Claire Monis (Párizs, 1922. február 10. – Párizs, 1967. október 25.) francia énekesnő, színésznő. A francia ellenállás hadnagya volt. Az Auschwitzi Női Zenekar tagjaként túlélte a holokausztot. A második világháború után filmek és tévéműsorok producere volt.
Pályafutása Monis szülei: Avroum (Albert) Monis, színházi harangjátékos, klezmer klarinétos, harmonikás, asztalos. Ésanyja, Suzanne Aisenstein Oroszországból származott. A 20. század elején Franciaországba emigráltak, menekülve az oroszországi antiszemita pogromok elől. 1921. május 7-én házasodtak össze, és 1928-ban két lányukkal együtt francia állampolgárságot szereztek. Bútorkereskedéssel kezdtek foglalkozni. A cég később a „Les Meubles Monis” asztalosműhely lett.
1944. január 20-án Claire Monist Auschwitzba deportálták. 21 éves volt. Énekesnőket toborozták az auschwitzi női zenekarba. Az Alma Rosé vezette zenekar megmenekült a megsemmisítéstől. Ott találkozott Monis más francia nőkkel, köztük Hélène Rounderrel és Fanny Rubackkal, akik szintén túlélték Auschwitzot.
Még 1938-ban megnyerte a „music-hall des jeunes” nevű, a Francia Kommunista Ifjúsági Szövetség által szervezett versenyt, aminek eredményeként Pierre Dac-kal együtt részt vett a gálán. Emellett rádiókoncerteken is részt vett, például Charles Trenet Radio Cité állomásnak szóló műsorában. Moziban is énekelt, „Clarita” szerepét kapta a „Je chante” című zenés vígjátékban, amelyet Christian Stengel rendezett Charles Trenet-vel, 1938-ban.
Monis aztán párizsi kabarékban énekelt és az „Au Normandy” kabaré estjeit vezette. Közreműködött a „L'Écrin” kabaré programjában is Léo Marjane-nal, Jacqueline Figus-szal és Jean Solarral. Monis 1945-ben egy gaullista gyűlésen megismerkedett Charles-Henri Kahnnal. 1947-ben fösszeházasodtek. két gyermek született. 1957-ben különváltak.
Hegedűművészként és énekesként folytatta pályafutását, klasszikust, klezmert és dzsesszt játszott. Gyakran látta vendégül az éllenállásból származó barátait, például Jacques Weilt. 1948-ban Luis Mariano-val játszott Francis Lopez Andalousie című operettjében. A szerepet 1949-ben és 1950-ben Lyonban is eljátszotta.
Monist elütötte egy autó szülei üzlete előtt Párizs 11. kerületében. Néhány nappal később, 1967. október 25-én, a baleset következtében meghalt otthonában. 1967. október 27-én temették el a bagneux-i párizsi temetőben. A „Mort pour la France (Franciaországért halt meg)”. E szavakat 1977-ben beírták halotti anyakönyvi kivonatába.
Filmek L'Inspecteur Leclerc (1962) Les Aventures de Robinson Crusoé (1964-1965) Marcel Carné's Trois chambres à Manhattan (1965) Jean-Pierre Melville's Le Deuxième Souffle (1966) L'Echantillon, La Mendigote and Le Golem in 1966 from Jean Kerchbron Pitchi Poï ou la parole donnée" (1967)
Megjegyzések
Jegyzetek
Források
Kategória:Francia énekesek Kategória:Francia színésznők Kategória:1922-ben született személyek Kategória:1967-ben elhunyt személyek Kategória:Párizsiak