A ciszneműség vagy cisznemű identitás olyan fogalmi megjelölés, amelyet a nemi identitásról, a transzneműségről, a társadalmi nemről és az adatgyűjtési kategóriákról szóló szakirodalomban használnak. Általános értelemben cisznemű az a személy, akinek nemi identitása megfelel annak a nemnek, amelyet születésekor a testi jellemzők alapján megállapítottak vagy anyakönyveztek. A fogalmat többnyire a transznemű kifejezés párjaként alkalmazzák, vagyis nem önálló orvosi diagnózisként, hanem leíró kategóriaként.National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine: Measuring Sex, Gender Identity, and Sexual Orientation, National Academies Press, Washington, D.C., 2022. DOI: 10.17226/26424. A jelentés a „transgender” és „cisgender” kifejezéseket a születéskor kijelölt nem és a nemi identitás viszonya alapján különíti el. https://nap.nationalacademies.org/catalog/26424/measuring-sex-gender-identity-and-sexual-orientation

A magyar nyelvben a cisznemű, ciszgender és röviden cisz alakok egyaránt előfordulnak. A cisz előtag a latin cis szóból ered, jelentése nagyjából „ezen az oldalon”, és a trans („túl”, „át”, „másik oldalon”) előtag ellenpárjaként használatos. A szóhasználat ezzel azt kívánja jelezni, hogy a cisznemű és a transznemű nem értékhierarchiát, hanem két eltérő leíró viszonyt fejez ki a születéskor megállapított nem és a nemi identitás között.Merriam–Webster: What does “cisgender” mean? A szótár történeti összefoglalója szerint az angol cisgender bizonyítható használata az 1990-es évekre vezethető vissza. https://www.merriam-webster.com/wordplay/cisgender-meaning

A ciszneműség nem azonos a heteroszexualitással. Egy cisznemű személy lehet heteroszexuális, homoszexuális, biszexuális vagy más szexuális irányultságú. A fogalom a nemi identitásra, nem pedig arra utal, hogy az egyén milyen nemű személyek iránt érez romantikus vagy szexuális vonzalmat. A ciszneműség továbbá nem feltétlenül jelent nemi szerepekhez való erős igazodást: valaki lehet cisznemű akkor is, ha öltözködése, viselkedése, érdeklődése vagy társadalmi szerepfelfogása eltér a saját kultúrájában hagyományosan férfiasnak vagy nőiesnek tekintett mintáktól.

A kifejezés használata a 21. században a társadalomtudományban, pszichológiában, egészségügyi kutatásban, közpolitikában és LMBT-vonatkozású nyelvhasználatban terjedt el, ugyanakkor vitatott is. Támogatói szerint a fogalom segít pontosan leírni a transznemű és nem transznemű személyek helyzetét, és elkerüli azt, hogy a nem transznemű embereket egyszerűen „normálisnak” nevezzék. Kritikusai szerint viszont a kifejezés szükségtelenül átpolitizálhat hétköznapi önmegnevezéseket, és a férfi-nő kategóriákat a nemi identitás nyelvébe helyezi át akkor is, amikor a beszélők inkább biológiai nemről vagy társadalmi szerepekről kívánnak beszélni.

Fogalmi elhatárolás

A ciszneműség meghatározása több fogalom elkülönítését feltételezi. A biológiai nem általában testi, kromoszomális, hormonális, gonadális, anatómiai és reproduktív jellemzőkre vonatkozik. A születéskor megállapított nem rendszerint a külső testi jellemzők alapján kerül be az anyakönyvi és orvosi dokumentumokba. A nemi identitás ezzel szemben az egyén saját nemére vonatkozó belső önértelmezését jelöli.American Psychological Association: Guidelines for Psychological Practice with Transgender and Gender Nonconforming People, American Psychologist, 70. évf., 2015, 832–864. DOI: 10.1037/a0039906. A dokumentum a nemi identitást az egyén saját nemére vonatkozó belső érzékeként határozza meg. https://www.apa.org/practice/guidelines/transgender.pdf

A cisznemű férfi olyan férfi, akit születésekor férfiként azonosítottak, és aki férfiként érti vagy nevezi meg magát. A cisznemű nő olyan nő, akit születésekor nőként azonosítottak, és aki nőként érti vagy nevezi meg magát. A transznemű személyeknél a nemi identitás eltér a születéskor megállapított nemtől. A nembináris személyek egy része transzneműként határozza meg magát, más részük nem használja ezt a kategóriát; emiatt a cisznemű-transznemű kettősség a gyakorlatban nem minden önmeghatározást ír le egyformán pontosan.

