Galway megye () megye az Ír-sziget középső nyugati részén, Írországban, Connacht tartományban.
Nevét a megyeszékhely Galway városról kapta.
Földrajz Területe 6148 km², ezzel az Ír Köztársaság második legnagyobb megyéje Cork után.
A megyében több korábbi eredetű hagyományos régió található. A fontosabbak: Iar Connacht ("Nyugat-Connacht") a megye és részben Mayo megye területein a Corrib-tótól nyugatra (ezen belül, a nyugati végeken Connemara), illetve északnyugaton "Joyce-ország". Délen fekszik a régi Aidhne királyság (a mai Kilmacduagh püspökségével megegyező területen). Uí Mhaine vagy Tír Maine foglalja el a megye keleti területeinek jó részét (és Roscommon megye déli részét is). Maigh Seola a Corrib-tó keleti oldalát foglalja el.
A megyéhez számos lakott és lakatlan sziget is tartozik, többek között az Oileáin Árann (Aran-szigetek) és az Inis Bó Fine (Inishbofin).
A Corrib-tó az Ír Köztársaság legnagyobb tava. A megye földrajzi jellegzetességei közé tartoznak a Na Beanna Beola (Tizenkét tű), a Na Sléibhte Mhám Toirc (Maumturk) hegységek és a Sliabh Echtghe (Slieve Aughty) alacsony hegyei.
Történelem Első lakosai mintegy 7000 évvel ezelőtt érkezhettek ide (erről a feltárt konyhai szemétdombok tanuskodnak).
A kora középkorban érkező keresztény térítők számos kolostort építettek a megyében.
A második athenryi csata 1316. augusztus 10-én, a mai Galway megyei Athenry mellett Feidhlimid mac Aedh , Connacht királya és szövetségesei csaptak össze a Richard de Bermingham és William Liath de Burgh vezette anglo-ír sereggel, részben Edward Bruce írországi hadjáratának összefüggésében. Az anglo-ír sereg döntő győzelmet aratott; Feidhlimid és számos gael főúr elesett. A vereség súlyosan meggyengítette az -dinasztia connachti hatalmát, és hozzájárult a tartomány további politikai széttagolódásához.
A megyét a 16. század végén alapították, már az angol megszállás idején.
Önkormányzat és közigazgatás
A megyei tanács összetétele: 300px|bélyegkép|középre| Fianna Fáil (15) Fine Gael (11) Sinn Féin (1) Republican Sinn Féin (1) független (10)
Népesség
Lakossága a külön megyei szintű közigazgatási egységet alkotó Galway várossal együtt 231 052, nélküle 159 052.
A megye nyugati részén több olyan terület van, ahol magas az ír nyelvet beszélők aránya.
Legnépesebb települések
SorszámTelepülésNépesség(2016-os népszámlálás) 1 Galway 2 Tuam 8 767 3 Ballinasloe 6 662 4 Loughrea 5 556 5 Oramnore 4 990 6 Athenry 4 445 7 Gort 2 994
Települések
Ahascragh Ardrahan Athenry Aughrim Aughrim Ballinasloe Ballyconneely Ballygar Ballymoe Ballynahinch Ballynahinch Barna Bealadangan Camus Camus An Cheathrú Rua (Carraroe) Castlegar Claregalway Clarinbridge Cleggan Clifden Clonbur Corr na Móna Corofin Casla Craughwell Dunmore Furbo Furbo Galway Glenamaddy Gort Headford Hollygrove Hollygrove Inveran Kilcolgan Kilconnell Kilkieran Killimor Kiltullagh Kilronan Kinvara Laurencetown Leenaun Lettercallow Letterfrack Lettermore Loughrea Maam Cross Maum Monivea Mountbellew Moycullen Muckanaghederdauhaulia Newbridge Oranmore Oughterard Portumna Recess CRecess Rosmuck Rossaveal Roundstone Roundstone Spiddal Tuam Turloughmore Woodford Woodford
Turizmus Galway nevezetességei: Wild Atlantic Way
Személyek Thomas Molloy
Jegyzetek
Külső hivatkozások A Galway Megyei Tanács honlapja Információs honlap turistáknak Galway térképe *FLIRT FM*, galwayi egyetemista rádiócsatorna Galwayi sport
Kategória:Írország közigazgatása