I. Eadmund vagy Edmund (921Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, , 146. oldal/922 – 946. május 26.http://www.anglo-saxons.net/hwaet/?do=get&type=person&id=EdmundDavid Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, , 25. oldal), melléknevei: Idősebb, Nagyszerű. 939-től haláláig Anglia királya volt. Rövid, ám eseményekkel teli uralkodása alatt sikerrel harcolt a vikingek ellen Közép-Angliában és Northumbriában.

Idősebb Edward fia és Athelstan féltestvére volt. Ott harcolt bátyja mellett Brunanburghi csatában 937-ben. Athelstan halála után örökölte a trónt. Nem sokkal királlyá koronázását követően több katonai támadást kellett kezelnie. II. Olaf dublini király elfoglalta Northumbriát és bevonult Közép-Angliába (Midlandsbe). Mikor 942-ben meghalt, Edmund visszafoglalta Midlands területét. 943-ban ő lett Olaf yorki király keresztapja. 944-ben sikeresen visszafoglalta Northumbriát. Ugyanebben az évben szövetségese, York királya elvesztette a trónját, s Dublinba menekült. Olaf lett Olaf Cuaran néven a dublini király, és ezután innen segítette keresztapját. 945-ben Edmund meghódította Strathclyde-ot, de átadta uralkodói jogait I. Malcolm skót királynak. Cserébe megállapodtak, miszerint kölcsönösen támogatják egymást háború esetén. Így Edmund létrehozott egy biztonságos határsávot és békés külpolitikát folytatott Skóciával. Uralkodása idején kezdődött a X. századi kolostori újjáéledés is Angliában. Legismertebb tette, hogy ő nevezte ki Glastonbury apátjává Dunstant. 946-ban tárgyalásra küldte embereit Franciaországba Lajos királyhoz, aki Athelstan udvarában nevelkedett, de a tárgyalás eredményeit már nem tudhatta meg.

Leofa, egy száműzött tolvaj ölte meg Edmundot palotájában. Ünnepségen volt Pucklechurchben, mikor észrevette a tömegben Leofát. Miután megpróbált a tolvaj elmenekülni, a király és a tanácsadói elfogták. Edmund és Leofa mindketten meghaltak. A trónon 946 és 955 között öccse, Edred követte.

Gyermekei Edmund első felesége, Shaftesbury-i Szent Ælfgifu (†944) két gyermeket szült férjének: Eadwig (941 – 959. október 1.), angol király 955-től. Edgar (943 – 975. július 8.), angol király 959-től.Egyes területeken már 957-től uralkodhatott. Második feleségétől, Damerham-i Æthelflæd nem született gyermeke.

Források Anglo-Saxon Charters: An Annotated List and Bibliography, Peter Hayes Sawyer (szerk.), Royal Historical Society, London 1968, The Anglo-Saxon Chronicle: MS A v. 3, Janet Bately (szerk.), Brewer, Rochester (NY) 1986, . The Anglo-Saxon Chronicle: MS D v. 6, G. P. Cubbin (szerk.), Brewer, Cambridge 1996, . Annales Cambriae, John Williams (szerk.), London 1860 Flodoard of Reims, Annales, Philippe Lauer (szerk.), 1905 Matthew Paris, Flores Historiarum, Henry Richards Luard (Hrsg.), Eyre and Spottiswoode, London 1890 Symeonis Dunelmensis opera et collectanea , John Hodgson-Hinde (szerk.), Andrews, Durham 1868

Jegyzetek

Kategória:Anglia uralkodói Kategória:A 920-as években született személyek Kategória:946-ban elhunyt személyek