A fogalom értelmezését az is bonyolítja, hogy a születéskor megállapított nem és a biológiai nem nem minden esetben írható le egyszerű, kétértékű kategóriaként. Az interszexuális állapotok olyan testi fejlődési variációkat jelölnek, amelyekben a nemi fejlődés egyes jellemzői nem illeszkednek maradéktalanul a tipikus férfi vagy női mintázatokhoz. Egyes szerzők szerint az interszexuális személyek ciszneműként írhatók le, ha nemi identitásuk megfelel a születéskor kijelölt nemüknek; más megközelítések óvatosabbak, mert az interszexuális állapotoknál a „születéskor kijelölt nem” és a testi nem viszonya különösen összetett lehet.

A ciszneműség nem azonos a nemi konformitással. A nemi konformitás arra utal, hogy valaki mennyire felel meg a saját társadalmában férfiasnak vagy nőiesnek tekintett viselkedési, öltözködési, foglalkozási vagy családi normáknak. Egy cisznemű férfi lehet nőiesnek tartott megjelenésű vagy érdeklődésű, és egy cisznemű nő is lehet férfiasnak tartott szerepekben vagy viselkedésmintákban aktív. Ezek az eltérések önmagukban nem tesznek valakit transzneművé.

A transzvesztitizmus vagy keresztöltözés szintén külön fogalom. A keresztöltözés ruházati, előadói, erotikus, kulturális vagy identitásbeli gyakorlatot is jelenthet, de nem feltétlenül jár együtt a születéskor megállapított nemtől eltérő nemi identitással. Ezért a ciszneműség és a transzneműség leírásakor különbséget kell tenni a nemi identitás, a nemi önkifejezés és az öltözködési gyakorlat között.

Szóhasználat és etimológia

A cis és trans előtagok a latinból származnak, és már a modern nemi identitásról szóló viták előtt is számos tudományterületen jelen voltak. A kémiában, genetikában, földrajzban és történeti elnevezésekben is használják őket térbeli vagy viszonyító jelentéssel. A cisznemű szó ennek az ellentétpárnak a társadalmi és identitásbeli terminológiába való átvétele.

A német szexológus Volkmar Sigusch a zissexuell vagy cissexual alakot a transzszexualitásról és a nemi identitásról szóló munkáiban használta. Sigusch 1998-as, The Neosexual Revolution című tanulmányában visszautalt az 1990-es évekbeli német nyelvű szóhasználatra, és a ciszszexuális fogalmat a transzszexuális ellenfogalmaként alkalmazta.Volkmar Sigusch: The Neosexual Revolution, Archives of Sexual Behavior, 27. évf., 4. szám, 1998, 331–359. DOI: 10.1023/A:1018715525493. Egy 1995-ös tanulmányának címében is szerepelt a zissexuelle alak.Volkmar Sigusch: Transsexueller Wunsch und zissexuelle Abwehr, Psyche, 49. évf., 9–10. szám, 1995, 811–837. PMID: 7480808.

Az angol cisgender szó az 1990-es évektől terjedt el, először főként transzaktivista, internetes és társadalomtudományi közegben, majd fokozatosan bekerült szótárakba, egyetemi tananyagokba, pszichológiai és társadalomtudományi publikációkba. A Merriam–Webster szótár szerint az angol szó első ismert használata 1994-ből adatolható.Merriam–Webster: Cisgender Definition & Meaning. https://www.merriam-webster.com/dictionary/cisgender A kifejezés elterjedését segítette, hogy a non-trans vagy not transgender típusú megjelölésekkel szemben önálló pozitív alakot kínált arra a helyzetre, amikor valaki nem transznemű.

A magyarban a cisznemű szó a 2010-es évektől vált szélesebb körben láthatóvá. Használata kezdetben főként LMBT-szervezetek, gender studies-szövegek, pszichológiai és társadalomtudományi fordítások, valamint internetes közösségek nyelvében jelent meg. Később sajtónyelvi, közéleti és jogvédői kontextusban is előfordult. A köznyelvben ugyanakkor sok beszélő ma is inkább a férfi, nő, nem transz, biológiai férfi vagy biológiai nő kifejezéseket használja, attól függően, hogy identitásról, testi nemről, jogi kategóriáról vagy társadalmi szerepről beszél.

