Fogalma és fontossága A légi közlekedésben a magasság a repülőgép függőleges távolsága a földfelület meghatározott pontjához, vagy síkjához viszonyítva.

Kritikus adat, ez határozza meg a légijármű térbeli helyzetét és ez alapján lehet végrehajtani a biztonságos elkülönítést a tereptől, természetes és mesterséges akadályoktól, más légijárművektől. Különösen fontos adat fel- és leszálláskor, alacsony mértékű látástávolság esetén, felhőben történő repülés, illetve éjszakai és vízfelszín feletti repülés során. Légiforgalmi irányítás szempontjából is kiemelkedően fontos adat, mivel a légiforgalmi irányítók által alkalmazott repülési szintek és elkülönítési eljárások rendszere csak akkor működik biztonságosan, ha egyértelmű és pontos adatok állnak a rendelkezésükre.

Ehhez meg kell tudni különböztetni a különböző magassági fajtákat (QNH, QFE, QNE)

Magasságok fajtái

Elevation - ELEV A földfelület egy adott pontjának magassága közepes tengerszinthez viszonyítva. Nem mozgó légijárműre, hanem a domborzatra, futópályára vagy műtárgyra vonatkozó geodéziai jellegű alapadat. Above Mean Sea Level (AMSL).

Ezt Magyarországon a Balti-tengerhez viszonyítjuk.

Above Ground Level - AGL A repülőgép pillanatnyi függőleges távolsága a földfelület valamely pontjától, a repülőgép tényleges magassága. Megkapjuk, ha az AMSL magasságból kivonjuk (vagy hozzáadjuk) a tereppont tengerszint feletti magasságát.

Tehát: AGL = AMSL - (+/- ELEV)

Barometric Pressure Altitude - BPA Légnyomási vagy barometrikus magasságról beszélünk, ha a repülőgép magasságát valamely légnyomási szinttől határozzuk meg. Nemzetközi szabványos légkör (International Standard Atmosphere - ISA) tengerszinti nyomására állítva 1013,25 hPa értéket mutat.

Nem valós geometriai magasságról van szó, hanem a szabványos felülettől mért relatív szintről, mely a repülési szinteknek is az alapja.

Density Altitude - DA Légsűrűségi magasságról van szó, ha a repülőgép magasságát az adott magasságban mért tényleges sűrűségnek megfelelő NEL (Nemzetközi Egyezményes Légkör) szerinti magassággal határozzuk meg, ahhoz viszonyítjuk. A levegő sűrűsége megegyezik a mérési helyen tapasztalható tényleges sűrűséggel.

Kritikus teljesítménytényező egyben, mivel a meleg, ezáltal ritkább levegő rontja a hajtóművek tolóerejét, növeli a felszállási úthosszt és csökkenti a felhajtóerőt.

QNH - Altitude Közepes tengerszintre (AMSL) átszámított légnyomás a repülőtéren. Az állóhelyen álló repülőgép műszeri a repülőtér tengerszint feletti magasságát fogják jelezni (Elevation).

QFE - Height A repülőtér referenciapontjában mért helyi légnyomás. Az futópályán álló repülőgép műszerei pontosan nullát fognak mutatni.

QNE - Flight level Szabványos légköri alapnyomás, azaz 1013,25 hPa (vagy 29,92 inHg) beállítása a magasságmérőn. Így repülés közben a repülés során mért nyomásértékek alapján számítható ki az adott magasság.

Barometrikus magasságmérés A légköri nyomás magassággal történő csökkenésének elvén alapul. A repülőgép sárkányszerkezetén elhelyezett statikus nyílásokon érkező nyomást egy hermetikusan zárt házban lévő aneroid szelencéhez vezeti. Ez a külső nyomás változásának hatására kitágul vagy összehúzódik, ezt az elmozdulást pedig egy finom áttételi mechanizmus vagy elektronikus nyomástávadó átalakítja egy skálán leolvasható magassági értékké.

