Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe, szászul Gergen, németül Sankt Georgen) magyar többségű város Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében. Háromszék legjelentősebb városa, s egyben székvárosa, 1876 és 1918 között Háromszék vármegye, 1968 óta Kovászna megye székhelye. 1880-ban Szemerját csatolták hozzá; ma Kilyén, Szotyor és Sugásfürdő is ide tartozik.
Fekvése és domborzata
Erdély délkeleti szögletében, a Keleti-Kárpátokban, az Alsó-Háromszéki medencében, Brassótól 33 km-re északkeletre, Bukaresttől 198 km-re északra, Kolozsvártól 250 km-re délkeletre, az Olt két partján fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 520–580 m. A város egy 10 négyzetkilométeres területen fekszik, nem számítva az ide tartozó Kilyén, Szotyor és Sugásfürdő településeket.
Éghajlat Az alábbi táblázat az 1971–1990 közötti időszak adatait foglalja magába.
Emlékművek 2024. szeptember 28-án felavatták Aurel Nistor főpap (1882–1974) mellszobrát. A szobrot a lengyel származású moldáv szobrász, Veaceslav Jiglițchi készítette.
Régebbi nevei
1332 – Sacerdos de Sancto Georgio, Sanctus Georgius, Georgiopolis 1412 – Zenthgywrgh 1415 – Sanctus Georgius, Sentgewrgh 1427 – Zenthgeurgh 1439 – Zenth Georgi 1461 – oppidum Zenth Gewrg 1463 – Zenthgergy 1477 – Zenth Gyewrgh 1492 – Zenthgijewrgh, Sepsij Zenth Gyewrgh, civitas Zenth Gijergh, Zenthgijergh 1508 – oppidum Zenthgewrgh 1514 – Zenth Gijewrgh 1515 – Sepsi Zenthghewrgh 1519 – poss. Zenthghijewrgh 1520 – oppidum nostrum Sepsi Zenthghewrgh, Sepsi Zenth-Gewrgh, oppidum Chijik-Zenthgyewrgh 1567 – Zenthgeorgj 1593 – Sepsy Zenthgeorgij 1595 – Sepsi Szentgyörgy 1604 – Sepsi Szent Gyeorgy 1611 – Sepsi-Szent György 1662 – Szent György 1689 – Sepsiszentgyörgy 1850 – Szint George 1854 – Sepsi-Szent-György, Sepsi-Sîn-Jiorz
Története
Az Epres-tetőn dák temetkezőhely, a vártemplom területén 10. századi telep maradványai kerültek elő. A mai várost 1332-ben ’’Sancto Georgio’’ néven említik. Már korán vásártartási jogot szerzett, melyet 1520-ban II. Lajos kibővített.bélyegkép|Kőkori tárgyak a város pereméről
1417. április 28-án Zsigmond király is meglátogatta, ő emelte városi rangra is. 1461-ben mezővárosként említik. A református templom elődje egy középkori, Szent Györgynek szentelt plébániatemplom volt. Erre épült a 14-15. században a mai templom, melyet Daczó Pál 1547-ben templomerőddé építtetett át, ekkor készült a belsővár fala is. Külső erődöve valószínűleg 17. századi volt, a 20. század elején bontották le. 1658-ban a tatárok, 1661-ben a törökök vették be, falait 1728-ban, és 1738-ban földrengés pusztította, tornya leomlott, és 1761-ben újjá kellett építeni. Mária Terézia 1764-ben kiadott rendelete a székelyeket kötelező határőrségi szolgálatra kötelezte, a várost pedig a huszár határezred állomáshelyévé nevezte ki. A határvédelmi funkció terheket rótt a lakosságra, de pozitív hatásaként megjelentek az ezt biztosító intézmények, s beindulhatott a helység urbanizálódása.
1802-ben a földrengés a templomot is megrongálta, harangtornya ismét leomlott, mai tornya 1829-ben épült. A vártemplom cintermében több 48-as honvédtiszt sírja található. A város sok évszázados létének legdicsőségesebb korszaka az 1848-49-es szabadságharc idejére esik. 1848. november 16-án a székház dísztermében Gábor Áron bátor és határozott fellépésének köszönhetően kimondják Háromszék fegyveres önvédelmi harca megkezdésének szükségességét. „Itt volt azon a világtörténelemben páratlanul álló jelenet, midőn ezen kis terület maroknyi népsége a szabadság szellemétől lelkesülten egy birodalom győztes hadseregének dobta oda a keztyüt, és itt gyült egybe 13 nappal később azon kis csapatja a hősöknek, mely ezen határozatot érvényre emelé s harangjaiból öntött ágyuival, önteremtett fegyverzettel és lőporral síkra szállt, és rendezett hadseregekkel szemben győzelmesen oltalmazta meg e szék területét minden ellenséges invasiotól.” 1849. július 5-én határában vívta Gál Sándor kicsiny csapata élethalálharcát a többszörös orosz túlerővel. Sírjuk a Gidófalva felé vezető út melletti halom alatt van. A hagyomány szerint a város nyugati oldalán emelkedő Őrkő hegy aljában végezték ki Bartalis Ferenc és Váradi József székely mártírokat, a Makk-féle összeesküvés résztvevőit. A kivégzés helyén ma emlékmű áll.
