A hatalmi ágak összeolvadása avagy fúziója a parlamentáris kormányzati formák jellemzője, ahol a végrehajtó hatalom nem válik el szorosan a törvényhozótól, azzal hierarchikus viszonyban van és tagjainak többsége (ha nem az összes) a törvényhozó hatalomból származik, és ezért a kormányzat törvényhozó és végrehajtó ágai összeolvadtnak mondhatók. A hatalmi ágak fúziója révén a kormány helyénmaradása a parlamenttől függ (negatív parlamentarizmus), de a fúzió még magasabb foka, amikor magát a miniszterelnököt is a parlament választja, vagy a kormány beiktatása parlamenti szavazáshoz kötött (pozitív parlamentarizmus). A személyi összeolvadás legmagasabb szinte, amikor a kormánytagok kötelezően a parlament soraiból kell, hogy kerüljenek (monista parlamentáris rendszerek).

Ezzel szemben áll a hatalmi ágak szétválasztása amely elsősorban az elnöki és (részben a) félelnöki kormányzati formákban található, amely szerint a törvényhozói és a végrehajtói hatalom tagságok összeférhetetlenek. A hatalmi ágak összeolvadása általános és szándékos jellemzője a parlamentáris demokráciáknak. A fúzió személyi szinten nem érvényesül a dualista parlamentáris rendszerekben.

A modern demokratikus berendezkedésben azonban az igazságszolgáltatás nem rendelkezik törvényhozói vagy végrehajtói hatalommal.

A rendszer először az Egyesült Királyságban évszázadokig tartó politikai fejlődés eredményeként jött létre, ahogy a monarcha hatalmát a parlament korlátozta. Magát a hatalmi ágak fúziójának kifejezést a brit alkotmányszakértő, Walter Bagehot terjesztette el.

Példák

Magyarország Magyarország Alaptörvénye parlamentáris köztársasági kormányformát határoz meg, a hatalmi ágak fúziójának elvét követi a törvényhozás (Országgyűlés) és a végrehajtó hatalom (kormány) tekintetében. A magyar rendszer se nem szigorúan monista, se nem szigorúan dualista: a kormány tagjai (miniszterek) lehetnek egyben parlamenti képviselők, de ez nem feltétel. A gyakorlatban a miniszterek és a miniszterelnök is általában az országgyűlési képviselők közül kerülnek ki, de vannak kivételek (pl. Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején nem volt képviselő).

Az igazságszolgáltatás terén a hatalmi ágak elválasztása az alkotmányos alapelv.

Ausztrália Ausztráliában a részben a westminsteriből származó félparlamentáris rendszer (csak az alsóház tekintetében parlamentáris, de erős második kamarával bíró rendszer) működik. A kormány csak a képviselőház felé felelős, így a képviselőház esetében az összeolvadás, a szenátus esetében a szétválasztás elve érvényesül szervezeti szinten. Személyi szinten azonban a monizmus elve mentén a kormány minisztereinek parlamenti képviselőknek kell lenniük (bármely házból), így a végrehajtó hatalom teljes egészében a törvényhozó hatalom tagjaiból áll.

A szövetségi igazságszolgáltatás szigorúan őrzi függetlenségét a másik két ágtól.See Australian Communist Party v Commonwealth HCA 5, AustLII

Kanada Kanadában, más, a westminsteri rendszert használó parlamentáris országokhoz hasonlóan, a végrehajtó és a törvényhozó hatalom összeolvad, a miniszterelnök és a többi kabinetminiszter a parlament tagjai.

India India a westminsteri modellből származó parlamentáris rendszerben működik, amelyben a végrehajtó és a törvényhozó ágak hatalmi ágai részlegesen összeolvadnak. Az indiai alkotmány értelmében a végrehajtó hatalom közvetlenül a törvényhozásból ered. A miniszterelnöknek és a kormány tagjainak a parlament tagjainak kell lenniük. Ha egy miniszter kinevezésekor nem parlamenti képviselő, akkor hat hónapon belül meg kell választani valamelyik házba.

A végrehajtói-törvényhozói fúzió ellenére India a hatalmi ágak szétválasztását alkalmazza az igazságszolgáltatás tekintetében. Az Egyesült Királyságban található parlamenti szuverenitással ellentétben India az alkotmányos primátus elvét követi.

Egyesült Királyság Az Egyesült Királyságot általában a legerősebb hatalmi fúzióval rendelkező országnak tekintik. 2005-ig a lordkancellár pozíciója a kormányzat minden ágával összeolvadt, ő volt a Lordok Házának elnöke, a lordkancellári hivatalt vezető miniszter és az igazságszolgáltatás vezetője.

Jegyzetek

Fordítás

Kapcsolódó szócikkek Egységes államhatalom Parlamentáris szuverenitás

Kategória:Alkotmányjog