Florian Bellanger (született 1968. április 20-án) francia cukrász, korábban a híres párizsi cukrászda és édességüzlet, a Fauchon vezető cukrásza volt. Állandó zsűritag a Food Network Cupcake Wars című versenysorozatában, amelyben eddig több mint kilenc évadban és 135 epizódban szerepelt.
Korai pályafutása
Bellanger Párizsban nőtt fel, és szabad délutánjainak nagy részét családja számára való sütéssel töltötte. Gyermekkori csokoládéallergiája azonban hat éven át megakadályozta abban, hogy édességeket és desszerteket élvezzen, ami átmenetileg visszavetette sütés iránti vágyát. 15 éves korában Bellanger jelentkezett Párizs egyik rangos cukrásziskolájába, az École de Paris des Métiers de la Table-ba („párizsi étkezési szakmák iskolája”), de elutasították, mivel egy évvel túl fiatal volt. 1986-ban cukrászati szakirányon végzett, valamint csokoládé- és fagylaltkészítésre specializálódott; ma már azt mondja, hogy a csokoládé a kedvenc alapanyaga, és csodálja sokoldalúságát, amely szerinte „szórakoztató”, és valami, amit az emberek „magától értetődőnek vesznek”.
Saját vállalkozásának megalapítása előtt Bellanger a Fauchon vezető cukrásza volt, és további 24 cukrászt irányított annak New Yorki Tea Salon nevű zászlóshajó üzletében, amely egy „legendás francia ínyencbirodalom” volt sütemények, kekszek, fagylaltok és sorbet-k terén. Itt vált ismertté arról, hogy a hagyományos ízvilág keretein kívül eső, ötletes ízkombinációkat alkotott, például narancshéjjal vagy maracujával ízesített éclair-eket, illetve kókuszos süteményt málnás pillecukorral, Toulouse-i ibolyafagylaltot és málnás-chilis sorbet-t. 1991 és 1994 között a híres francia cukrász, Pierre Hermé irányítása alatt dolgozott, majd 1994 és 1996 között a Fauchon Katarban található zászlóshajó üzletének vezető cukrásza volt.
Bellanger 1996 és 2001 között a világhírű, három Michelin-csillagos Le Bernardin étterem cukrásza volt, ahol desszertjeit Ruth Reichl, a The New York Times munkatársa „könnyednek és álomszerűnek” írta le.
Szakmai pályafutása
Bellanger jelenleg a Mad Mac NYC séfje és tulajdonosa, amely „az autentikus francia macaronok és Madeleines” készítője; ez egy elismert francia keksz- és cukrászati vállalkozás, amelynek finanszírozásában 2006-ban vett részt. A Mad Mac a kiskereskedelmi, vendéglátóipari és szállodaipari ágazatokat szolgálja ki, és a macaronipar minőségének és innovációjának egyik vezető vállalataként ismerték el.
Bellanger a City Harvest Élelmiszerügyi Tanácsának tagja, valamint vendégséf a Manhattanben, New Yorkban található Francia Kulináris Intézetben. Szabadidejét olyan jótékonysági szervezetek támogatására is fordítja, mint a C-CAP Careers Through Culinary Arts Program C-CAP Home, a Wolfgang Puck Charity és a Jean-Louis Palladin Alapítvány.
Elismerések
Bellangert 2003-ban és 2004-ben a Pastry Art & Design magazin az Egyesült Államok 10 legjobb cukrásza közé választotta. 2000-ben és 2001-ben a James Beard Alapítvány a „Kiemelkedő cukrász” díjra jelölte Bellangert.
Emellett ő az elnöke az Egyesült Államok minden februárban New Yorkban megrendezett cukrászati versenye zsűrijének, és számos televíziós csatornán szerepelt, többek között a CNN-en, az NBC-n, a Food Networkön és a Martha Stewart Livingben. Bellanger cukrászati alkotásai és desszertjei számos magazinban és kiadványban kaptak figyelmet, többek között a House Beautiful, a Martha Stewart Weddings, a Forbes, a Brides, a Modern Bride, a GQ magazin, a Time Out magazin, a People, a The New York Times, az InStyle magazin, a Pastry Art & Design, a Food Arts, a Chocolatier magazin, a The Nibble, a Delta Sky magazin és a New York magazin, valamint a PastryScoop.com.
Díjak
James Beard Alapítvány „Az év kiemelkedő cukrásza” – jelölés, 2000 és 2001 Az Egyesült Államok 10 legjobb cukrásza – 2003 és 2004 (Pastry Art and Design magazin) Életműdíj – Egyesült Államok Cukrászati Versenye, 2013 Hírességek Csarnokának tagja – Dessert Professional magazin, 2013 Chevalier de l'Ordre du Merite Agricole (francia kormány)
Jegyzetek
Kategória:Cukrászok Kategória:1968-ban született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Franciák