A ciszszexuális és a cisznemű nem minden szerzőnél teljesen azonos. A ciszszexuális alakot egyes korábbi szövegek inkább a transzszexualitás ellenpárjaként, klinikai vagy szexológiai nyelvben használták. A cisznemű tágabb, a nemi identitásra és a társadalmi nemre utaló kifejezéssé vált. A mai angol és magyar használatban azonban gyakran egymáshoz közel álló jelentésben szerepelnek.

A fogalom tudományos és közpolitikai használata

A ciszneműség fogalma a társadalomtudományi és egészségügyi kutatásban főként mérési és összehasonlítási szerepet tölt be. A nemi identitással kapcsolatos adatgyűjtésben a kutatóknak gyakran el kell különíteniük a születéskor megállapított nemet, a jelenlegi nemi identitást, a nemi önkifejezést és a szexuális irányultságot. A National Academies 2022-es jelentése is ezt a különbségtételt ajánlja, mert a különböző kategóriák más-más egészségügyi, demográfiai és társadalomtudományi kérdésekre adhatnak választ.National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine: Measuring Sex, Gender Identity, and Sexual Orientation, 2022. https://nap.nationalacademies.org/catalog/26424/measuring-sex-gender-identity-and-sexual-orientation

A pszichológiai szakirodalomban a fogalom gyakran azért jelenik meg, hogy a transznemű és nem transznemű személyek tapasztalatait összehasonlítható módon lehessen vizsgálni. Például a diszkrimináció, a mentális egészség, az iskolai vagy munkahelyi környezet, a családi elfogadás és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés kutatásában a ciszneműség kontroll- vagy összehasonlító kategóriaként is szerepelhet. A kifejezés ilyenkor nem erkölcsi állítást fogalmaz meg, hanem kutatási kategóriát jelöl.

A kifejezés az oktatási és munkahelyi irányelvekben is megjelenhet, különösen azokban az országokban és intézményekben, ahol a nemi identitást védett tulajdonságként kezelik. Ilyen szövegekben a ciszneműség többnyire annak megjelölésére szolgál, hogy az adott szabályozás nemcsak a transznemű emberekről, hanem a nemi identitás általános kezeléséről szól. Ugyanakkor nem minden jogrendszer vagy intézmény használja ezt a terminológiát; sok jogi szöveg továbbra is a biológiai nem, a jogi nem, a nemi identitás vagy a nemváltoztatás kifejezésekkel dolgozik.

A fogalom használatát befolyásolja a nyelvi és kulturális környezet is. Az angol nyelvű szakirodalomban a cisgender mára viszonylag elterjedt terminus, míg más nyelvekben részben fordításként, részben idegen szóként honosodott meg. Magyarul a cisznemű grammatikailag illeszkedik a transznemű alakhoz, de a köznyelvi elfogadottsága lényegesen szűkebb, mint a szakmai vagy aktivista közegben.

Cisznormativitás és kapcsolódó fogalmak

A társadalomtudományi és LMBT-vonatkozású szakirodalomban a cisznormativitás azt a feltételezést jelöli, hogy az emberek nemi identitása magától értetődően megfelel a születéskor megállapított nemüknek. A fogalom a heteronormativitás mintájára alakult ki, de nem a szexuális irányultságra, hanem a nemi identitásra vonatkozik. A cisznormativitás fogalma szerint a társadalmi intézmények, nyelvi formák, hivatalos dokumentumok, illemhelyek, öltözők, egészségügyi eljárások és oktatási környezetek sokszor előfeltételezik, hogy mindenki cisznemű.

A fogalom használói szerint ez a feltételezés a transznemű és nembináris emberek számára gyakorlati nehézségeket okozhat, például hivatalos iratokban, egészségügyi ellátásban, iskolai környezetben vagy munkahelyi adminisztrációban. E megközelítéshez kapcsolódik a ciszprivilégium kifejezés is, amely azokra az előnyökre utal, amelyek abból fakadhatnak, hogy a cisznemű személyek nemi identitását általában nem kérdőjelezik meg, és hivatalos adataik többnyire összhangban vannak társadalmi megjelenésükkel.