A pallos egyenes pengéjű egy vagy kétélű kard, többnyire széles pengével. Eredetileg pallosnak az egykezes, szablyamarkolatú kardokat nevezték, az idők során azonban jelentése kibővült, és manapság négyféle fegyverre szokás használni a kifejezést. A végvári vitézek fél kézzel forgatott pallosa mellett a hóhérpallos kivégzőeszköz volt. A popkultúrában a kétkezes kardokat gyakran pallosnak nevezik, illetve angolból a kosaras kardokat (basket-hilted sword) gyakran pallosként fordítják magyarra.
Etimológia
A pallos első fönnmaradt írásos említése 1575-ből származik. Valószínűleg oszmán-török jövevényszó.
A hagyományos pallos
A huszárok fél kézzel forgatott pallosa a vastag ruha és a könnyebb páncél ellen szolgált, utóbbi alatt elsősorban páncélinget kell érteni, hiszen a lemezpáncélt nem lehet karddal átvágni. A könnyebb szablyák már nem voltak alkalmasak erre a célra. A pallosok pengéje 40–50 mm széles és jellemzően egyélű, de csúcsánál a szúrás megkönnyítése végett fokéllel is ellátták azokat. A penge fokának mentén a pengébe gyakran vájatot kovácsoltak - ez a vércsatorna -, hogy a pengét könnyebbé és rugalmasabbá tegyék. Széles pengéjű kardokat a magyar vitézek korábban is forgattak, de a szablyamarkolattal ellátott forma hozzánk a törökökkel érkezett, a magyar markolattípus abból alakult ki. Időnként magyarok is forgattak, sőt kis számban készítettek is török stílusú markolattal fölszerelt pallosokat, ezeket portai forma névvel különböztették meg. A kifejezést nem csak pallosokra vonatkoztatták.
A fölkötés módja alapján a leltárakban megkülönböztették a nyakbavető pallost és a lóravaló pallost.Nagy, 17. o. Előbbit vállon átvetett kardszíjon hordták, míg utóbbit a ló jobb oldalára kötötték. Tehát nem két külön fegyverváltozatról van szó, hanem a hüvelyt máshol látták el rögzítési pontokkal. A szablya mellé gyakran vittek magukkal pallost vagy hegyestőrt. A szokás ez esetben az volt, hogy a huszár választott közülük: vagy pallost, vagy hegyestőrt kötött a lova oldalára.
Az előkelők által készíttetett pallosok és szablyák gyakran egy készletet alkotnak, azonos módon díszíttették ezeket.
A fegyver a huszárokkal együtt tovább terjedt más országokba is, a lengyelek, kozákok, oroszok, németek és más népek is használatba vették, és magát a kifejezést is átvették. Az osztrák vértesek is pallosokat forgattak (pallasch), jellegzetes típusai az M1769 és az M1824. Bővebben vértespallosoknak is hívják ezeket.
Hóhérpallos
A kifejezetten hóhérpallosnak kovácsolt fegyverek nem hadi használatra készültek, gyakran hegyük sem volt. Ezekkel a fővesztésre ítélt nemeseket fejezték le. A nemteleneknek ugyanakkor kötél járt, vagyis akasztás. A történelemből nevezetes Hunyadi László pallos által való lefejezése (bár az Etimológia részből sejthető, hogy akkor még nem pallosnak hívták a bakó fegyverét). Régen ezeket a kardokat törvényes pallosnak is nevezték.
A fegyver nevéhez kapcsolódik a pallosjog () kifejezés, ami jogot adott a vármegyéknek, illetve egyes földesuraknak és városoknak a halálbüntetés kiszabására és végrehajtására.
Kétkezes pallos
Manapság elsősorban a popkultúrából ismert a kétkezes kardok egyöntetűen pallosnak nevezése, a kétkezes jelző nélkül, de történeti adataink is akadnak, amelyek szerint a kétkezes kardokat hívták bástyára való pallosnak, illetve két kézre való pallosnak a leltárakban. Így különböztették meg a fél kézre való, általánosan használt pallosoktól. Természetesen ez a pallos kifejezés elterjedése után volt csak lehetséges. Kétkezes pallosokból nem tartottak sokat, csak pár darabot.Nagy, 17. o. Déva (1640): 4 db, Sárospatak (1642): 1 db, Tokaj (1649): 1 db, Kassa (1658): 7 db
Kosaras kardok
Idegen nyelvű fegyvertörténeti munkák magyarra fordításánál előfordul, hogy a kosármarkolatú kardokat, vagy más, szélesebb pengéjű kardokat pallos néven szerepeltetik.
Jegyzetek
Források Dr. Kalmár János: Régi magyar fegyverek. Budapest, 1971 Kovács S. Tibor: Huszárfegyverek a 15-17. században. Budapest, 2010 Nagy László: Magyar fegyverek 1630-1662. Budapest, 1911
További információk Thury György, a nevezetes 16. századi bajvívó arab pengéjű pallosa Török pallos 1600 tájáról Magyar hóhérpallos, Móra Ferenc Múzeum, Szeged Osztrák M1769/75 típusú pallos Osztrák M1824 típusú pallos
Kategória:Kardok