Elischer Boldizsár/Balthasar (Eperjes, 1818. március 23. – Budapest, 1895. március 25.) jogász, ügyvéd, műgyűjtő.
Életpályája 1837-ben az eperjesi evangélikus kollégium jogi akadémiáján végzett. Pályafutását gyakornokként Sáros vármegye szolgálatában kezdte, majd 1839-ben Pestre költözött, s az ítélőtábla jegyzője, majd ügyvéd, a Nemzeti (később Osztrák-Magyar) Bank és több más pesti cég jogtanácsosa, illetve ügyésze volt.
4100 tételt számláló Goethe-gyűjteményének alapjait – amely máig a legjelentősebbek közé tartozik a világon – az 1850–1870 között rakta le. 1855-től a pesti tudományegyetemen a váltójog magántanára volt.
1873-ban megromlott egészsége és családtagjainak sorozatos halála miatt a magánéletbe vonult vissza.
Munkássága Számos, részben szabadkőműves indíttatású, hazai és külföldi művelődési, illetve jótékonysági egyesület és alapítvány tagja, illetve támogatója volt; neve megtalálható a Zeneakadémia alapítói között is. Tematikus ereklyegyűjteménye mindenféle, a költőhöz köthető emlékanyagot magában foglalt: Goethe (34 db) és kortársai (134 db) kéziratait, Goethe rajzait (3 db), különféle ábrázolásokat és portrékat (kb. 1100 db), kottákat (366 db), egyéb emléktárgyakat és egy 2500 kötetes Goethe-könyvtárat. Goethe-kultusza nem korlátozódott gyűjteményére: beutazta a költő életének szinte minden állomáshelyét, aktív tagja volt több Goethe-egyesületnek (így a frankfurti Das Freie Deutsche Hochstiftnek, a bécsi és a weimari Goethe-Veremnek), emléktáblákat állított (a költő csehországi tartózkodási helyein), kiadványokhoz és kiállításokhoz rendelkezésre bocsátotta tárgyait. Végrendelete végrehajtását unokaöccsére, Elischer Gyulára bízta, aki a gyűjteményt 1895-ben felajánlotta a Magyar Tudományos Akadémianak, azzal a feltétellel, hogy ott örök időkre az „Elischer-féle Goethe-gyűjtemény" néven, külön szobában állítsák ki. A Goethe-szoba a Magyar Tudományos Akadémia épületében 1945-ig látogatható volt. A gyűjtemény kisebb változásokkal (háborús pusztítások, újabb gyarapodások) ma is megvan, de a Magyar Tudományos Akadémia kiállításán csak egyes darabjai láthatók.
Családja Régi felvidéki német evangélikus polgári családból származott; apja id. Elischer Boldizsár (1794–1831) gölnicbányai mészárosmester, anyja Répászky Anna (1795–1864) voltak. Flandorffer Vilmával (1821–1886) kötött gyermektelen házassága után örököse öccsének fia, Elischer Gyula (1846–1909), orvos és műgyűjtő.
Temetése a Kerepesi temetőben történt.Gyászjelentése
Jegyzetek
Források Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002 György József: Az Akadémia Könyvtára egykori Goethe-szobája és nevesebb magyar látogatói (A MTAK kiadványai 55. Budapest, 1968)
További információk Heller Ágost: Az Elischer-féle Goethe-gyűjtemény katalógusa (Budapest, 1896) Pukánszky Béla: Balthasar Ehscher und seine Goethe-Sammlung (Pécs, 1932) György, Josef: Die Goethe-Sammlung Balthasar Elischers in der Bibliothek der Ungarischen Akademie der Wissenschaften (Az MTA Könyvtárának Közleményei, 39. Budapest, 1963) Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
Kategória:1818-ban született személyek Kategória:1895-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Budapestiek