Erdélyi Gyula (eredeti neve: Eisennagel Gyula) (Nagyganna, 1892. február 16.Familysearch.org – Budapest, 1949. február 25.Halálesete bejegyezve a Bp. állami halotti akv. 210/1949. folyószám alatt.) magyar katonatiszt, hadtörténész, múzeumigazgató.

Életpályája 1910–1914 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1914. augusztus 1-én tartalékosként bevonult a császári és királyi hadsereghez. 1914–1915 között önkéntes katonai iskolát végzett. 1916–1918 között frontszolgálatot teljesített; az olasz fronton harcolt. 1918. május 1-én hivatásos állományba került, majd főhadnaggyá léptették elő. 1919–1931 között a Magyar királyi Bocskay István Katonai Reáliskola tanára volt.

1924–1944 között a Magyar Tudományos Akadémia Hadtörténelmi Bizottságának meghívott tagja volt. 1928-ban elvégezte a tüzér lőiskolát.

1931–1932 között a Ludovika Akadémia hadtörténelem tanára volt. 1932–1943 között a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a magyar hadtörténelem magántanára volt. 1932. szeptember 1. és 1945. április 24. között a Magyar királyi Hadilevéltárban rendező és könyvtártiszt volt. 1936-ban őrnaggyá léptették elő.

1940-ben alezredesi rangot kapott. 1940–1942 között a Hadilevéltár Kézikönyvtárának vezetője volt. 1942-ben ezredes lett. 1942–1945 között a Hadilevéltár Tudományos Könyvtárának, az ún. Honvéd Központi Könyvtárnak a vezetője volt. 1943–1945 között a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem címzetes nyilvános rendkívüli egyetemi tanára volt. 1944. október 16-án – a nyilas hatalomátvételkor – beteget jelentett; kórházba ment; Budapest ostromakor elrejtőzött. 1945. március 2-án szolgálatra jelentkezett a Hadilevéltárban. 1945. április 20-án a honvédelmi miniszter parancsára felvette a Hadilevéltár és Múzeum feletti parancsnokságot, négy nappal később kinevezték az intézmény élére. Mivel a Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1945. májusában csak a múzeum működéséhez járult hozzá, s a levéltár a Honvédelmi Minisztérium egyik osztályaként tevékenykedett tovább, 1945. május 15. és 1949. január 18. között a Magyar Hadimúzeum parancsnoka (igazgatója) volt.

Munkássága 1945. májusától megteremtette a Somlóvárra kitelepített és ott kifosztott múzeumi gyűjtemény mentésének és a megmaradt tárgyak Budapestre való visszaszállításának személyi, anyagi és tárgyi feltételeit. Neki köszönhető, hogy az 1918. óta az Országos Levéltárban működő Hadilevéltár iratait az épület romjai alól összegyűjtötték, és átszállították a szomszédos Hadimúzeum megmaradt helyiségeibe. Irányítása alatt megkezdődött a Hadimúzeum újjáépítése, és a vele egy épületegységet alkotó Árpád Laktanya újjáépítése (a Hadtörténeti Intézet mostani épülete) a Hadilevéltár számára. A háborús károk felszámolásával szinte egy időben megkezdődött a gyűjteménygyarapítás, a kiállítások szervezése és felkészülés az 1948. évi centenáriumi ünnepségekre.

Családja Szülei: Erdélyi György és Kriszten Emília voltak. 1917. január 27-én, Szombathelyen házasságot kötött Berzay Erdélyi Erzsébet Tereziával.Házasságkötése bejegyezve a szombathelyi állami házassági akv. 13/1917. folyószám alatt. 1938. június 25-én, Budapesten házasságot kötött Seidel Jolánnal.Házasságkötése bejegyezve a Bp. XI. kerületi állami házassági akv. 257/1938. folyószám alatt.

Sírja a Farkasréti temetőben található (35-14-21).A Farkasréti temető 2003-ban

Művei Veszprém város története a török idők alatt (Veszprém, 1913) A magyar katona. A magyar hadszervezet és hadművészet fejlődése (Budapest, 1929) A magyar lovassport története. 1-3. (Barcsay-Amant Zoltánnal; Budapest, 1932) A magyarok hadművészete (Budapest, 1933) A magyar hírszerző-szolgálat a török hódoltság idején, különös tekintettel a budai pasalik területére (in: Török hódoltság-korabeli okmányok a Magyar Királyi Hadilevéltárban. Timon Bélával, Gerő Lászlóval; Budapest, 1936) A magyar tüzér. A magyar tüzérség története (társszerző; Budapest, 1938) A magyar huszár (társszerző; Budapest) A magyarok hadi szervezete és hadvezetési művészete ezer éven át (Budapest, 1942; 6. kiadás: 1944) A m. kir. Hadilevéltár törökkorabeli iratanyaga (Budapest, 1943) A magyar gyalogság. A magyar gyalogos katona története (társszerző; Budapest, 1944)

Jegyzetek

Források Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002 Veszprém megyei életrajzi lexikon

További információk Hetés Tibor: A Hadtörténeti Múzeum negyedszázada a felszabadulás után (A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. Budapest, 1987) Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.

Szegedi egyetemi almanach 1921-1970. Szerkesztette: Lisztes László, Zallár Andor. Szeged, Hungária ny., 1971.

Kategória:1892-ben született személyek Kategória:1949-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar katonák Kategória:Magyar hadtörténészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Nevet változtatott magyar személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek