A menedzsmenthóbort kifejezéssel egy vállalat vagy intézmény vezetési szemléletében, illetve működésében bevezetett változást jellemeznek. Olyan, átmenetileg népszerű irányzatot jelöl, amely az adott szervezet vezetési kultúrájában jelenik meg.

A kifejezés szubjektív, és többnyire pejoratív értelemben használják. Azt sugallja, hogy az adott változtatást – amelyet a vezetés gyakran az alkalmazottak csekély vagy semmilyen bevonásával vezet be – elsősorban azért alkalmazzák, mert az adott időszakban népszerűnek számít a vezetői körökben, nem pedig azért, mert a szervezetnek ténylegesen szüksége lenne rá. A fogalom azt is magában hordozza, hogy amikor az alapjául szolgáló szemlélet veszít népszerűségéből, azt ugyanilyen módon és ugyanebből az okból egy újabb, éppen divatos elképzelés váltja fel.

A kifejezés pejoratív használata arra a cinikus feltételezésre is utalhat, hogy a szervezet valójában olyan változtatást kíván végrehajtani, amely nyíltan közölve a dolgozók ellenállását váltaná ki. Ezért a változást látványos vezetésistílus-váltásként tálalják, és csak addig tartják fenn, amíg az a mögöttes célokat szolgálja.

Több szerző amellett érvelt, hogy az új menedzsmentelképzeléseket alaposabb kritikai vizsgálatnak kell alávetni, a vezetőknek pedig fogalmilag tudatosabban kell viszonyulniuk hozzájuk.Christensen, Clayton M. és Michael E. Raynor: „Why Hard-Nosed Executives Should Care About Management Theory”, Harvard Business Review, 81. évf., 9. szám, 2003. szeptember, 66–74. o. Leonard J. Ponzi és Michael Koenig szerint annak egyik legfontosabb ismérve, hogy egy vezetési elképzelés menedzsmenthóbortnak tekinthető-e, a róla megjelenő cikkek száma és időbeli eloszlása. Kutatásuk alapján, ha egy elképzelés három–öt éven át jelentős figyelmet kap, majd ezt követően az évente megjelenő cikkek száma számottevően visszaesik – egy haranggörbe leszálló ágához hasonlóan –, akkor az elképzelés nagy valószínűséggel menedzsmenthóbortnak tekinthető.Ponzi, Leonard J. és Michael Koenig: „Knowledge Management: Another Management Fad?”, Information Research, 8. évf., 1. szám, 2002. október, 145. tanulmány.

Eredete A tanácsadók mellett a tudományos élet szereplői is dolgoztak ki új menedzsmentelképzeléseket. Az újságírók pedig hozzájárulhatnak az új koncepciók népszerűsítéséhez.

Más divatjelenségekhez hasonlóan a menedzsmentgondolkodás irányzatai is felfuthatnak, visszaszorulhatnak, majd később újra megjelenhetnek. Judy Wajcman az 1930-as évek emberi kapcsolatok irányzatát a később divatossá váló „transzformációs menedzsment” előfutárának tekinti.

Példák Adrian Furnham a menedzsmentdivatokról és -hóbortokról összeállított 2004-es listáján az alábbi vezetéselméleti irányzatok és gyakorlatok szerepeltek. Furnham ezeket megjelenésük hozzávetőleges időrendjében, az 1950-es évektől az 1990-es évekig rendezte:Furnham, Adrian: Management and Myths: Challenging Business Fads, Fallacies and Fashions. Palgrave Macmillan, Basingstoke, 2004, 17. o.

Célok szerinti vezetés Mátrixszervezet Z-elmélet Egyperces menedzsment Vezetés körbejárással Teljes körű minőségmenedzsment Üzleti folyamatok újratervezése Szervezeti hierarchiaszintek csökkentése Munkavállalói felhatalmazás 360 fokos visszajelzés

Más elméleteket és gyakorlatokat is menedzsmenthóbortnak minősítettek, köztük a következőket:

Hat szigmaGeoffrey James: „The 8 Stupidest Management Fads of All Time”, CBS MoneyWatch, 2011. augusztus 25. Tudásmenedzsment DevOps Transzformációs vezetés Agilis szoftverfejlesztés A vállalati architektúra keretrendszereiSvyatoslav Kotusev: „Enterprise Architecture Frameworks: The Fad of the Century”, BCS, 2016. július 28. Thriving on Chaos (szó szerint: „boldogulás a káoszban”) Nyitott terű irodák Konszenzuson alapuló vezetés Jó gyakorlat

Lásd még

Csoportgondolkodás Szervezetfejlesztés Vezetési tanácsadás - Kritika Dilbert

Jegyzetek

Fordítás

További irodalom

Crainer, Stuart és Des Dearlove, „Whatever Happened to Yesterday’s Bright Ideas?”, Across the Board, 43. évfolyam, 3. szám, 2006. május-június, 34–40. oldal Malone, Michael S., „A Way Too Short History of Fads”, Forbes, 159. évf., 7. szám, 1997. április 7. (ASAP-melléklet). Annie Murphy Paul: „I Feel Your Pain”, Forbes, 174. évf., 13. szám, 2004. december 27., 38. oldal David Strang és Michael W. Macy: „In Search of Excellence: Fads, Success Stories, and Adaptive Emulation”, American Journal of Sociology, 2001. július, 107. évf., 1. szám, 147–182. oldal

A menedzsmentelképzelések hóbortként való minősítésének kritikájához lásd még:

Collins, David, „The Branding of Management Knowledge: Rethinking Management ‘Fads’”, Journal of Organizational Change Management, 2003, 16. évf., 2. szám, 186–204. o. Collins, David, „The Fad Motif in Management Scholarship”, Employee Relations, 23. évf., 1. szám, 2001. február, 26–37. oldal Kategória:Üzleti kifejezések Kategória:Menedzsment