Das Frauenleben der Erde (A nővilág) Amand von Schweiger-Lerchenfeld 1881-ben megjelent, német nyelvű néprajzi és művelődéstörténeti műve. A könyv a világ különböző népeinek női életét, társadalmi helyzetét, szokásait, viseletét és mindennapi életét mutatja be. Az eredeti kiadás Bécsben, Pesten és Lipcsében jelent meg az A. Hartleben kiadónál. A kötetet A. Wanjura mintegy 200 eredeti rajza illusztrálta. Érdekesség, hogy a művet megjelenése után nem sokkal magyar nyelvre is lefordították.

A szerző

Amand von Schweiger-Lerchenfeld (1846–1910) osztrák író, újságíró, utazó és katonatiszt volt. Pályája során elsősorban útleírásokat, földrajzi, néprajzi és művelődéstörténeti tárgyú ismeretterjesztő műveket írt. Különösen a Balkán, az Oszmán Birodalom, a Közel-Kelet és a Földközi-tenger keleti térsége iránt érdeklődött. Fiatal korában a Theresianische Militärakademián tanult, majd 1865-ben belépett az osztrák hadseregbe. 1876-tól egyre inkább az újságírás és az útleíró irodalom felé fordult. Ugyanebben az évben jelent meg Unter dem Halbmonde című könyve, amely az Oszmán Birodalmat és népeit mutatta be. 1876-ban a bécsi Császári és Királyi Földrajzi Társaság rendes tagjává választották.

Az Das Frauenleben der Erde 1881-ben jelent meg Bécsben, Pesten és Lipcsében, az A. Hartleben kiadásában. A Google Könyvek bibliográfiai adatai szerint a kötet 640 oldalas volt.

A mű keletkezése és célja

A Das Frauenleben der Erde a 19. század második felének néprajzi és ismeretterjesztő könyvirodalmába illeszkedik. A mű célja a világ különböző népeinél élő nők életének összehasonlító bemutatása. A könyv nem a modern értelemben vett nő- és gender­történeti munka, hanem elsősorban a korabeli európai néprajzi szemléletet követő kultúrtörténeti leírás. A szerző figyelme többek között a nők társadalmi helyzetére, családi és házassági viszonyaira, munkájára, viseletére, testi díszítésére, vallási és társadalmi szokásaira, valamint a férfiak és nők társadalmi szerepeire irányul. A mű magyar kiadásának előszava szerint a könyv „néprajzi alapokon” nyugszik, és a világ népességének női részére vonatkozó jelenségeket kívánja bemutatni. A szerző a különböző népek nőinek „anyagi létére, erkölcsi értékére s társadalmi állására” kívánt összpontosítani.

Tartalma

A Das Frauenleben der Erde a világ különböző népeinek női életét világméretű összehasonlításban mutatja be. A mű földrajzi horizontja rendkívül széles: a későbbi fakszimile-kiadás ismertetése szerint a szerző a nők életét a Kaukázustól a Himalájáig, illetve Japántól a Nílus vidékéig tárgyalja. A mű egyik hangsúlyos témaköre az arabok és a muszlim társadalmak nőinek élete. Egy 1880-ban, a mű megjelenésének időszakában közölt korabeli ismertetés szerint a könyv részletesen foglalkozott az arab nők múltbeli és jelenkori életével, valamint a muszlim családi és társadalmi berendezkedéssel. Az ismertetés kiemeli az arab és perzsa történeti háttér bemutatását, a kalifák feleségeiről szóló részeket, továbbá az óarab szerelmi költészetből közölt példákat. A könyv a különböző társadalmak nőinek életét és helyzetét több szempontból vizsgálja, többek között a családi és társadalmi viszonyokat, a mindennapi életet, a viseletet és a különböző népek szokásait. A mű gazdagon illusztrált: az eredeti kiadás mintegy 200, A. Wanjura által készített eredeti rajzot tartalmazott, részben a szövegben, részben külön képtáblákon. A mű nem kizárólag a nők mindennapi életének leírására szorítkozik, hanem történeti és kulturális összefüggéseket is tárgyal. A korabeli ismertetés például az arab és perzsa társadalmak történeti hátterének szerepét hangsúlyozza, ami a mű néprajzi leírásait egyben művelődéstörténeti keretbe is helyezi. A mű szemlélete a 19. század végi európai néprajzi és kultúrtörténeti irodalom kontextusában értelmezhető. A szerző a különböző népek női életét saját korának fogalmaival és kulturális kategóriáival írja le; ezért a könyv a mai olvasó számára nemcsak a benne tárgyalt társadalmakról, hanem a 19. század végi európai néprajzi gondolkodásról is forrásértékű.

