Az apuliai expedíciót I. Szulejmán szultán indította el a Spanyolország fennhatósága alatt álló Nápolyi Királyság ellen. A Hajreddin Barbarossa admirális és Lütfi pasa vezette oszmánok feldúlták Puglia partjait, sok itáliai foglyot ejtettek, majd visszatértek az oszmán területekre.
A háború menete
Az Oszmán Birodalom 1537-ben hadba lépett Velence ellen, előtte pedig már tengeri háborút vívott a Szent Római Birodalommal (az 1533-ban aláírt konstantinápolyi békeszerződés ellenére). Az oszmánok háborúban részt vevő ellenfele a Spanyol Királyság és szövetségese, a Nápolyi Királyság voltak.
Az Oszmán Birodalom ezt a hadjáratot a Francia Királysággal együttműködve, az 1536-ban, az olasz háború (1536-1538) keretében kötött szövetségnek megfelelően indította el.
Ebben az összefüggésben Hajreddin Barbarossa pasa admirális parancsnoksága alatt álló 280 hajóból (beleértve a szállítóhajókat is) álló oszmán flotta Lütfi pasával együtt 1537. május 11-én Isztambulból (akkoriban Konstantinápoly) indult útnak, és július 11-én elérték az albán partokon fekvő Avlonát. Ezután átkeltek az Otrantói-szoroson, és a Nápolyi Királysághoz tartozó Puglia (Apulia) partjait vették célba.
Lütfi pasa Otrantótól – egy várostól, amelyet Gedik Ahmed pasa 1480-ban hídfőállásként foglalt el, de egy évvel később, Hódító Mehmed szultán hirtelen halála után kénytelen volt evakuálni – körülbelül 10 kilométerre északra partra szállva elfoglalta a kasztrói erődöt, körülbelül 8000 lovassal és 10 000 gyalogossal. Ezután elfoglalta Otrantót és mintegy 30 kisebb erődöt. Lovassága szétszóródott a régióban, egy hónapig fosztogatta a területet, és több mint 10 000 foglyot ejtett.
A francia flotta azonban, amely várhatóan csatlakozott volna az oszmán flottához, csak 1537 augusztusában hagyta el Marseille-t (a két flotta végül 1537. szeptember 9-én egyesült Prevezánál). Továbbá I. Ferenc francia király nem tudott sereget küldeni Olaszországba, mert északról V. Károly német-római császár támadta. Következésképpen Lütfi pasa a foglyokkal együtt evakuálta Pugliát, és visszatért az albániai Vlorëbe. A francia haditengerészet régióba érkezésével Szulejmán szultán következő célpontja, aki az oszmán haditengerészettel és hadsereggel később érkezett Albániába, a velencei kézen lévő Korfu szigete volt.
Fordítás
Források Joseph von Hammer-Purgstall (1835), Histoire de l'Empire ottoman Vol V. Thomas Henry Dyer (1861), The History of Modern Europe, from the Fall of Constantinople in 1453 to the War in the Crimea in 1857. Ludwig Freiherr von Pastor (1914), The History of the Popes, from the Close of the Middle Ages.
Kategória:1537 Kategória:Nápolyi Királyság Kategória:Az Oszmán Birodalom csatái