Végh Gyula magyar mérnök és építész, a Budapesti Fővárosi Állat- és Növénykert 1907 utáni újjáépítésének egyik meghatározó mérnöki közreműködője. Az 1909–1912 között megvalósult rekonstrukció során nevéhez kötődik az állatkert tereprendezési és úthálózati terve, továbbá a Nagyszikla és Kisszikla mérnöki, illetve szerkezeti megoldása, valamint a Pálmaház műszaki terve. Végh Pál orvos édesapja.

Pályája az Állatkert újjáépítésében

Budapest Székesfőváros 1907-ben vette át az Állatkert működtetését, és ugyanebben az időszakban döntött annak nagyarányú újjáépítéséről. A rekonstrukció előkészítésében Lendl Adolf zoológiai, Neuschloss-Knüsli Kornél pedig építési és technikai feladatokat kapott. A kert területének átalakítására vonatkozó mérnöki munkálatokat Végh Gyula végezte. Egy tervezőirodát hoztak létre, ennek élére nevezték ki Véghet. Az Építőbizottság részéről Neuschloss és Lendl rövid előírást készített valamennyi pavilon tervezésére vonatkozóan. 1908 augusztusában külön szerződést kötöttek Kós Károllyal és Zrumeczky Dezsővel konkrét tervezésekre vonatkozóan.Kós Károly világa 1907-1914, 89. o. Ennek eredményeként Kós és Zrumeczky több új állatházat terveztek, míg a kertészeti és botanikai feladatokban Ilsemann Keresztély és Räde Károly vett részt. Bizonyos épületeket azonban maga Végh és Neuschloss tervezett (utóbbi pl. az Elefántházat és a Kapuépületet).

Perczel Olivér kutatása szerint Végh Gyula 1908 őszén, illetve az 1908–1909-es tél folyamán elkészítette az állatkert terepalakítási, rendezési és úthálózati terveit. A fennmaradt történeti helyszínrajzon a következő felirat szerepel: „TERVEZTE: VÉGH GYULA ÉPÍTÉSZ, SZÉKESFŐVÁROSI MÉRNÖK”. A műemléki dokumentáció szerint Végh készítette az újjáépítés alapjául szolgáló terepalakítási és rendezési terveket, továbbá az úthálózatra, az intézményekre és az állattartó épületek elhelyezésére vonatkozó terveket. A tavak és a pavilonok elhelyezési terve is elsődlegesen az ő nevéhez fűződik.Kós Károly világa 1907-1914, 87. o. Több végső hivatalos terven nincs aláírás, másokat Végh Gyula és Neuschloss-Knüsli Kornél írt alá. Az állatkert területének átalakításánál a vasút közelsége is jelentős műszaki problémát jelentett. A tervezés során a terepalakítás és a növényzet segítségével igyekeztek csökkenteni a vasút felől érkező füst és korom hatását.

Az 1908-as előkészítés során a budapesti szakemberek külföldi állatkerteket tanulmányoztak. Végh Gyula építésvezető mérnökként vett részt a tanulmányúton Kós Károly és Zrumeczky Dezső társaságában. A tanulmányút során többek között a modern állatkert-tervezés alapelveit, az állatok elhelyezését, a kifutók kialakítását, az építőanyagokat és az építési módszereket vizsgálták. A hamburgi Hagenbeck Állatpark műsziklái később a budapesti műsziklák egyik fontos előképévé váltak. A Fővárosi Állat- és Növénykert történeti összefoglalója szerint a mesterséges sziklák eredeti ötlete nem Carl Hagenbecktől, hanem a svájci Urs Eggenschwyler szobrásztól származott.

