mercer (1791–1866) élete a munkásosztályból kiemelkedő autodidakta feltaláló klasszikus sikertörténete. Egy szerény családból származott, édesapja kézműves takács volt, és a gyermek Mercer korai éveit is a textilipar világa határozta meg; már fiatalon, tízéves kora körül is fonással és szövéssel kereste kenyerét. A családja révén szerzett korai tapasztalatok alapozták meg későbbi elkötelezettségét a textilgyártás iránt. Bár Mercer nem rendelkezett arisztokratikus származással vagy széles körben ismert híres rokonokkal, családja a korabeli lancashire-i textilipari közösség fontos részét képezte, ő pedig az évek során kivívta a szakma elismerését, bizonyítva, hogy a technikai tudás és kitartás képes áttörni a társadalmi korlátokat.
Munkássága Szakmai életútja figyelemre méltó példája az iskolai végzettség nélküli, gyakorlati tudáson alapuló tudományos fejlődésnek. Mercer nem járt hagyományos iskolákba vagy egyetemekre; ismereteit saját kutatásokkal, kísérletezéssel és könyvek olvasásával szerezte. Különösen erős kötődése volt a kémia iránt. Munkássága a festés és a textilnyomás területén kezdődött, ahol rövid idő alatt jelentős újításokat vezetett be a kémiai eljárásokban. A leghíresebb eredménye, a róla elnevezett mercerizálási eljárás kidolgozása, közvetlenül saját kísérletező kedvéből fakadt. Munkássága során nemcsak feltalálóként, hanem a brit textilipar elismert szakértőjeként is tevékenykedett, emellett a Royal Society tagjává választották, ami a tudományos közösség legmagasabb szintű elismerését jelentette az autodidakta vegyész számára.
Felfedezése (a mercerezés) A textilanyagok gyártási folyamatainak jelentős része kémiai eljárásként azonosítható, és általában fizikai-kémiai jellegű technológiák formájában is megjelenik. Az alkalmazott vegyi anyagok a szervetlen és szerves vegyületek kémiájának adott részeit is felölelik. A kikészítésen kívül a fonodai jelzőszínezékek, a súrlódást csökkentő és antisztatizáló kenőanyagok, a szövés-előkészítés során alkalmazott írezőfürdők vegyi anyagai kerülnek előtérbe. A pamutipari szakágazatban alapvetően az írtelenítés, a lúgos lefőzés, az oxidatív fehérítés és a mercerezés jelenik meg az előkészítő műveletek során. Utóbbi John Mercer (innen a művelet elnevezése) nevéhez fűződik, aki 1844-ben felismerte, hogy a nátronlúgos kezelés előnyösen megváltoztatja a pamutfonalak, -szövetek szerkezetét, egyes tulajdonságait. Horace Lowe 1890-ben kiemelte, hogy a feszítés közben végzett lúgos művelet többek között selymes fényt is kölcsönöz a pamutkelméknek, miután a zsugorodásgátolt szál duzzadásakor a csavarulatok kisimulnak, a közel hengeres szálfelület nagyobb fényvisszaverő képességgel rendelkezik.
Jegyzetek
Forrás