A légiközlekedésben folyamatosan, a gurulástól az utazómagasságig folyamatosan használják, mivel az egységes nyomásbeállításokkal biztosítja a repülőgépek közötti biztonságos függőleges elkülönítést.

Egyik fő hibája a légnyomás eltéréséből adódik, mikor például egy időjárási front miatt megváltozik, ingadozik a légnyomás egyes területeken. Ebből következtetve egy másik fő hibája a műszernek, a hőmérséklet eltéréséből adódik. A különböző hőmérsékleti gradiensek mentén különböző légnyomási értékek lesznek megfigyelhetőek, amely azt a eredményezi, hogy a műszer szerint a repülőgép 5000 láb magasan van, ez viszont a valóságban jelentősen kisebb.

Átváltási magasság (Transition Altitude) alatt a barometrikus magasságmérő nyomásskáláját a repülőtér QNH értékére kell beállítani. Az átváltási magasság 10000 láb (3050 m) magasságban van meghatározva.

Rádiómagasságmérő A rádiómagasság az a magasság mely nagy pontossággal megfelel a légijármű terep feletti magasságának. Irányított rádióhullámokat bocsát ki a felszín felé, majd érzékeli és feldolgozza a talajról visszaverődő jeleket. A frekvenciamoduláció és fénysebesség ismeretében pontosan kiszámítja a távolságot.

Feladata a precíziós megközelítés során a repülőgépvezető tájékoztatása a magasságértékekről. Emellett biztosítja a földközelség-jelző berendezés (GPWS) számára a megfelelő magassági jelet. Teljesen automatikus leszállásnál a repülőgép vezérlése a földetérés előtti pillanatokban.

Egyik fő hibája, hogy csak a repülőgép alatti közvetlen terep feletti magasság jelzésére alkalmas, így a hirtelen domborzati törések, a felszín változó visszaverődései következtében mutatója ugrál, megbízhatatlanná válik. Másik fő hibája, hogy nagyobb bedöntés, bólintás esetén hibás magasságot jelez ki, ezért ilyenkor használata nem ajánlott.

Elsődleges forrásként indokolt alkalmazni terepkövető repüléseknél, illetve megközelítés során az elhatározási magasság (Decision Height) pontos betartásához.

Műholdas magasságmérés GPS (Global Positioning System), azaz globális helymeghatározó rendszer alapú magasságmérés. A Föld körül keringő navigációs műholdak pontos pályaadatai és atomóráihoz szinkronizált rádiójelek futási idejének mérésén alapul. Földi helymeghatározáshoz legalább 3, háromdimenziós meghatározáshoz legalább 4 műhold jele szükséges, viszont útvonal, így magasság meghatározásához még további 2 műhold jelére van szükség. Előnye, hogy a műholdak elhelyezkedésének nagy magassága miatt mérési határa igen magas.

Főként pilóta nélküli repülésben alkalmazzák útvonal tájékozódáshoz, valamint függőleges vezetésű megközelítésekhez. Önállóan a légiforgalmi elkülönítésre a barometrikus rendszert nem válthatja fel.

Hátránya a magas mérési határából adódik, mivel kevés ideig látható az összes szükséges műhold, így a kiszámított magassági érték hibája túl nagy és ingadozó lesz.

Összefoglaló +Módszer/ eszközMérési elvReferenciaTipikus alkalmazásFő korlátBarometrikus magasságmérőStatikus légnyomás méréseBeállított nyomásreferenciaTeljes repülés soránLégnyomás- és hőmérsékletfüggésRádiómagasságmérőRádiójel visszaverődési idejeAlatta lévő felszínMegközelítés, leszállás, földközeli repülésKorlátozott mérési tartományGPS Műholdjelekből számított térbeli helyzetGeodéziai referenciaNavigáció, ellenőrző adatBarometrikus magasságtól eltérő referencia

Források

__LEGYENTARTALOMJEGYZÉK__