A Nagyszikla és a Kisszikla

thumb|Nagyszikla thumb|Kisszikla

Az 1909-ben kezdődő építkezés egyik legnagyobb műszaki feladata a két mesterséges szikla, a Nagyszikla és a Kisszikla megépítése volt. A műsziklák vasbeton szerkezetét Végh Gyula tervezte, míg a sziklafelszín megformálásában Benke Gyula szobrászművész vett részt. A Fővárosi Állat- és Növénykert jelenlegi történeti ismertetése szerint a Nagyszikla 1909 és 1912 között épült, 34 méteres magasságával pedig elkészültekor Pest egyik legmagasabb építményének számított. Vasbeton vázára betonkéreg került, a természetes szikla hatását pedig részletesen kidolgozott felületképzéssel hozták létre. A Nagyszikla belsejében eredetileg víztornyot alakítottak ki. A víztorony mérete részben meghatározta a szikla magasságát. A Nagyszikla mintájául az erdélyi, illetve székelyföldi Egyeskő szolgált. A műsziklák kialakításánál a hamburgi Hagenbeck Állatparkban alkalmazott, természetes tájképet utánzó állatbemutatási elveket is figyelembe vették. A budapesti változatnál a szikla körül szárazárkokkal elválasztott kifutókat alakítottak ki, és a sziklán a látogatók számára járható utak is készültek. A korabeli megoldás egyik különlegessége az volt, hogy a szikla nem pusztán állatkifutók háttérfala, hanem önálló látogatói élmény is lett. A hegyen vezető utakról kilátás nyílt a Városligetre és Budapest környékére.

A Kisszikla vasbeton szerkezetét szintén Végh Gyula tervezte. A műemléki dokumentáció a Kisszikla esetében Végh Gyulát szerkezettervezőként, Benke Gyulát a makett készítőjeként, Pohl Györgyöt pedig kivitelezőként nevezi meg. Egy 2026-os összefoglaló szerint a Nagyszikla 34 méter, a Kisszikla pedig 22 méter magas.

A Kisszikla környezetében kialakított sarkvidéki bemutató terveiben is szerepet kapott Végh Gyula. A későbbi ismertetés szerint a megoldást Végh Gyula székesfővárosi mérnök és Benke Gyula szobrászművész készítette Lendl Adolf zoológiai útmutatásai alapján.

Pálmaház

A Pálmaház az 1909–1912 közötti újjáépítés részeként készült el. A Fővárosi Állat- és Növénykert történeti összefoglalója szerint a Pálmaház terveit Végh Gyula fővárosi mérnök készítette Räde Károllyal és Ilsemann Keresztéllyel együttműködésben. A Pálmaház központi csarnokból, hat oldalszárnyból és fedett kávézóból állt. Az alagsorban tengeri és édesvízi akváriumot alakítottak ki. A Lechner Tudásközpont szerint a Pálmaház műszaki szerkezetének kialakítása Végh Gyula munkájához kapcsolódott, míg a botanikai és kertészeti terveket Räde Károly és Ilsemann Keresztély készítette. Egy 2016-os budapesti várostörténeti folyóirat szintén Räde Károly, Ilsemann Keresztély és Végh Gyula koncepciójához kapcsolja a Pálmaházat.

Egy régebbi állatkerti összefoglaló szerint Végh Gyula készítette a Pálmaház alagsorában kialakított akvárium terveit is, Lendl Adolf iránymutatása alapján. Az akvárium konkrét tervezői szerepét ezért célszerű másodlagos forrásként kezelni, miközben a Pálmaház teljes tervének Véghhez kötése több, egymástól független forrásban is megjelenik.

Egyéb állatkerti épületek thumb|Volt Gazdasági épület

Végh Gyula terveihez nemcsak reprezentatív építmények kapcsolódnak. Egy műemléki dokumentáció szerint az Állatkert gazdasági udvara és szolgálati épülete is Végh tervei szerint épült. Egy 2017-es építőipari szakmai beszámoló szintén az egykori gazdasági udvar szolgálati épületét (ma: Holnemvolt Vár) Végh Gyula tervéhez kapcsolja.

A gazdasági épület szomszédságában lévő kisebb épületet (mai nevén Sünispotály)https://index.hu/techtud/2019/01/27/sunispotaly_allatmentes_vedett_allatok_budapesti_allatkert/ 1908-ban építették szintén Végh Gyula székesfővárosi mérnök tervei szerint. Eredetileg kocsiszínként szolgált, és az állatkerti gazdasági udvar része volt.

Ő tervezte 1914-ben a Zebraistállót, amely napjainkra átalakítva A Fővárosi Állat- és Növénykert Mérgesházaként funkcionál.Kós Károly világa 1907-1914, 134. o. Egy időjelző házikót is az ő neve alatt tartottak nyilván.

Az általa vezetett állatkerti iroda 1914-ig működött.