Illusztrációk

Az eredeti kiadás fontos részét képezik A. Wanjura rajzai. A könyv mintegy 200 eredeti illusztrációt tartalmazott, amelyek a szövegben és külön képtáblákon is megjelentek. A korabeli könyvkereskedelmi hirdetés szerint az eredeti kiadás 40 nyomdai ívből állt, és „200 Original-Zeichnungen” (eredeti rajz) kísérte. A könyvet különösen díszes kiállításban is forgalmazták.

Korabeli fogadtatás

A mű már megjelenése előtt, illetve megjelenésének időszakában bekerült a német könyvkereskedelmi sajtóba. A Börsenblatt für den Deutschen Buchhandel 1880-as száma a Das Frauenleben der Erde című könyvet az A. Hartleben kiadványai között ismertette. A hirdetés 200 eredeti Wanjura-rajzot és 40 ívet emelt ki, valamint külön megadta a fűzött és a díszes vászonkötés árát.

Schweiger-Lerchenfeld művét későbbi néprajzi és antropológiai szakirodalom is hivatkozta. Heinrich Ploss és Max Bartels Das Weib in der Natur- und Völkerkunde című munkájának 1913-as kiadásában a szakirodalmi névmutató a Das Frauenleben der Erde című művet is felsorolja: „Schweiger-Lerchenfeld, Amand Freiherr von, Das Frauenleben der Erde. Wien, Pest, Leipzig 1881. S. 512, 587.”

A mű nemzetközi recepciójára utal, hogy később kínai fordítása is megjelent. A Zürichi Egyetem „China und der Westen” adatbázisa szerint 1903-ban Sanghajban jelent meg a Quan di wu da zhou nü su tong kao (全地五大洲女俗通考) című kínai kiadás, Young J. Allen és Ren Baoluo fordításában. A kiadás az Das Frauenleben der Erde fordítása volt.

Magyar kiadás

A mű magyar fordítása A nővilág címmel jelent meg 1882-ben Budapesten, Brankovics György fordításában, a Mach H. és Társa kiadásában. A nyomtatást Buschmann Ferenc nyomdája végezte.

A magyar bibliográfiai adatok szerint a kötet 624 számozott oldalt és 20 képtáblát tartalmazott, összesen mintegy 200 fametszetű illusztrációval. Az 1882-es magyar irodalmi bibliográfia szerint a könyv részletekben is megjelent; a 9–20. füzet a 257–624. oldalakat foglalta magában, és a bibliográfia 200 fametszetű képet említ. A fennmaradt példányok között díszes kiadói egészvászon kötésű példányok találhatók. Ezeket aranyozott feliratok, növényi ornamentika és díszes könyvgerinc jellemzi.

A magyar kiadás külön érdekessége, hogy a mű a magyar nők életét és jellemzését is tárgyalja. A magyar vonatkozású részeket a későbbi magyar honismereti szakirodalom is idézte.

Későbbi kiadások

A Das Frauenleben der Erde később fakszimile formában is megjelent. Egy modern újrakiadás az eredeti 1881-es kiadást reprodukálja 640 oldalon, az eredeti mintegy 200 Wanjura-rajzzal.

Történeti jelentősége

A Das Frauenleben der Erde a 19. század végi európai néprajzi és ismeretterjesztő könyvkiadás egyik jellegzetes példája. Jelentősége nem kizárólag a világ nőinek bemutatásában áll, hanem abban is, hogy a mű dokumentálja a korszak európai társadalmainak gondolkodását a női szerepekről, a családról, a társadalmi hierarchiáról és a különböző kultúrákról. A könyv ezért kétféleképpen is olvasható: egyrészt a 19. századi néprajzi és kultúrtörténeti ismeretek egyik forrásaként, másrészt olyan történeti dokumentumként, amely maga is megmutatja, hogyan szemlélte egy 19. századi európai szerző a világ különböző női társadalmait.

Jegyzetek

Irodalom

Külső hivatkozások

Das Frauenleben der Erde – Google Books Das Frauenleben der Erde kínai fordításának bibliográfiai adatai – Zürichi Egyetem

Kategória:Német könyvek