1910-ben 8665 lakosa volt. 1992-ben 68 359 lakosából, 51 073 magyar és 15 994 román volt.
Népessége bélyegkép|jobbra|250px|A parkban lévő '48-as emlékmű bélyegkép|jobbra|250px|A Bod Péter Megyei Könyvtár bélyegkép|jobbra|250px|Tamási Áron Színház bélyegkép|jobbra|250px|Lakótelep
2002-ben 61 512 lakosából 46 121 magyar (74,9%) és 14 131 (22,9%) román volt. Sepsiszentgyörgy Románia legnépesebb magyar többségű települése.
Népességváltozás
Sepsiszentgyörgy népességének változása az 1850 és 2011 közötti időszakban:
Év Népesség (fő) 1850 2 302 1880 5 268 1890 5 665 1900 7 131 1910 8 665 1920 11 189 1930 10 818 1941 14 365 1956 17 638 1966 20 768 1977 39 524 1992 67 220 2002 60 389 2011 54 312
Etnikai megoszlás
Nemzetiségi összetétel százalékban 1850 és 2011 között:
Év Magyar Román Német Zsidó Roma 1850 89,8 0,5 1,4 5,7 2,6 1880 97,4 0,6 1,1 1890 96,7 0,7 1,6 1900 98,1 0,7 1,0 1910 96,5 1,2 1,8 1920 83,5 11,9 1,8 2,5 1930 77,3 18,7 1,9 1,0 1941 96,8 0,6 1,2 0,2 0,9 1956 85,7 12,9 0,6 0,4 0,2 1966 85,4 12,3 0,4 0,1 1,6 1977 82,9 14,6 0,4 0,1 1,9 1992 74,3 23,9 0,2 0,0 1,3 2002 74,5 23,4 0,2 0,0 1,5 2011 76,9 21,9 0,2 0,8
Lélekszám, vallás, anyanyelv
1567: – Sepsij., 63 kapu 1786: – Háromszék megye, ház 103, lakos 645 (mezőváros)
1850: – Udvarhelyi katonai kerület, sepsiszentgyörgyi körzet, uzoni alkörzet, ház 495, lakos 2302 (mezőváros) - nemzetiség: 1716 magyar, 422 román, 60 cigány, 56 zsidó, 17 német, 15 szász, 16 egyéb - vallás: 1403 ref, 453 gka, 347 rka, 56 izr, 29 unit, 14 ev
1873: – Három szék, kiváltságos mezőváros, ház 712, terület 6329 kh., - lakos 4366 magyar, román
1880: – Háromszék megye, r.t.v., ház 931, lakos 5268 - anyanyelv: 4986 magyar, 74 német, 31 román, 7 szlovák, 170 egyéb - vallás: 3499 ref, 928 rka, 465 gk, 152 unit, 134 izr, 85 ev, 5 gka
1910: – Háromszék vm., r.t.v., ház 1492, terület 9383 kh., lakos 8665 - anyanyelv: 8361 magyar, 158 német, 108 román, 21 szlovák, 1 rutén, 1 horvát, 15 egyéb - vallás: 4953 ref, 2247 rka, 451 gk, 383 izr, 312 unit, 197 ev, 117 gka, 5 egyéb
1920: – jud. Treiscaune, oras, ház 1329, terület 9383 kh., lakos 11.189 - 9345 magyar, 1337 román, 28 zsidó, 198 német, 29 egyéb
1930: – jud. Trei-Scaune, oras, lakos 10.818 - anyanyelv: 8357 magyar, 2020 román, 206 német, 106 jiddis, 47 orosz, 25 rutén, 18 bolgár, 14 szlovák (cseh), 3 délszláv, 2 lengyel, 20 egyéb - vallás: 5120 ref, 2424 rka, 1865 gk, 405 gka, 399 unit, 378 izr, 201 ev, 3 örmény ortodox, 2 bapt, 1 adv, 20 egyéb
1941: – Háromszék vm., megyei város, ház 2321, terület 9193 kh., lakos 14.365 - anyanyelv: 13.922 magyar, 234 német, 88 román, 82 cigány, 13 szlovák, 4 horvát, 3 jiddis, 2 bunyevác, 2 vend, 15 egyéb - vallás: 7579 ref, 4977 rka, 686 unit, 413 ev, 400 izr, 145 gka, 141 gk, 22 bapt, 2 egyéb
1992: – Kovászna megye, megyeszékhely, 68.359 lakos - nemzetiség: 51.073 magyar (74,71), 16.092 román (23,54), 153 német (0,22), 886 cigány (1,30), 155 egyéb (0,23)
Vallás bélyegkép|jobbra|250px|A parkban található Szent József Római Katolikus templom bélyegkép|jobbra|250px|Református Vártemplom Sepsiszentgyörgyön a 2002-es népszámláláskor 22 805 református, 20 507 római katolikus, 12 532 ortodox, 3485 unitárius, 881 evangélikus, 300 adventista, 133 görögkatolikus és 13 izraelita lakos volt bejegyezve a város nyilvántartásába.
