Sőreg (szlovákul Šurice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Losonci járásában.
Fekvése Fülektől 9 km-re, délkeletre található.
Története
. A 13. század második felében a Kazaiak szerezték meg. 1427-ben "Sewrugh" a neve, birtokosa pedig a Lórántffy család. Később Sőregalja (1450: "Sewreghalya") néven szerepelt. A 16. században a Bornemissza, a 18. században a Fáy és Madarassy család birtoka volt. A 16.-17. században a falu a hódoltsághoz tartozott és csaknem elnéptelenedett. Lakosságát tovább tizedelték a kuruc háborúk és a pestisjárványok. Különösen az 1740-es pestis pusztított el sok embert a községben. 1828-ban 65 házában 560 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Az 1873-ban pusztító kolerának sok lakos esett áldozatul. 1893-ban nagy szárazság, 1898-ban pedig nagy tűzvész pusztított.
A bolondóci várjobbágyok a Sőreg melletti Dánoskő hegyét az 1241-es tatárjárás alatt saját költségükön megerősítették és a tatárok ellen ott eredményesen védekeztek. Az ekkor még csak sebtében emelt falakat a 13. század végén a Rátót nembeli Kakas lovászmester, a kazai Kakas család őse építtette várrá. Először 1341-ben említik, de 1385-ben már nem szerepel. Nyoma is alig maradt a falu feletti hatalmas sziklaszirten. Ma a hegyet Bagolyvárnak nevezik.
Vályi András szerint "SŐREG. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Rimaszombathoz nem meszsze; határja közép termésű, legelője elég van."
Fényes Elek szerint "Sőregh, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Hajnácskőhöz 3/4 órányira: 593 kath. lak., paroch. templommal. F. u. többen. Ut. p. Rimaszombat."
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Söreg, a fülek-miskolczi vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 160 házzal és 795, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Szintén ősrégi község, melyről már a pápai tizedszedők jegyzéke szól Surek alakban. 1427-ben neve Sowregh és Sewrugh formában tűnik elő s maga a falu a Lórántffiak birtoka. A Lórántffi örökösök után idővel a Madarassy és a Botta családok lettek az urai, most pedig Madarassy Gyulának, és Bornemisza Istvánné szül. Ragályi Etelkának van itt nagyobb birtoka és mindkettőnek régi kúriája; ezért a mult század közepe táján Madarassy Lajos építtette, amazét pedig a mult század elején Madarassy Antal. Ez a két úrilak Gortva pusztán van, mely ma ugyan Söreghez tartozik, hajdan azonban külön község volt s szintén már a pápai tizedszedők jegyzékében van említve, sőt 1427-ben is említik Gowrthwa néven. Söreg község katholikus temploma 1867-ben épült. Postája, távírója és vasúti állomása Ajnácskő."Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.
A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.
Népessége
A falunak 1910-ben 795, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2011-ben 481 lakosából 390 magyar és 62 szlovák volt.
Neves személyek Itt tanult Iveta Kaczarová régész, múzeumigazgató. Itt ásatott Nyáry Jenő ősrégész, barlangkutató.
Nevezetességei
A falu Római katolikus temploma 1868-ban épült neoromantikus stílusban A Bagolyvár romjai a falu felett állnak A Csomatelke patak folyik át a falun A falu fő utcája
Jegyzetek
Források Botoš, A. – Tirpák, J. 2016: Nedeštruktívny geofyzikálny prieskum zaniknutého kostola sv. Michala (?) v Šuriciach. Gemer-Malohont 12. Budaj, M. – Hunka, J. 2007: Nógrad megye szlovákiai részén feltárt újkori pénzérmék legnagyobb lelete. Numizmatika és társtudományok VI, 125-135.
Külső hivatkozások E-obce.sk Községinfó Sőreg Szlovákia térképén
Kategória:A Losonci járás települései Kategória:Gömör és Kis-Hont vármegye települései