A Magyar Tájdíj a magyarországi tájvédelem, tájkezelés és tájtervezés területén megvalósított kiemelkedő programokat elismerő országos díj. A díjat helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások és civil szervezetek nyerhetik el olyan programokkal, amelyek a természeti és táji örökség megőrzéséhez, kezeléséhez vagy fejlesztéséhez, valamint az ehhez kapcsolódó oktatáshoz és szemléletformáláshoz kiemelkedően járulnak hozzá.
A Magyar Tájdíj az Európa Tanács Táj Díja mintájára létrehozott nemzeti elismerés. A magyar pályázati rendszer egyik célja egyben annak a programnak a kiválasztása, amely Magyarországot képviselheti az európai szintű tájdíjpályázaton. A díj ezért nem valamely táj szépségét vagy természeti értékét önmagában jutalmazza, hanem olyan megvalósult programokat, amelyek egy táj védelmében, kezelésében vagy tervezésében tartós, közösségi és más térségek számára is példamutató eredményeket értek el.
Nemzetközi háttere A Magyar Tájdíj nemzetközi hátterét a 2000. október 20-án Firenzében elfogadott Európai Táj Egyezmény adja. Magyarország az egyezményt a 2007. évi CXI. törvénnyel hirdette ki, és az Magyarország tekintetében 2008. február 1-jén lépett hatályba.
Az egyezmény a tájat az ember által érzékelt olyan területként értelmezi, amelynek jellege természeti tényezők és emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként alakult ki. Hatálya nem kizárólag a különlegesen értékes vagy védett területekre terjed ki, hanem a vidéki, városi, városkörnyéki, mindennapi és leromlott tájakra is. Az egyezményhez kapcsolódó Európa Tanács Táj Díja olyan helyi és regionális önkormányzatoknak, valamint nem kormányzati szervezeteknek adható, amelyek a táj védelmében, kezelésében vagy tervezésében tartósan hatékony és más térségek számára is példamutató tevékenységet valósítottak meg.
Magyarország az európai díjhoz kapcsolódó nemzeti kiválasztási pályázatokat már a Magyar Tájdíj hivatalos létrehozása előtt megszervezte. Az első magyar kiválasztási fordulóra 2008-ban, a következőre 2010-ben került sor. A nemzeti fordulót 2012-től rendezték meg Magyar Tájdíj néven, és ekkor alakult ki a díj önálló hazai szabályozása.
Jelenlegi szabályozása A Magyar Tájdíj jelenlegi alapvető szabályait az agrárminiszter által kitűzhető díjakkal kapcsolatos minisztériumi feladatokról szóló 3/2021. (II. 26.) AM utasítás tartalmazza. A szabályozás szerint az Agrárminisztérium kétévente hirdet nyilvános pályázatot a Magyar Tájdíj elnyerésére. A pályázatok benyújtása folyamatos, a díjat pedig kétévente egy alkalommal, az október 20-i Táj Nemzetközi Napjához kapcsolódóan lehet elnyerni.
A díjat helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás vagy civil szervezet nyerheti el. A pályázó programjának a természeti és táji örökség megőrzéséhez, kezeléséhez vagy fejlesztéséhez kell kapcsolódnia, továbbá oktatási vagy szemléletformálási elemet is tartalmaznia kell. A programnak meg kell felelnie a fenntartható területi fejlődés elveinek, példamutató gyakorlati tevékenységet kell megvalósítania a táj tervezése, kezelése vagy védelme terén, valamint kiemelkedő jelentőségű szemléletformáló eredményt kell felmutatnia.
A tájvédelmi vagy tájfejlesztési programot közösen megvalósító szervezetek a díjat együttesen is elnyerhetik. Országhatáron átnyúló tájvédelmi, tájkezelési vagy tájtervezési program esetében a magyarországi önkormányzatok, önkormányzati társulások és civil szervezetek pályázhatnak. Gazdasági szervezet önálló pályázóként nem szerepel a jogosultak között, ugyanakkor az állami természetvédelmi tájékoztató szerint közreműködő vagy finanszírozó partnerként részt vehet egy pályázati programban.
Ugyanarra a programra a díj főszabály szerint csak egyszer nyerhető el. A bírálatot követő öt év elteltével a program továbbfejlesztett változata ismét díjazható, ha a fejlesztés önállóan is elismerésre érdemes eredményhez vezet. A pályázatokat az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Munkacsoport vizsgálja és értékeli, majd a minisztérium tájvédelemért felelős szervezeti egysége tesz javaslatot a díj odaítélésére.