Sepsiszentgyörgy municípiumban található templomok listája: Sepsiszentgyörgy: Református vártemplom Belvárosi református templom Szemerja negyedi református templom Gyöngyvirág utcai református templom Szent József római katolikus templom Szent Benedek római katolikus templom Krisztus király római katolikus templom Szent Gellért római katolikus templom Mária Világ Királynője katolikus templom Szent Miklós és Szent György ortodox főtemplom Angyali üdvözlet ortodox templom Evangélikus templom Unitárius templom Hetedik Napot Ünneplő Adventista imaház (A és B; román és magyar gyülekezet) Baptista imaház Jehova Tanúi Királyságterme Kilyén: Református templom Ortodox templom Római katolikus templom Unitárius templom (13. sz.) Szotyor: Református templom
Közigazgatás bélyegkép|jobbra|250px|Fogolyán ház. Ma a Prefektúrának ad otthont Ivóvízhálózatok hossza: 90 km.
A városhoz kapcsolt települések
Szotyor (románul Coșeni) Sepsiszentgyörgytől 6 km-re délre az Olt bal oldali teraszán fekszik. Története 1448-ban Zwtjyor néven említik először. Mai templomától északra feküdt régi lebontott erődített temploma, amely 1463-ban már állt. Ezt bizonyítja a mai református templomban található harang felirata is: O REX GLORIAE VENI CUM PACE 1427. A mai templom 1825-ben épült. Határában széntelepek vannak és kénes gyógyvizek törnek fel. 1910-ben 423, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 497 lakosából 479 magyar és 18 román volt.
Kilyén (románul Chilieni, németül Kilön) Sepsiszentgyörggyel csaknem szemben az Olt bal partján fekszik.
Ősidők óta lakott hely. Az Egrestő területén bronzkori, római kori és 12. századi telepek nyomaira bukkantak. A mai falut 1334-ben említik Kylien alakban. 1910-ben 500, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 622 lakosából 617 magyar és 5 román volt. Látnivalók Unitárius temploma 13. századi eredetű, 1334-ben már plébániatemplom, 1497-ben gótikus stílusban átépítették. Falain 1427-ből származó freskók láthatók: Szent László-legenda, Utolsó vacsora, Kánai menyegző. Rovásírásos emlék is található itt. Református temploma 1728-ban épült, 1914-ben tornyát javították. A 18. századból való Szilágyi-udvarházban középkori falképeket találtak. A Vajna-udvarházból mára csak az alapfalak maradtak. Székely-Potsa-kúria (épült 1820-as évek) Czakó-ház (1813), ma is lakóház Szilágyi-kúria (18. század) „Szent György nagy vértanú és Szent Miklós" ortodox székesegyház 1939-től 1983-ig épült. 1993-ban a székesegyházban létrehozták a Román Lelkiség Múzeumát. 2024. szeptember 28-án avatták fel Aurel Nistor főpap (1882-1974) mellszobrát. A moldovai szobrok szerzője Veaceslav Jiglițchi.
Sugásfürdő (románul Băile Șugaș) Sepsiszentgyörgytől 8 km-re nyugatra fekvő fürdő és üdülőhely a Sugás-patak völgyében. Nevét a bükkerdők sugó-sussogó hangjáról kapta. Létét szénsavas-kénes ásványvízforrásainak köszönheti. A környéken 1851-ben fedezték fel az első gázkitörést, a fürdőtelep 1883-ban kezdett kiépülni, hasznosítására 1888-ban részvénytársaság alakult, 1899-ben már 500 látogatója volt. Hideg fürdőmedencéje 1923-ban épült. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott.
Állomási tó: 2025-ben átadták az új Állomás negyedi tavat, amely sport és szabadidő központ is egyben.
Kultúra
A kulturált szórakozást és művelődést szolgálta az 1854-ben alapított Olvasó Egylet, majd az 1855-ben létrehozott kaszinó. A jótékony szeretetszolgálat céljait tekintette elsőrendű feladatának az 1878ban megalakult nőegylet. Ugyanezt a hivatást töltötte be az 1889-ben létesített és 1897-ben önálló épülethez jutó szegények menedékháza. 1893-ban az impozáns épület elkészültével megnyílt az Árvafiú Szeretetház is. 1874-ben nyomdát alapítottak, 1882-ben immár a nagyobb és igényesebb Jókai nyomda kezdte el működését. 1874-ben a Brassóból Sepsiszentgyörgyre áttelepített Nemere című lap jelent meg, ennek helyét 1883-ban a Székely Nemzet vette át, 1906-tól pedig 1944-ig a város közönségét a Székely Nép tájékoztatta.