Antoine Fauchery (Párizs, 1823. november 15. – Jokohama, 1861. április 27.) francia utazó, fotográfus, író.
Élete
Antoine Julien Fauchery Párizsban született Julien Fauchery kereskedő és felesége, Sophie Gilberte Soré második gyermekeként. Festészetet tanult, de építészként, fametszőként és végül újságíróként is tevékenykedett. Egy véletlen találkozás Théodore de Banville költővel számos ismert párizsi íróhoz juttatta el Fauchery-t, akik közül Charles Baudelaire a leghíresebb.
Fauchery a Le Corsaire című újságnak írt. Számos röpiratot is megfogalmazott. Ő szolgált Henri Murger Marcel festő karakterének modelljeként a Murger Scènes de la Vie de Bohème című regényben, amely alapul szolgált Giacomo Puccini Bohémélet című operájához írt librettóhoz.
Fauchery barátságot kötött a jelentős francia fotográfiai úttörőivel, például Nadar-ral (Gaspard-Félix Tournachon).
Az 1848-as forradalmi évben Nadar és Fauchery csatlakozott egy francia és lengyel emigránsokból álló csoporthoz, akik az akkoriban felosztott Lengyelország felé indultak, abban a reményben, hogy elvezetik az országot a szabadsághoz. Ez a kísérlet kudarcot vallott. Ezen események következtében Faucheryt rövid időre Magdeburgba internálták.
Miután értesült az ausztráliai aranyfelfedezésekről, Fauchery 1852-ben Londonból az ausztráliai déli parton fekvő Port Phillipbe utazott. Egy 15 levélből álló sorozatában írta le hosszú útját Melbourne-be. A levelek a párizsi Le Moniteur Universel újságban jelentek meg. Ugyanabban az évben Lettres d’un Mineur en Australie (Egy bányász levelei Ausztráliából) című könyvben publikálták. Bár Fauchery egyszer csak talált egy majdnem négy uncia (60 gramm) súlyú aranyrögöt, vagyis nem volt túl sikeres aranyásó. Egy idő után visszatért Melbourne-be, ahol megnyitotta a Café Estaminet Français-t, amely találkozóhellyé vált a nem brit bevándorlók számára.
Négy év ausztráliai tartózkodás után Fauchery 1856-ban hajózott vissza Melbourne-ből Londonba. Ezen a visszaúton a párizsi Théodore Barrière-rel közösen írt „Calino, műhelyvezető” című darabot sikeresen mutatták be a Théâtre du Vaudeville-ben. Szintén 1856-ban jelent meg Fauchery „Lázár feltámadása” című, levélformában írt színdarabjuk. Fauchery szerzőtársa Henri Murger volt.
Fauchery hivatalos akkreditációt és kormányzati támogatást kapott a francia kulturális minisztériumtól, hogy ismét Ausztráliába, valamint Indiába és Kínába utazhasson, és cikkekben és fényképekben számoljon be tapasztalatairól.
1857-ben Fauchery és felesége megérkezett Melbourne-be. Ott Fauchery fényképészeti stúdiót nyitott. Kezdetben a Párizsból hozott fényképeit árulta és portrékat készített. A Viktoriánus Ipari Társaság fényképeit kiállította és aranyéremmel jutalmazta.
Nem sokkal ezután szakmai együttműködésbe kezdett Richard Daintree brit geológussal és fotóssal. Együtt nyitottak egy fotóműtermet Melbourne-ben. 1858-ban jelent meg fotóalbumuk, amely ausztrál hírességek és őslakosok portréit, aranybányákról készült fényképeket, valamint építészeti és tájképeket tartalmazott.
1859. elején indult Melbourne-ből Manilába ment. A második ópiumháborúban (1856–1860) a francia expedíciós erőket kísérte haditudósítóként és hivatalos fényképészként. Az ópiumháborúból származó fényképeinek holléte ismeretlen.
Fauchery 15 levélből álló sorozatot írt Kínából, amelyet 1861-ben publikáltak.
1861. január 12-én Sanghajból Jokohamába utazott. Három hónappal érkezése után, 1861. április 27-én, 37 éves korában meghalt vérhasban. A Jokohamai Külföldi Általános Temetőben temették el.
Jack Cato szaktörténész „Ausztrália, a fényképezőgépének története” című művében megfejtette, mit jelent az egyik albumban a félrevezető „sztereomonoszkóp” kifejezés: ezek nem sztereogramok voltak, hanem Petvzal-objektívvel készültek, amely éles fókuszt adott a témának, és szórt fényt a háttérnek. Fauchery városképei mindenhol élesek voltak.
Képek
Jegyzetek
Források https://adb.anu.edu.au/biography/fauchery-antoine-julien-3504 https://www.slv.vic.gov.au/antoine-fauchery
Kategória:Francia fotográfusok Kategória:1823-ban született személyek Kategória:1861-ben elhunyt személyek