A díjazott az elismerést igazoló oklevelet és bronz emléktáblát kap. A jelenlegi szabályozás szerint a tábla 30 × 42 centiméter méretű, és az Európai Táj Egyezmény emblémája, a magyar állami természetvédelem kócsagos emblémája, valamint egy jellegzetes magyar táj stilizált ábrázolása díszíti.
A szabályozás változása A Magyar Tájdíj alapvető szakmai feltételei a díj 2012-es intézményesítése óta nagyrészt változatlanok maradtak. Már a 2012-es szabályozás is helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások és társadalmi szervezetek számára tette lehetővé a pályázást, és előírta a fenntartható területi fejlődés elveinek követését, a példamutató tájvédelmi vagy tájkezelési gyakorlatot, valamint a természeti és táji örökség iránti fogékonyság növelését.
A részletszabályok ugyanakkor módosultak. A 2012-es szabályozás szerint a díjat az európai díjjal azonos évben, a Föld napjához, április 22-éhez kapcsolódóan adták át, míg a 2021-es szabályozás már az október 20-i Táj Nemzetközi Napját jelöli meg. Az emléktábla anyaga a korábbi szabályozásban réz, a jelenlegi szabályozásban bronz, és a tábla grafikai elemei is részletesebben meghatározottak.
A pályázat szakmai feltételei A magyar állami természetvédelem hivatalos tájékoztatója öt fő szakmai követelménycsoportot emel ki. A fenntartható területi fejlődés szempontjából a programnak mérhető módon hozzá kell járulnia a táj védelméhez, kezeléséhez vagy tervezéséhez, összhangban kell állnia a táji, természeti és kulturális adottságokkal, valamint a környezetvédelmi és területfejlesztési szabályozással. Előnyt jelent a káros folyamatok mérséklése, a tájkarakter megőrzése vagy kedvező irányú változtatása.
A példamutatás követelménye azt jelenti, hogy a megvalósult programnak más közösségek számára is alkalmazható, eredményes és hosszú távon fenntartható gyakorlati mintát kell mutatnia. A közösségi részvételnél vizsgálják a lakosság, a helyi és térségi szervezetek, valamint más érintettek bevonását. A szemléletformálás területén a táji értékek megismertetését szolgáló kiadványok, rendezvények, oktatási programok és tájékoztató eszközök szerepe értékelhető.
A komplexitás követelménye szerint előnyt élveznek azok a programok, amelyek a tájat nem elszigetelt természeti objektumok halmazaként, hanem társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti kapcsolatrendszerként kezelik. Az értékelés során ezért a táj és az ember kapcsolatának hosszú távú egyensúlya és az egyes beavatkozások együttes hatása is vizsgálandó.
A 2022-es pályázati ciklus részletszabályai A kormányzati dokumentumtárban közzétett részletes pályázati dokumentáció a 2022-es Magyar Tájdíj elnyerésére és Magyarország 2023-as európai tájdíjpályázati jelöltjének kiválasztására vonatkozott. A felhívás szerint csak olyan program volt befogadható, amelynek egésze vagy valamely szakasza legalább három éve dokumentált módon befejeződött, és eredményei az érintett lakosság számára hozzáférhetők voltak.
A 2022-es ciklusban a pályázati anyaghoz 8–20 fényképből álló dokumentációt és a program által érintett területet bemutató áttekintő térképet is csatolni kellett. A részletes bírálati rendszer összesen 100 pontot tartalmazott, amelyből 30 pontot a fenntartható területi fejlődés, 10 pontot a példamutatás, 20 pontot a közösségi részvétel, 20 pontot az oktatás és szemléletformálás, 20 pontot pedig a komplexitás tett ki.
Értékelési terület Maximális pontszám a 2022-es ciklusban Fenntartható területi fejlődés 30 Példamutatás 10 Közösségi részvétel 20 Oktatás, képzés, ismeretterjesztés és szemléletformálás 20 Komplexitás 20 Összesen 100
A fenti formai és pontozási követelmények a 2022-es pályázati dokumentációhoz kapcsolódnak. A Magyar Tájdíj általános jogosultsági és szakmai feltételeit továbbra is a 3/2021. (II. 26.) AM utasítás határozza meg, míg az egyes pályázati ciklusok részletes eljárási és formai követelményeit az adott pályázati kiírás rögzíti.