Későbbi fővárosi pályája

Az állatkerti újjáépítés után Végh Gyula továbbra is a fővárosi műszaki igazgatásban dolgozott. Egy 1918-as Budai Napló-közlés szerint Végh ekkor már műszaki tanácsos volt. A budapesti muzulmán közösség számára tervezett mecset ügyében a tanács őt bízta meg a tervek kidolgozásával. 1925-ben az Állatkert saját kiadványa szerint már műszaki főtanácsosként vezette az állatkerti tatarozási munkákat. Az 1925-ös közlemény szerint Végh Gyula műszaki főtanácsos vezetése alatt, Katzer József építészmérnök tervei szerint kezdték meg többek között a ma már nem létező Struccház átalakítását.

Budapest XIV. kerületében, a Gyarmat utca 7/B alatt található, 32277 helyrajzi számú villa a fővárosi védett építészeti értékek jegyzékében „Végh Gyula, 1910 körül” megjelöléssel szerepel. Egy zuglói örökségvédelmi dokumentáció ugyanezt az adatot közli: Gyarmat utca 7/B, 32277 helyrajzi szám, villa, tervező: Végh Gyula, 1910 körül.

Az 1942-es, a lágymányosi Nemzeti Stadion és Nemzetközi Vásár elhelyezésére kiírt városrendezési tervpályázat résztvevői között a szakirodalom egy Végh Gyula (1872–?) nevű építészt sorol fel.

Végh Gyula Péter 1957-ben hunyt el 85 éves korában végelgyengülésben. Az Esti Hírlap így emlékezett meg róla:https://adt.arcanum.com/hu/view/EstiHirlap_1957_08/?query=%22V%C3%A9gh+Gyula%22&pg=39&layout=s

„Végh Gyula okl.[okleveles] építészmérnök, ny.[nyugalmazott] szkfv.[székesfővárosi] műszaki főtanácsos, a BUVATI tervezője. 86 éves korában, több mint 80 évi fáradhatatlan munka után elhunyt. Temetése 1957. aug. 8-án, fél 3 órakor lesz az óbudai temető halottasházából.”

Családja Felesége Schőn Gizella Anna (1872–1935), fia Végh Pál (1906–1974) belgyógyász.

Ismert műveinek listája

1908: Gazdasági udvar és szolgálati épület (ma: Holnemvolt Vár), Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, Városliget. 1908: Kocsiszín (ma: Sünispotály), Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, Városliget. 1908–1909: Terepalakítási, rendezési és úthálózati terv, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, Városliget. 1909–1912: Nagyszikla, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, Városliget. 1909–1912: Kisszikla, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, Városliget. 1909–1912: Pálmaház, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, Városliget. 1909–1912: Sarkvidéki panoráma, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, Városliget. 1909–1912: Időjelző Házikó, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, Városliget. 1914: Zebraistálló, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, Városliget. (jelentősen átalakítva ma: a Fővárosi Állat- és Növénykert Mérgesháza) 1910 körül: Villa, Gyarmat utca 7/B, Budapest XIV. kerület.

Jegyzetek

Források

Perczel Olivér: A budapesti Állatkert építésének története. In: Tanulmányok Budapest Múltjából, 38. kötet, 2013. Budapest Főváros Levéltára: Kós Károly Virtuális Archívum – Budapest Főváros Állat- és Növénykertje. Fővárosi Állat- és Növénykert: Az Állatkert története. Fővárosi Állat- és Növénykert: A Nagyszikla / Varázshegy 113 éve. Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.: Fővárosi Állat- és Növénykert – műemléki értékvizsgálat. Lechner Tudásközpont: Csupasz acélváztól a virágzó trópusokig. Országépítő, 2001/4. Tanulmányok Budapest Múltjából, 26. kötet – a Nemzeti Stadion 1942-es tervpályázata. Fabó Beáta – Anthony Gall: Kós Károly világa 1907–1914. Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem, Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 2014, Hanga Zoltán: Állatkerti műemlékek, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 2012,

Kapcsolódó szócikkek A Fővárosi Állat- és Növénykert épületeinek listája

Kategória:Magyar mérnökök Kategória:Magyar építészek Kategória:Fővárosi Állat- és Növénykert Kategória:1872-ben született személyek Kategória:1957-ben elhunyt személyek