I. Bertold (vagy Rheinfeldeni Bertold; németül Berthold von Rheinfelden; kb. 1060 – 1090. május 18.) sváb herceg 1079-től haláláig.
Élete Bertold Rheinfeldeni Rudolf sváb herceg és német ellenkirály (1077 és 1079 között) legidősebb fiaként született. Anyjának kiléte vitatott; vagy Rudolf első feleségének (IV. Henrik császár nővérének, Matildának)Thiele, Genealogische Stammtafeln, table 21; Frommer, Die Salier und das Herzogtum Schwaben, p. 114. vagy a másodiknak, (Savoyai Adelheidnek; ebben az esetben 1062 után kellett születnie)Zettler, Geschichte des Herzogtums Schwaben, p. 177; Herding, 'Berthold von Rheinfelden,' p. 157. a gyereke volt. Olyan történészi vélemény is ismert, hogy Rudolf egy ismeretlen feleségével nemzette.Wunder, 'Beiträge zur Genealogie schwäbischer Herzogshäuser', pp. 11-15.
Mikor Rudolf második felesége, Adelheid 1079-ben meghalt, az ellenkirálynak szüksége volt valakire, aki Svábföldön összefogja a IV. Henrik császár elleni harcot, mivel ő az északi Szászországban vezette az ottani ellenállást. Emiatt fiának, Bertoldnak átadta a sváb hercegi címet. Henrik császár természetesen nem ismerte el a kinevezést, ő a Stauf-házból származó Büreni Frigyest helyezte a hercegség élére, akinek birtokai stratégiai szempontból fontos helyeken terültek el.Boshof, Die Salier, p. 239.
A IV. Henrik elleni felkelés egyik fő helyszíne Svábföld volt és a hercegség káoszba süllyedt. Bertoldnak szélesebb támogatói bázisa volt, mint ellenfelének Frigyesnek, mégsem tudta átvenni a kezdeményezést; 1084-ben ostrom alá is vették. A császárpárt elleni küzdelem vezetését rá is hagyta sógorára, Zähringeni Bertoldra (Ágnes húga férjére), valamint Welf bajor hercegre.
Bertold 1090-ben, kb. 30 éves korában meghalt. A fekete-erdei Szt. Balázs-apátságban temették el. Mivel gyermeke nem született, a Sváb Hercegséget sógora, II. Bertold vette át.Schmid, Die Zähringer, p. 60; Boshof, Die Salier, p. 259.
Jegyzetek
Források Otto Herding (1955). "Berthold von Rheinfelden". Neue Deutsche Biographie (in German). Vol. 2. Berlin: Duncker & Humblot. pp. 157–158. (full text online). G. Wunder, 'Beiträge zur Genealogie schwäbischer Herzogshäuser,' Zeitschrift für Württembergische Landesgeschichte 31 (1972), pp. 11-15 A. Zettler, Geschichte des Herzogtums Schwaben (Stuttgart, 2003) A. Thiele, Genealogische Stammtafeln zur europäischen Geschichte Band I, Teilband 1 (Frankfurt am Main, 1993). K. Schmid, ed., Die Zähringer (Sigmaringen, 1990) H. Frommer, Die Salier und das Herzogtum Schwaben (Karlsruhe, 1992) E. Boshof, Die Salier (Stuttgart, 1987).
Fordítás
Kategória:1090-ben elhunyt személyek Kategória:Sváb hercegek