Előzményei A Magyar Tájdíj 2012-es létrehozását megelőzően Magyarország nemzeti kiválasztási pályázatokkal választotta ki az Európa Tanács Táj Díjára felterjesztendő programot. A 2008-as első nemzeti pályázatra öt pályamű érkezett, és első helyen a Zámolyi-medence komplex táj- és természetgazdálkodási programja végzett. A program a vizes élőhelyek megőrzését, a biodiverzitás növelését, a természetvédelmi célú legeltetést, az épített örökség helyreállítását és a környezeti szemléletformálást kapcsolta össze.
A 2010-es nemzeti kiválasztási pályázatot a Bükkalja kiemelkedő természeti és kultúrtörténeti értékeinek megőrzését célzó program nyerte. A program középpontjában a kaptárkövek és más kőemlékek védelme, az idegenhonos növényzet visszaszorítása, tanösvények és tematikus utak kialakítása, valamint a táji örökség fenntartható turisztikai bemutatása állt.
Díjazott programok A hivatalos eredményközlés szerint a Magyar Tájdíj 2012-es, 2015-ös, 2017-es és 2019-es ciklusainak első helyezett programjai földrajzilag és tematikailag eltérő példákat képviseltek. A díjazottak között vízgyűjtő- és tájrehabilitáció, határon átnyúló táji együttműködés, falusi tájgazdálkodás és zalai szőlőhegyi tájrevitalizáció egyaránt szerepelt.
Év Díjazott program Fő térség 2012 Tájvédelem és tájgazdálkodás a Gerecse Natúrparkban és az Által-ér völgyében Gerecse, Által-ér, Tata 2015 Mesés Hetés Zöldút – Mintaprogram az egyedi tájértékek kataszterezésére és tényleges védelmére, egy határon átívelő térségi zöldút létrehozásának keretében Hetés, magyar–szlovén határvidék 2017 Palócföld ősereje: Tájfejlesztési, közösségi mintaprogram az élhető faluért Mátraderecske, Mátra 2019 Tájrevitalizáció a Zala megyei Pogányváron Pogányvár, Zala vármegye
A 2012-es első helyezett program az Által-ér vízgyűjtőjén és a Gerecse térségében megvalósított hosszú távú tájrehabilitációt és fejlesztést mutatta be. A program vizes élőhelyek helyreállítását, tanösvények és helyi védett területek kialakítását, valamint a Tatai Öreg-tó környezetének természeti rehabilitációját is magában foglalta.
A 2015-ös Mesés Hetés program a történeti Hetés magyarországi és szlovéniai térségét egységes tájként kezelte. A helyi közösségek bevonásával táji értékeket mértek fel, tájsétákat szerveztek, és határon átnyúló zöldút létrehozásán dolgoztak. A program az Európa Tanács 2014–2015-ös tájdíjciklusában az európai díjat is elnyerte.
A 2017-es mátraderecskei program a tájfejlesztést, a helyi gazdálkodást és a közösségépítést kapcsolta össze. A program céljai között a hagyományos tájszerkezet helyreállítása, a kaszálás és legeltetés fenntartása, a helyi növénytermesztés támogatása, valamint a települési környezet állapotának javítása szerepelt.
A 2019-es Magyar Tájdíj első helyezettje Zalaszentmárton, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Dióskál, Kerecseny és Pacsa önkormányzatainak közös, Pogányvár térségét érintő programja volt. A program a hagyományos zalai szőlőhegyi táj örökségének megőrzésére, a felhagyott területek ismételt művelésbe vonására, a helyi tudás továbbadására és a települések közötti együttműködésre épült.
A program európai felterjesztése tágabb együttműködést mutatott be. Az Európa Tanács nyilvántartásában a hat magyarországi díjazott önkormányzat mellett Orosztony, Zalaszabar és Zalavár is a Pogányvári Tájkarta szellemében megvalósított tájrevitalizációs kezdeményezés résztvevőjeként szerepel. Az európai programot az Európa Tanács a Táj Díj Szövetségének példamutató kezdeményezései közé sorolta.
Jelenlegi helyzete A Magyar Tájdíj jogi és intézményi kerete továbbra is fennáll. A Nemzeti Jogszabálytárban közzétett 3/2021. (II. 26.) AM utasítás kétévente meghirdetendő díjként szabályozza, a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja pedig ma is működő tájvédelmi elismerésként ismerteti.