A turisztikai rendszer alkotó elemeit egy oldalról a kereslet (turistaküldő terület) más oldalról a kinálat (turistafogadó terület) alkotja. A rendszer úgy működik, hogy a turistát a termékkel kapcsolja össze. A turisztikai iparban a közvetítő szektor a nagy-, és a kiskereskedelemből áll. a nagybani elosztók : az utazásszervezők a kicsiben értékesítők: az utazási irodák

Utazásszervező Az utazásokat szervező nagykereskedelmi vállalat. A közlekedést, és a fogadóterület szolgáltatásait egybeszervezi egy túra formájában, amelyet az elosztási csatornákon keresztül eljuttat a fogyasztókhoz. Tulajdonképpen turisztikai terméket szervez meg és kínál, de a szolgáltatásokat nem ő maga, hanem a közlekedési-, szálloda-, vendéglátó-, és más vállalatok az úgynevezett szolgáltatók nyújtják.

Az utazásszervező nagy általánosságban nem értékesít közvetlenül a fogyasztóknak, hanem az utazási irodákon mint ügynökségeken keresztül, vagy légitársaságok értékesítési irodáin keresztül árusít. A szolgáltatóktól általában nagyban vásárol, ezért rendszerint alacsonyabb árat ér el. Mennyiségi árengedményt (ún. „rabatot") kap a szolgáltatóktól kivéve a légitársaságokat. Ez teszi lehetővé, hogy az utazási irodáknak jutalékot fizessen.

Napjainkban az internet térhódításával és a technológiai megoldások által számos utazásszervező teszi közvetlenül is elérhetővé utazási programcsomagjait a fogyasztók számára. A webes rendszerek rákapcsolhatók a tour operatorok helyfoglalási rendszerére illetve a globális disztribúciós rendszerekre (GDS), így az internetes felületen a termékek értékesítése egyszerűvé válik.

Az utazásszervezés fő tevékenységei: piackutatás, szállítási szerződések megkötése, promóciós és elosztási tevékenységek, programozás, foglalások és a könyvelés, operáció (lebonyolítás) Az első négy tevékenységfázis a marketing szakasza a turista megérkezésével kezdődik és a turista távozásával, a számlák kiegyenlítésével végződik. A turista az utazást előre fizeti, az utazásszervező a szolgáltatók tevékenységét – előleg, vagy biztosíték nyújtása mellett –, utólag. Ugyanakkor kockázatot vállal, hiszen saját számlára dolgozik. Ez a döntő különbség az utazási irodai tevékenységgel szemben.

Utazási iroda Többnyire nem saját egyéni és társas utazásokat szervező vállalkozás, hanem csak a nagy szervezők és nagyban vásárlók kész túráit, programjait értékesíti. Az értékesítési, forgalmazási specializálódás várhatóan a jövőben is megmaradó rendszer lesz. A hazai gyakorlatban keverednek a fogalmak, illetve a vonatkozó jogszabály (6/1990.(IV.5.) KeM: az üzletek működéséről)a nemzetközi gyakorlattól eltérő tartalommal ruházza fel azokat.

Utazási irodai tevékenységek belföldi utazások szervezése, értékesítése, közvetítése; külföldi utazások szervezése, értékesítése, közvetítése; fizetővendéglátás üzletszerű szervezése, értékesítése, közvetítése; szálláshely értékesítés és közvetítés; menetjegy értékesítés különböző közlekedési ágakra, idegenvezetői és tolmácsszolgálat; programszervezés és értékesítés; rendezvényszervezés és értékesítés; jegyértékesítés, valutavétel és eladás, vízumbeszerzés, gépkocsi kölcsönzés, személyszállítás, ajándék és értékcikk árusítás.

Utazási irodát a fent megjelölt üzletágakra együttesen és résztevékenységekre egyaránt lehet létrehozni.

Források Idegenforgalmi lexikon (Budapest, 1992. kézirat) Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete (Budapest, 1992.)

Külső hivatkozások A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közhitelű nyilvántartása az utazásszervező és utazásközvetítő irodák működéséről

Kategória:Turizmus