Ciego de Ávila kubai város a sziget közepén. Az azonos nevű tartomány, Ciego de Ávila fővárosa.
Történelem A 16. század elején, amikor a spanyolok Kubába érkeztek, Ciego de Ávila vidékén különböző kultúrájú őslakosok csoportjai éltek. A spanyolok főbb településeit a tartomány északi partján alapították Buchillones és Cunagua környékén.
A gyarmatosítás során a spanyolok számos tanyát és karámot adományoztak, köztük Morónt 1543-ban és Ciego de Ávilát 1577-ben, ahol később az ilyen nevű városokat alapították. Az állattenyésztés és a mezőgazdaság volt a fő bevételi forrás egészen a 19. század közepéig, amikor a cukor fejlődése megindult.
Ciego de Ávila városát 1840-ben alapították I. Jenő pápahttps://www.ecured.cu/Ciego_de_Ávila védnöksége alatt, és akkor 263 lakosa volt. 1877-ben hozták létre az önkormányzatot, amely megszűnt Morón városától függeni.
1868. november 8-án a Las Piedras farmon Avila lakossága fegyvert fogott a spanyol gyarmati rezsim ellen. 1875. január 6-án Máximo Gómez tábornok átkelt a Júcaro-Moron-ösvényen, és megkezdte a Las Villas hadjáratát. Megtámadta Ciego de Ávila, Morón városokat és számos spanyol erődítményt. Az első háború Spanyolország gyarmati uralma ellen nem volt győztes a kubaiak számára, és Kubában megkezdődött a termékeny fegyverszünet időszaka (1880-1895).
Az 1895-ös forradalom ezeken a vidékeken április 21-én kezdődött Jagüeycitóban. Antonio Maceo november 29-én a keletiek kontingensével átkelt a Trochán Júcarótól Morónig, majd november 30-án camagüeyi és villarreali emberekkel egyesülve Lázaro Lópezben véglegesen megalakították a Felszabadító Hadsereget; Máximo Gómez főtábornok harcra késztette a csapatokat nap elvesztése nélkül. 1897-ben Gómez tábornok Avila földjének nagy részén kidolgozta a stratégiai La Reforma kampányt.
Népessége
Nevezetes szülöttei Joaquín Mendivel (1919–1997), zenész Luis Díaz (* 1942), zenész Diego Gutiérrez (* 1974), zenész Saily Viart (* 1995), sörétlökő
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Kuba települései