Az Adriai–Dunai Bank (horvátul: Jadransko-podunavska banka) a két világháború közötti [Jugoszláv Királyság] egyik jelentős kereskedelmi bankja volt. Az 1924-ben létrejött pénzintézet az ország kereskedelmi bankjai között ekkor a harmadik legnagyobb volt. A bankot 1945-ben felszámolták, még mielőtt a jugoszláv kereskedelmi bankrendszer többi jelentős intézményére is sor került volna.
Háttértörténet
Az Adriai Bank (horvátul: Jadranska banka) 1905-ben jött létre [Triesztben], amely ekkor még [Ausztria–Magyarország] része volt. Alapítói szlovén, horvát és szerb üzletemberek voltak.: 135 A pénzintézet rövid idő alatt több fiókot nyitott a [dalmáciai] tengerparton, és meghatározó szereplővé vált a térség bankpiacán.: 51
1911 és 1913 között a bank megszerezte a [Dubrovnikban] működő Horvát Hitelszövetkezeti Bankot (horvátul: Hrvatska vjeresijska banka, olaszul: Banca Croata di Credito in Ragusa), amelyet 1902-ben alapítottak. Ezen kívül átvette a [Ljubljanában] működő Kereskedelmi Bankot (horvátul: Trgovačka obrtna banka) is.
Külön a Dunai Részvénytársaság ( ) a zágrábi Szerb Bank alapította 1910-ben Belgrádban, mint a Szerb Királyságban működő leányvállalatát.
Az [első világháború] után a trieszti központú Adriai Bank olasz tulajdonba és irányítás alá került. Ugyanez történt a [Fiuméban], [Abbáziában] és [Zárában] működő érdekeltségeivel, valamint a [Bécsben] található fiókjával is, ahová a háború idején a központ egyes feladatait áthelyezték. A pénzintézet olasz bankként, Banca Adriatica néven működött tovább, azonban 1924-ben végül megszűnt. : 18
A megalakuló [Szerb–Horvát–Szlovén Királyság] területén maradt banki tevékenységeket kezdetben Ljubljanából irányították. Ezeket 1921-ben ugyanazok a részvényesek szervezték újjá Jadranska Banka a.d. néven, amelynek új székhelye Belgrád lett.: 173
Egyesülés és utóhatásai én a belgrádi székhelyű Adriatic Bank és a Duna-menti Részvénytársaság egyesült, és megalakította az Adriatic-Duna Bankot. Első elnöke Vladimir Matijević volt, aki egyben a zágrábi Szerb Bank vezetője is volt.
Ebben az időszakban a banknak [Bledben], [Cavtatban], [Celje], [Dubrovnikban], [Herceg Noviban], [Jelsán], [Korčulán], [Kotorban], [Kranjban], [Ljubljanában], [Mariborban], [Metkovićban], [Prevaljén], [Szarajevóban], [Splitben], [Šibenikben] és [Zágrábban] is működött fiókja.1
Az [1931-es európai bankválság] azonban súlyosan érintette a pénzintézetet, amely ennek következtében valamennyi fiókját bezárta a kotori kirendeltség kivételével.7: 51 A bank helyzete tovább romlott [Jugoszlávia 1941-es német invázióját] követően.: 109
Lásd még
Adriatica bank Banca dell'Adriatico Jugoszlávia bankjainak listája
Megjegyzések